Hadházy Ákos független képviselő március 27-én közzétett Facebook-posztjában arra hív fel, hogyha a szerinte most is zajló választási csalások eredményeként a Fidesz győztesnek hirdetné ki magát, azt nem lehet elfogadni, hanem kellő sokasággal kell kikényszeríteni a megismételt választást a Nemzeti Választási Irodából és az Alkotmánybíróságból.
Magyar Péter februárban megjósolta, hogy egy „nagyon mocskos kampány jön”. A Tisza Párt elnöke jól látta előre a jövőt, hiszen volt itt már hazaárulózás (többször is), kémkedés vádjával feljelentés. A rendszerváltozás óta nem volt olyan kampány, amelyben a Büntető törvénykönyv(Btk.) XXIV. fejezetének (az állam elleni bűncselekmények) szinte valamennyi fordulata ilyen vagy olyan formában ne jött volna szóba. Most itt van egy újabb gyanúféle: a lázadás.
„Nekünk kell majd kikényszerítenünk”
Hadházy Ákos független képviselő március 27-i Facebook-posztjában ugyanis elég messzire ment:
Ha a már most is zajló csalások (lásd: állami propaganda) eredményeként a Fidesz győztesnek hirdetné magát (reméljük, nem ez lesz a helyzet), azt egyszerűen nem lehet elfogadni. A bizonyítékok ellenére a »nemzeti« választási iroda és végső soron az »Alkotmánybíróság« persze nem fogja megismételtetni a választást, azt nekünk kell majd kikényszerítenünk. Ahhoz azonban, hogy ehhez kellően sokan legyünk, nagyon fontosak a bizonyítékok.
Erős mondatok ezek még akkor is, ha egy ismert ellenzéki narratíva szerint a Fidesz által 2010 után kiépített jogi rendszert (a kétharmados törvényeket, bebetonozott tisztségviselőket) nem lehet a rendszer saját szabályai szerint lebontani, ezért a jogállam formális érvényesülésének ideiglenes felfüggesztése szükséges a jogállam lényegi tartalmának helyreállításához.
Nézzük részleteiben, mit állít Hadházy, aki csöppet sem mellesleg a fővárosi 06. számú egyéni választókerületében indul független jelöltként az április 12-i választáson:
- a választási eredmény negligálása (Fidesz-győzelem esetén nem elfogadása),
- megismételt választás
- kikényszerítése
- bizonyítékok alapján, hogy
- kellő sokaság legyen.
A felvázolt cselekménysor szinte egy az egyben visszaköszön a Btk. 256. §-ában leírt lázadás elnevezésű bűncselekmény törvényi tényállásában: „aki olyan tömegzavargásban vesz részt, amelynek közvetlen célja, hogy az Országgyűlést, a köztársasági elnököt, a Kúriát, a kormányt vagy az Alkotmánybíróságot az Alaptörvényben meghatározott jogköre gyakorlásában erőszakkal vagy ezzel fenyegetve akadályozza, vagy intézkedésre kényszerítse bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”. A tömegzavargás szervezője vagy vezetője pedig akár tizenöt évi szabadságvesztéssel is büntethető. Ennek a szándékosan elkövethető bűncselekménynek már az előkészületét is egytől öt évig terjedő börtönnel fenyegetik.
Különlegesen veszélyessé a tudatos cél teszi
Lőrik József büntetőügyvéd tájékoztatója szerint a szabályozás célja, hogy megakadályozza, illetve szankcionálja az erőszakos vagy azzal fenyegető fellépést, amely korlátozná az alkotmányos szervek szabad döntéshozatalát vagy működését. Akkor valósul meg, ha tömegzavargás történik annak érdekében, hogy erőszakkal vagy ezzel fenyegetve gátolja vagy intézkedésre kényszerítse a törvényben felsorolt intézményeket. A lázadás célzatos bűncselekmény, vagyis az elkövetőnek tisztában kell lennie a csoport szándékával és azzal, hogy az alkotmányos szerveket akarják akadályozni vagy kényszeríteni.
EGYIK KULCSELEME A TÖMEGZAVARGÁS.
A gyakorlatban ez olyan, meghatározhatatlanul nagy létszámú, de rendbontásra, közterületi fellépésre már alkalmas embercsoportot jelent, amely erőszakos vagy fenyegető magatartásával az alkotmányos szervek döntéshozatalát, intézkedéseit megakadályozná, illetve intézkedésre kényszerítené őket. Ilyenkor a csoportosulás nyíltan támadja a hatalmi ágakat, és ez nem csupán valakinek a személyes, fizikai biztonságát sérti, hanem az alkotmányos rendet is.
A csoport közvetlen célja a törvényben felsorolt állami szervek alkotmányos működésének erőszakos megzavarása vagy kényszerítése.
AKI EZEK BÁRMELYIKÉBEN TUDATOSAN RÉSZT VESZ, KOMOLY BÜNTETŐJOGI KOCKÁZATOT VÁLLAL.
A lázadás célzatos bűncselekmény, vagyis az elkövetőnek tisztában kell lennie a csoport szándékával és azzal, hogy az alkotmányos szerveket akarják akadályozni vagy kényszeríteni. Ennek hiányában egyszerű jelenlétről vagy más, kevésbé súlyos cselekményről lehet szó (például hivatalos személy elleni erőszak, ha alacsonyabb szintű hatóságok vagy közhatalmat gyakorló személyek ellen lépnek fel). Éppen a tudatos cél az, ami a lázadást különlegesen veszélyessé teszi az állam és a társadalom számára.
Miért szavazzunk Hadházy Ákosra?
Ha a választást nem is kell emiatt megismételni, de azért Hadházy Ákos sajátos logikával (és a Btk. 350. §-ában leírt bűncselekmény tényállási határait feszegetve) biztatja követőit, hogy rá szavazzanak. Azt állítja ugyanis Facebook-posztjában, hogy a zuglói választókerületben a Fidesz nem fog nyerni, hiába van két jelölt az ellenzéki oldalon. Sőt, ebből a körzetből akár két ellenzéki képviselő is bekerülhet a parlamentbe. „Igaz, a legjobb az lett volna, ha csak egy ellenzéki induló van, ezért többször is felajánlottam a valódi előválasztás lehetőségét, de a Tisza ettől mereven elzárkózott.
Aggodalomra azonban semmi ok: a közvélemény-kutatások szerint a fideszes jelölt teljesen esélytelen” – jelenti ki magabiztosan a civilben állatorvos képviselőjelölt, hozzátéve, „az ellenzéki szavazatok akkor érnek a legtöbbet, ha a végén én győzök, és a Tisza jelöltje jön be másodiknak. Ilyenkor a vesztes töredékszavazatok a Tisza listáját erősítik, tiszás ellenfelem pedig 20. a listán, így jó eséllyel így is kollégák leszünk. Ezért kérem: egyéniben szavazzanak rám, listán a Tiszára, vagy az Ön által preferált pártra. Így használ a legtöbbet az ellenzéknek minden egyes szavazat. Fordított esetben sajnos ugyanez nem igaz: ha én vagyok a második, akkor ez a választókerület csak egy képviselőt tud a parlamentbe küldeni.”
Vagyis: az ellenzéki szavazók szavazzanak rá, ne a tiszás jelöltre, mert az illető pártlistáról így is, úgy is bekerül a parlamentbe, és ha véletlenül mégis az ő neve mellé teszik az ikszet, abból a Tiszának töredékszavazata lesz. A logika azért is sántít, mert tiszás győzelem esetén
- a győztes jelöltre leadott többletszavazatból, azaz az első és a második helyezett jelöltre leadott szavazatok közötti különbözetből is töredékszavazatokhoz jutna a Tisza Párt;
- felszabadulna a pártlista 20. helye, azaz a zuglói győztes mellett egy további tiszás jelölt kerülhetne be listáról a parlamentbe.
Ezzel együtt a történelem ismétli önmagát. A 2002-es országgyűlési választások második fordulója előtt a hevesi helyi választási bizottság feljelentést tett választási bűncselekmény alapos gyanúja miatt, mert a testület szerint egy civilszervezet és a Fidesz–MDF helyi képviselőjelöltje olyan szórólapot tett közzé, amely alkalmas a választók megtévesztésére. A bizottsághoz beérkezett panasz szerint a szórólap arra hívja fel a választók figyelmét, hogy egyrészt az MSZP hevesi jelöltje területi listáról már bejutott a parlamentbe, másrészt arra biztat, hogy szavazzanak a Fidesz–MDF közös jelöltjére. Ismerősen cseng a szórólap utolsó mondata is: „Most itt a lehetőség, hogy ketten dolgozzanak Önökért.”
A választás rendje elleni bűncselekmények (Btk. 350. §-ában felsorolt elkövetési magatartások) alapjaiban veszélyeztetik a választások tisztaságát. A törvény szövege szerint „aki a választási eljárásról szóló törvény […] hatálya alá tartozó választás […] során arra jogosultat a választásban […] akadályoz vagy erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel, vagy anyagi juttatással befolyásolni törekszik, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”.
(Index)
0 Megjegyzések