Az Európai Bizottság a Portfolio-nak jelezte, hogy a magyar–amerikai megállapodás nincs hatással az EU azon tervére, amely 2027 végéig teljesen kivezetné az orosz olaj- és gázimportot. A testület szerint a washingtoni döntés értelmezése kizárólag az Egyesült Államok hatásköre, és nem módosítja az uniós energiapolitika célkitűzéseit.
A magyar kormány bejelentése szerint Magyarország korlátlan időre mentesül az orosz olaj- és földgázbeszerzéseket érintő amerikai szankciók alól, ezt először Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, majd Orbán Viktor miniszterelnök ismertette a Trump–Orbán-találkozót követően.
A kormány azt hangsúlyozta, hogy Magyarország energiaellátását nem fenyegetik korlátozások, és az olaj- illetve gázszállítások továbbra is zavartalanul érkezhetnek.
Az Európai Bizottság a Portfolio megkeresésére azt közölte, hogy az ügy érdemi része az amerikai szankciók végrehajtására vonatkozik, és ezt az Európai Bizottság külön nem akarja kommentálni.
A lapnak a testület szóvivője egyértelművé tette, hogy
ezt nem is tehetnék meg, a washingtoni döntések értelmezése és alkalmazása nem tartozik az uniós intézmények hatáskörébe. A Bizottság egyik szóvivője ugyanakkor jelezte, ez nem befolyásolja azt az általános, uniós szintű törekvést, amely a 2027 végéig történő teljes orosz gáz- és olajimport-kivezetésre irányul.
Erről az Európai Bizottság nem is most, hanem már idén májusban beterjesztett egy tervezetet, amely kereskedelmi korlátozásokkal, akár vámok kivetésével zárná be az oroszországi fosszilis energiaforrások importját 2028-ig. Szeptemberben pedig már asztalra került egy javaslat, hogy már 2027-re megtörténjen a leválás.
A közlés szerint az erről szóló javaslat célja az EU energiabiztonságának javítása, az energiaellátás biztonságának megerősítése, illetve az unió versenyképességének és energiafüggetlenségének növelése.
A Bizottság arra emlékeztetett, hogy az uniós szankciós csomagok részeként már 2022-ben bevezettek importtilalmat az orosz kőolajra, ám Magyarország és Szlovákia kivételt kapott a főszabály alól.
A válasz szerint ezt a derogációt kifejezetten az érintett tagállamok energiabiztonságának megőrzése érdekében engedélyezték, így e két tagország jelenleg is jogosult orosz nyersolaj behozatalára.
A Bizottság hangsúlyozta, hogy a derogáció célja nem valamiféle gazdasági előny biztosítása, hanem az ellátás folyamatosságának fenntartása volt, tekintettel a régió különleges helyzetére.
A lapunknak adott válasz másik hangsúlyos eleme az volt, hogy az EU a 2022-ben elindított REPowerEU-terv nyomán jelentősen csökkentette energiapiaci kitettségét Oroszországgal szemben. A Bizottság szerint a vezetékes és cseppfolyósított orosz gáz aránya az uniós gázimportban a 2021-es 45 százalékról 2024-re 19 százalékra esett vissza. A testület várakozásai szerint ez az arány 2025-ben tovább csökkenhet, egészen 13 százalékig, különösen az ukrajnai orosz tranzit végének közeledtével.
A közlés arra is kitért, hogy az uniós szankciók következtében az orosz olaj részaránya a teljes behozatalban 2022 eleji 27 százalékról 3 százalékra zsugorodott 2024-re, ami a Bizottság értékelése szerint a függés gyors és jelentős mérséklődését jelzi.
Szijjártó Péter a Mandinernek azt mondta, hogy az uniós elvárások szerint Magyarországnak kivezetési tervet kell készítenie az orosz olajról, amely szerinte a „valóságra támaszkodva” egyértelműen védeni fogja az ország pozícióját. A gáz esetében úgy fogalmazott, hogy „van viszont gáz”, mert az EU 2027 végétől nem engedné a hosszú távú orosz szerződéseket, amit a miniszter szankciónak tart.
Kijelentette, hogy Magyarország ezt az intézkedést az uniós bíróságon fogja megtámadni.
A külügyminiszter mellett a miniszterelnök is utalt arra, hogy az amerikai szankciókkal szemben megszerzett mentességet követően az európai uniós energiaszankciók kérdését még meg kell vívnia Magyarországnak Brüsszelben.
.jpg)
0 Megjegyzések