Ursula "demokráciapajzsról" szóló tervezetet mutatott be

Az Európai Bizottság szerdán előterjesztette “az európai demokráciapajzsot”: ez alatt egy olyan intézkedéscsomagot kell érteni, amelynek célja, hogy megerősítse és védje a demokráciát az uniós tagállamokban. Emellett benyújtottak egy, a civil társadalomra vonatkozó uniós stratégiát is, ami a civil szervezetek fokozottabb bevonását és védelmét célozza.

„A demokrácia szabadságunk, jólétünk és biztonságunk alapja. Az európai demokráciapajzs meg fogja erősíteni azokat az alapvető elemeket, amelyek lehetővé teszik a polgárok számára, hogy minden nap megéljék közös demokratikus értékeinket – a szólásszabadságot, a független médiát, a reziliens intézményeket és az élénk civil társadalmat. Ez Európa erőssége, és növelnünk kell kollektív kapacitásunkat annak érdekében, hogy mindenkor megvédhessük” 

– mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, aki korábban korrupciós ügybe keveredett.

A demokráciapajzs három főbb témára fókuszál:

• Az információs tér integritásának megőrzése: ez a pont elsősorban a dezinformáció visszaszorítását célozza, létrehozzák a tényellenőrzők független európai hálózatát;
• Intézményeink megerősítése, tisztességes és szabad választások, szabad és független média: a Bizottság többek között ajánlást terjeszt elő az MI választásoknál történő felelősségteljes használatáról, de megerősíti a helyi és független újságírás pénzügyi támogatását is;
• A társadalmi reziliencia és a polgárok szerepvállalásának fokozása: minden korosztályban erősítenék a médiaműveltséget és a digitális jártasságot, illetve az állampolgári ismeretek iskolai oktatását.

A civil társadalomra vonatkozó stratégia konkrét intézkedéseket javasol nemzeti és uniós szinten, a demokráciapajzshoz hasonlóan három fő területen: a szerepvállalás előmozdításával, a szervezetek támogatásával és védelmével, illetve a pénzügyi támogatás növelésével.

Az Európai Bizottság szerint ezekre az intézkedésekre azért van szükség, mert „a növekvő politikai konfrontáció, a regionális és nemzetközi konfliktusok és a gyors technológiai zavarok korában” az EU demokráciái belső és külső nyomással szembesülnek, az autoriter rezsimek pedig próbálják kihasználni a megosztottságot, igyekeznek bizalmatlanságot kelteni és korlátozni a demokratikus szereplőket – például a szabad médiát és a civil társadalmat.