Brüsszelben az uniós tagállamok megegyeztek az úgynevezett szolidaritási alapról, amely az új EU-s migrációs és menekültpolitika központi eleme. Döntöttek arról is, hogy mely országok jogosultak kedvezményre vagy támogatásra: Magyarország egyik kategóriába sem tartozik, a rászoruló országokat viszont meg kell segítenie.
A tagállamok szándéka szerint a 2026. június 12-én hatályba lépő menekültügyi és migrációs paktum hatékonyabbá teszi az európai menekültügyi rendszert. Egyrészt a paktum egyértelmű szabályokat tartalmaz a menedékjog iránti kérelmek feldolgozásáért való felelősségre vonatkozóan. Másrészt célja az illegális beáramlás csökkentése, és szolidaritási intézkedéseket ír elő a tagállamok között. Utóbbi célja az, hogy csökkentse azon országok terheit, ahová a legtöbb migráns érkezik.
A tagállamok döntöttek arról, hogy háromféle szolidaritási intézkedés létezik: menedékkérők áthelyezése, pénzügyi hozzájárulások és alternatív szolidaritási intézkedések.
Minden tagállam maga dönti el, hogy milyen típusú szolidaritási intézkedést ígér, beleértve a különböző intézkedések kombinációja felajánlásának lehetőségét is. A szolidaritási alap 2026-os referenciaszáma 21 000 áthelyezés vagy egyéb szolidaritási erőfeszítés lesz, illetve 420 millió eurós pénzügyi hozzájárulás.
Fontos, hogy az áthelyezések menedékkérőkre vonatkoznak, a gazdasági bevándorlókat az EU nem fogadja be, a határon őrizetbe veszik őket és visszafordítják származási országukba. A menedékkérők esetében pedig menekültügyi eljárás keretében egyénenként bírálják el a kérelmüket, és döntenek az illetékes hatóságok arról, hogy jogosult-e menekültként az EU-ban tartózkodni. Ennek az eljárásnak a lefolytatását vállalhatják át a tagállamok, ez azonban nem kötelező, létezik más szolidaritási intézkedés is.
A paktumban meghatározott mennyiségi és minőségi kritériumok értékelése alapján az Európai Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy
Ciprus, Görögország, Olaszország és Spanyolország migrációs nyomás alatt áll. Ezek az országok profitálhatnak a szolidaritási alap szolidaritási intézkedéseiből, tehát a javukra kell felajánlásokat tenniük a tagállamoknak.
Ausztriát, Bulgáriát, Horvátországot, Csehországot, Észtországot és Lengyelországot jelentős migrációs helyzettel küzdő országokként határozták meg az előző évek kumulatív migrációs nyomása miatt. Nekik lehetőségük van kérni a szolidaritási alaphoz való hozzájárulásaik teljes vagy részleges levonását.
Mivel Magyarország egyik kategóriában sincs, ezért kötelező a szolidaritás valamelyik formáját felajánlania.
Akkor is, ha Magyarország a jogszabály ellen szavazott. Amennyiben a magyar kormány ennek nem tesz eleget, kötelezettségszegési eljárást indíthat ellene az Európai Bizottság.
Ha ennek során az Európai Bíróság megállapítja a jogsértést, akkor egy külön eljárásban pénzbüntetést lehet kiszabni, amely be nem fizetés esetén bármilyen uniós támogatásból levonható.
A szolidaritási alapról szóló politikai megállapodás után a Tanácsnak még hivatalosan el kell fogadnia a végrehajtási határozatot. Ez a jogi átdolgozást és fordítást követően, 2025. december 31-ig meg fog történni.
Az előbbieken túl a tagállamok megállapodtak két olyan uniós jogszabályról, amelyek megerősítik a biztonságos ország kulcsfontosságú koncepcióinak gyakorlati alkalmazását az uniós menekültügyi szabályokban. A biztonságos harmadik ország koncepcióját felülvizsgáló új rendelet kibővíti azokat a körülményeket, amelyek fennállása esetén a menedékjog iránti kérelmet elfogadhatatlanként elutasíthatják. És a Tanács megállapodott a biztonságos származási országok első közös uniós listájáról, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy gyorsított módon kezeljék a nemzetközi védelemre vonatkozó kérelmeket.
A Tanács által elfogadott frissített szabályok szerint a tagállamok a következő három lehetőség alapján alkalmazhatják a biztonságos harmadik ország koncepcióját:
- A biztonságos harmadik ország fogalmának alkalmazásához a menedékkérő és a harmadik ország közötti kapcsolat többé nem lesz kötelező kritérium.
- A kérelmező az EU-ba való belépés előtt átutazott a harmadik országon.
- Van az adott biztonságos harmadik országgal kötött megállapodás vagy egyezség, amely biztosítja, hogy a személy menedékjog iránti kérelmét a szóban forgó nem uniós országban vizsgálják meg.
A Tanács megállapodott abban, hogy a következő országokat kell uniós szinten biztonságos származási országnak minősíteni: Banglades, Kolumbia, Egyiptom, India, Koszovó, Marokkó és Tunézia.
Az EU-tagjelölt országokat uniós szinten is biztonságos származási országnak minősítik, kivéve, ha
- nemzetközi vagy belső fegyveres konfliktushelyzet van az országban;
- az alapvető jogokat és szabadságokat érintő korlátozó intézkedéseket fogadtak el; vagy
- a tagállami hatóságok által az országból érkező kérelmezőkkel szemben hozott pozitív határozatok aránya meghaladja a 20%-ot.
Ebben a két témában hamarosan megkezdődnek a tárgyalások az Európai Parlamenttel, amely már kialakított a saját álláspontját, amely nem sokban tér el a tagállamokétól. Ez azt jelenti, hogy várhatóan egy-két hónapon belül véglegesítik a jogszabályt, amely még a migrációs paktum hatályba lépése előtt alkalmazható lesz.
0 Megjegyzések