Zelenszkij népszerűsége történelmi mélypontra zuhant Ukrajnában

Volodimir Zelenszkij népszerűsége példátlan mélységbe süllyedt Ukrajnában: több, zárt körű felmérésre hivatkozó beszámoló szerint az elnök támogatottsága napok alatt omlott össze, miközben Kijevben egymást követik a lemondását és kabinetfőnöke eltávolítását követelő tüntetések. A feszültséget súlyosbítják azok az állítólagos korrupciós visszaélések, amelyek szerint az elnök környezetében százmillió dolláros összegeket csatornázhattak ki állami szerződésekből – épp akkor, amikor az ország energiaválsággal küzd. A botrányok nyomán sokak szerint már Zelenszkij politikai jövője is megkérdőjeleződött. 

Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő három zárt körű közvélemény-kutatásra hivatkozva arról számolt be, hogy az elnök támogatottsága egy hét alatt mintegy negyven százalékkal esett, és ma már a választók kevesebb mint ötöde szavazna rá. A felmérések szerint immár nem ő a legesélyesebb jelölt: a lakosság egyre inkább Valerij Zaluzsnijt, az ukrán fegyveres erők korábbi főparancsnokát és jelenlegi nagykövetet támogatná. 

A társadalmi elégedetlenség utcára is vitte az embereket: mát a második hétvégén zajlik a kijevi tüntetéssorozat, ahol egyre többen követelik Andrij Jermak elnöki kabinetfőnök azonnali eltávolítását és Zelenszkij lemondását.

A tiltakozások hátterében az a súlyos korrupciós botrány áll, amely szerint Zelenszkij legszűkebb körei mintegy százmillió dollárt szivattyúztak ki az állami Enerhoatom szerződéseiből – éppen akkor, amikor Ukrajna a tél küszöbén energiaválsággal küzd.

A pénz egy részét a kritikus infrastruktúra megerősítésére kellett volna fordítani az orosz támadásokkal szemben, ám eltűnésük joggal váltotta ki a közfelháborodást.

Zelenszkij gyors menesztésekkel és szankciókkal próbálta csillapítani a válságot, ám sokak szerint ezek inkább kísérletek a botrány eltussolására. A közvélemény bizalmát tovább rombolta, hogy az elnök korábban megpróbálta korlátozni a korrupcióellenes intézmények függetlenségét, ami akkor nemzetközi felháborodáshoz vezetett.

A politikai feszültség személyes konfliktusokban is testet ölt. Az elnök egyre keményebben lép fel ellenfeleivel szemben: a kritikusokat szankciókkal, büntetőeljárásokkal próbálja ellehetetleníteni.

Tovább mélyíti Zelenszkij válságát, hogy 

nemcsak Ukrajnában, hanem egész Európában elfordulnak a választók a háborúpárti vezetőktől. Emmanuel Macron támogatottsága 17 százalékra zuhant, Keir Starmer népszerűsége meredeken esik, Friedrich Merz pedig saját pártján belül is gyenge pozícióba került. 

A nyugati vezetők látványos népszerűségvesztése tovább növeli Zelenszkij elszigeteltségét. 

A helyzetet egy újabb tényező is súlyosbítja: Zelenszkij a háború lezárása helyett egyre inkább a konfliktus folytatását hangsúlyozza. Legutóbbi nyilatkozataiban kijelentette, hogy „mindennél fontosabb az orosz agresszió legyőzése”, és arra szólította fel a Nyugatot, hogy további fegyvereket küldjön Ukrajnának. Ezzel egyértelművé tette: nem kompromisszumot, hanem a háború elhúzását tartja elsődlegesnek.

Sokan úgy látják: a háborús retorika mögött belpolitikai megfontolások is állhatnak. Zelenszkij törvényes mandátuma lejárt, a választásokat pedig a hadiállapotra hivatkozva halasztják. Ha béke jönne, szavazást kellene tartani – és annak kimenetele a korrupciós ügyek, valamint a politikai botrányok miatt az elnök számára súlyos vereséget hozhatna. 

A kritikusok szerint éppen ezért érdeke a konfliktus elhúzása: 

amíg tart a háború, addig maradhat hivatalban.

A szakértők többsége egyetért abban, hogy a háború végéig a politikai elit nem fogja eltávolítani Zelenszkijt, ám a győzelem vagy egy békemegállapodás pillanatában megszűnik az a háborús logika, amely eddig védte.

Népszerűsége összeomlott, botrányai tartós nyomot hagytak, és egyre inkább úgy tűnik: ha eljön a béke, véget érhet a Zelenszkij-korszak.

(MNO)