Elutasította a Fővárosi Törvényszék a Strabag keresetét az M30-as autópálya ügyében. A kormány szerint az M30-ason elkövetett kivitelezési hibákért továbbra is az osztrák építőipari vállalat viseli a felelősséget.
A Fővárosi Törvényszék február 2-án elutasította a Strabag jogi támadását, amelyet a lehívott bankgarancia visszaszerzése kapcsán indított.
A közlemény szerint az építési és közlekedési minisztérium tehát jogszerűen járt el, amikor a Strabag nem vállalt írásos garanciát az M30-as autópályán elvégzett, általa tervezett és kivitelezett javításokra.
Az M30-as autópálya építése során elkövetett hibákért a felelősség továbbra is a Strabagot terheli.
Az autópálya Miskolc feletti, Kassa és a szlovák határ felé vezető 57 kilométeres szakaszát még 2021-ben adták át 180 milliárd forintos költségvetéssel, ám alig két és fél évvel később már le is kellett zárni egy részét, mert az út egy 150 méteres szakaszon megcsúszott 2024. február végén. Azóta csak terelőutakon lehet ott közlekedni.
Lázár János ezután idén februárban szabta meg a Strabag számára a határidőt a Miskolc és Tornyosnémeti közötti szakasz kijavítására, a Strabag is ekkor kezdte meg a hírek szerint 4-5 milliárd forintba kerülő javítási munkálatokat. Ennek elvégzésére körülbelül kilenc hónapot kértek.
Ez járt le október végén, amikorra viszont nem végzett a cég, sőt utólag azt állítják, hogy ezt a határidőt ők nem is vállalták.
December közepén már úgy tűnt, hogy át lehet adni a szakaszt a forgalomnak, miután a Strabag december 11-én készre jelentette az M30-as autópályán végzett garanciális munkákat, majd december 16-án sor került a javítások műszaki átadás-átvételére a Strabag, a minisztérium és az autópályát üzemeltető MKIF Zrt. részvételével.
Ám ekkor az osztrák építőipari vállalat nem volt hajlandó írásban garanciát vállalni arra, hogy ugyanez a hiba pár hónapon belül nem következik be újra. Ezért újabb két hetet csúszott az M30-as kérdéses szakaszának átadása, amire így csak kedden került sor.
Az ügy miatt Lázár János többször is kritizálta a Strabagot, és jelezte, hogy az osztrák vállalat nem számíthat sok jóra a közbeszerzéseken.
Sőt, a közbeszerzésekről szóló törvény módosítását is tárgyalták, amely kizárná a közbeszerzési eljárásból azon gazdasági szereplőt, amely az állami építési beruházással kapcsolatban súlyos szerződésszegést követett el, különösen, ha a jótállási kötelezettségét nem teljesítette határidőben.
0 Megjegyzések