Brüsszeli korrupció: meginoghat von der Leyen széke

Brüsszelben olyan ügy robbant ki, mely évek óta nem látott nyomást helyez az uniós intézményekre. A vizsgálat középpontjában Ursula von der Leyen bizottsága és két, korábban csúcsszinten dolgozó uniós diplomata szerepel. 

Az Európai Bizottság körül évek óta nem látott súlyú politikai és intézményi válság körvonalazódik, miután az Európai Ügyészség (EPPO) kedden bejelentette: őrizetbe vették Federica Mogherinit, az EU korábbi külügyi főképviselőjét, valamint Stefano Sanninót, az Európai Külügyi Szolgálat (EEAS) korábbi főtitkárát, aki jelenleg a Bizottság egyik főigazgatóságát vezeti. 

A hatóságok egy 2021–2022-es közbeszerzési eljárás kapcsán vizsgálják a két magas rangú tisztviselőt – egy olyan ügyben, melynek politikai következményei messze túlmutatnak a jogi eljáráson. Ursula von der Leyen különösen kemény időszaknak néz elébe. 

Az eljárás középpontjában egy, a College of Europe-hoz kapcsolódó diplomáciai akadémia létrehozására kiírt tender áll, melyet az EPPO gyanúja szerint nem a vonatkozó szabályoknak megfelelően bonyolítottak le. A vizsgálat lehetséges bűncselekményként közbeszerzési csalást, korrupciót, összeférhetetlenséget és hivatali titoksértést jelöl meg. Mogherini jelenleg a College of Europe rektora, míg Sannino idén év elejéig az EU külügyi szolgálatának legmagasabb rangú köztisztviselője volt.

Ursula von der Leyen második mandátumának első évében jár, és már korábban is komoly kritikákat kapott az átláthatóság hiánya miatt. 

A mostani botrány viszont

• nemcsak a Bizottság hitelességét veszélyezteti,
• hanem a tagállami közvéleményben is erősítheti az euroszkeptikus narratívákat, melyek a korrupció, a bürokrácia és a felelősségre vonhatóság hiányát bírálják.

Több uniós tisztviselő attól tart, hogy a helyzet átterjedhet az EU külpolitikai intézményrendszerére, tovább élezve a már meglévő feszültségeket a Bizottság és a Külügyi Szolgálat között.

A vizsgálatról szóló bejelentés nyomán azonnal megszólaltak Ursula von der Leyen kritikusai is. Manon Aubry, a baloldali frakció egyik társelnöke úgy fogalmazott: „Az intézmények hitelessége forog kockán.” 

Több képviselő pedig újabb bizalmatlansági indítvány kezdeményezését is kilátásba helyezte, köztük az a román EP-képviselő is, aki júliusban már megpróbálta leváltani a Bizottság elnökét. 

A Bizottság részéről egy névtelenséget kérő tisztviselő védelmébe vette von der Leyent, hangsúlyozva, hogy a vizsgált ügy az EEAS hatásköréhez tartozott, mely a szerződéses struktúrák miatt nem a Bizottság elnökének közvetlen irányítása alatt működik. Szerinte „nem fair” minden problémát a Bizottság vezetőjén számon kérni, pusztán azért, mert ő a leginkább azonosítható politikai szereplő Brüsszelben.

A reagálások azonban jóval szélesebb körűek voltak. A magyar kormány szóvivője, Kovács Zoltán az X-en azt írta: Brüsszel másokat leckéztet jogállamiságból, miközben saját intézményei inkább egy krimisorozatra hasonlítanak. 

Az orosz külügyminisztérium pedig szintén kritikusan nyilatkozott az uniós vezetés önvizsgálati hajlandóságáról.

Mogherini és Sannino, valamint egy harmadik érintett személy jelenleg nem vádlottak – a letartóztatás önmagában nem jelent bűnösséget –, és egy vizsgálóbírónak 48 órán belül kell döntenie a további lépésekről. A College of Europe közleményben reagált, hangsúlyozva elkötelezettségét a „legmagasabb integritási és megfelelési standardok” mellett, ugyanakkor nem kívánt részletekbe bocsátkozni.

Az EU az elmúlt években több korrupciós botránnyal is szembesült:

• a 2022-es „Qatargate”, melyben katari lobbitevékenység került a középpontba,
• vagy a Huawei európai befolyásolási kísérlete körüli vizsgálat is megrendítette az intézményi bizalmat.

Bár ezek elsősorban az Európai Parlamenthez kapcsolódtak, a Bizottságot sem kerülték el a kritikák: Ursula von der Leyen korábban komoly bírálatot kapott a Pfizer-vezérrel folytatott, a nyilvánosságtól visszatartott üzenetváltásai miatt, melyet az EU Bírósága is kifogásolt. 

A mostani fejlemények azonban jóval súlyosabbak, már csak az érintett személyek rangja és a gyanú természete miatt is. Az egyik uniós szakszervezet képviselője, Cristiano Sebastiani szerint, ha a vádak beigazolódnak, az „katasztrofális hatással lenne az érintett intézmények hitelességére, és általában az európai polgárok bizalmára.” 

(vg.hu)