Terjedelmes interjút adott karácsony alkalmából Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Nemzetnek, melynek rögtön az elején kijelentette kérdésre válaszolva, hogy elképzelhetőnek tartja, hogy Európa számára 2025 volt az utolsó békeév.
Az újságíró azon felvetésére, hogy, hogy már önmagában az is megrázó, hogy ez a kérdés egyáltalán felmerülhet, a kormányfő úgy reagált, „elszoktunk a háborútól. Az utolsó nagy európai háború 1945-ben ért véget, és azóta nyolcvan év telt el".
Ezután megjegyezte, sokáig a nukleáris tömegpusztító fegyverek tartották vissza a kontinens népeit a háborútól. „Mindenki abból indult ki, hogy egy európai konfliktus elkerülhetetlenül nukleáris világháborúvá fajulna. Ez a félelem nyolcvan éven át működött. Most viszont egy teljesen új világ van kialakulóban.
A pénzügyi, katonai és politikai hatalom újraelosztása zajlik, ami akár háborút is fellobbanthat. Az Európában érezhető háborús feszültség Nyugat-Európa és az Európai Unió hanyatlásának a következménye
– húzta alá.
A lap az iránti érdeklődésére, hogy a brüsszeli uniós csúcstalálkozón közelebb kerültünk-e a békéhez vagy távolodunk tőle, Orbán Viktor azt felelte, a háborúhoz kerültünk közelebb. „A múlt héten Brüsszelben annyit tudtunk elérni, hogy lassítottuk a háborúba sodródás ütemét. Voltak, akik ezt a folyamatot hipersebességűvé akarták gyorsítani, őket sikerült blokkolnunk. A folyamat azonban nem állt meg".
"Ma Európában újra két tábor van: a háborús párt és a békepárt. Jelenleg a háborúpárti erők vannak fölényben. Brüsszel háborút, Magyarország békét akar" – szögezte le a miniszterelnök.
Majd arra a felvetésre, hogy
felmerülhet-e olyan helyzet, hogy a béke ára Ukrajna uniós tagsága legyen, illetve, hogy az elfogadható lenne-e Magyarország számára, azt a választ adta, hogy „ilyen összefüggés szerencsére nem létezik".
A kormányfő az interjúban arra is választ adott, miért „szenved" évek óta a magyar gazdaság. „A magyar gazdaság egyszerre szenved a háborútól és az Európai Unió hanyatlásától. A háborúra adott uniós válasz, a szankciós politika megölte az európai ipart. Az energia ára kétszer-háromszor magasabb lett, mint a versenytársainknál. Így nem lehet versenyezni. A másik probléma az, hogy Magyarország egy hanyatló unió része. Aki benne van, együtt hanyatlik vele.
"A mi feladatunk az, hogy miközben az unió hanyatlik, Magyarország fejlődjön" – hangsúlyozta.
Ezután arról is beszélt, hogy mi az a három bűn, ami Nyugat-Európát tönkretette:
- a globális nagytőke érdekeinek elsőbbsége az emberekével szemben;
- a migránsok beengedése és betelepítése;
- és a gyerekek átnevelése a woke- és genderideológia jegyében.
„Mi mindhármat elutasítjuk. Ma ez a nemzeti szuverenitás lényege. Brüsszel azt akarja, hogy Magyarország adja föl az ellenállást, és legyen olyan, mint ők. A Tisza Párt is ezt képviseli. Ez egy régi történet. Most ennek egy újabb kiadását éljük" – szögezte le.
A beszélgetés során a jövő évi választás is előkerült. Arra a kérdésre, hogy tart-e kihívójától, – akit a lap újságírója harmadik vonalbeli NER-káderként jellemzett – azt felelte, hogy nem.
Csak a nevek változnak, a karakter ugyanaz. Az egyiket Márki-Zay Péternek, a mostanit Magyar Péternek hívják, de a szerepük azonos.
"Őket Brüsszel húzza elő időről időre a bűvészkalapból, hogy legyen valaki, aki a brüsszeli pályára állítsa Magyarországot. (...) A brüsszeli pálya egy hűségeskü, ahol naponta el kell mondani, hogy Magyarország sorsa közös az Európai Unióéval" – magyarázta Orbán.
Arra, hogy az elmúlt hetekben számos régi név került elő, a kormányfő azt mondta, ma két oldal van: a nemzeti szuverenitás oldalán állók és az európai birodalom oldalán állók.
"Ezek az emberek már a kilencvenes évek elejétől azt hirdetik, hogy Magyarországnak nemcsak át kell vennie nyugati eszközöket és módszereket, hanem lényegében is hasonulnia kell Nyugat-Európához. Ez mindig is választóvonal volt a magyar politikában. Az egyik iskola szerint magyarok vagyunk, tehát európaiak – ahogy Antall József mondta. A másik szerint európai emberként kell élni egy Magyarország nevű területen. Ők mindig ez utóbbit képviselték. Most megint megtalálta a zsák a foltját".
A miniszterelnök végül üzent minden magyarnak karácsony alkalmából.
Mint fogalmazott,
„a nyugati világ ma felkavart állapotban van. Ilyenkor nehéz kapaszkodókat találni. Én egy egyszerű keresztény tanításhoz nyúlok vissza: szeresd felebarátodat, mint önmagadat. Most nem az első, hanem a második felére figyelek: szeresd önmagadat. Ez nem önimádatot vagy öndicséretet jelent, hanem azt, hogy értékeljük, amit elértünk, és ne becsüljük alá a saját életünk eredményeit.
A helyes önismeret hozza el az önbecsülést, az önbecsülés pedig a másik ember sikereinek és eredményeinek elismerését, vagyis a felebarát iránti szeretetet. Nem látok más utat, amely elvezetné a magyarokat a békességhez – mutatott rá Orbán Viktor
0 Megjegyzések