Az ország energiabiztonsága az első. Japán ragaszkodik az orosz LNG vásárlásához a szerződések lejártáig.
Takaicsi Szanae japán kormányfő és Donald Trump amerikai elnök azonnal megtalálta a közös hangot az első tárgyalásukon, a barátság ellenére azonban van egy olyan kérdés, amiben a kiszivárgott információk szerint Tokió nem enged: az orosz LNG (cseppfolyósított földgáz) vásárlása. A szigetországnak ugyanis szüksége van rá az energiaigényei kielégítésére.
Trump az utóbbi időben drasztikus lépéseket tett, hogy az olajexport elvágásával kényszerítse Moszkvát békére Ukrajnában: plusz 25 százalékos vámokat vetett ki Indiára és szankciókat a két legnagyobb orosz olajvállalatra, a Rosznyeftyre és a Lukoilra. Japánt is rá akarja azonban venni, hogy ne vásároljon orosz energiahordozót.
A Reuters több forrásból származó értesülése szerint az orosz LNG kérdése felmerült Trump és Takaicsi keddi megbeszélésén is, és a japán kormányfő igyekezett megmagyarázni az amerikai elnöknek, mennyire nehéz lenne a szigetország számára leállni a vásárlásokkal.
Oroszország adja Japán LNG-importjának majdnem 9 százalékát, és bár Moszkva 2022-ben, az ukrajnai invázió után kiszorította a nyugati befektetőket a Szahalin 1. és 2. projektből, utóbbiban változatlanul van részesedése
- a Mitsuinak
- és a Mitsubishinek.
A Nikkei japán gazdasági napilap jelentése szerint Takaicsi világossá tette Trump előtt, hogy ha Japán leállítaná a vásárlásokat, azzal csak boldoggá tenné Kínát és Oroszországot.
Tokió legnagyobb LNG-forrása Ausztrália, de az elmúlt években igyekezett diverzifikálni az ellátást, és egyre több energiahordozót vásárol az Egyesült Államoktól is, hogy felkészüljön a szahalini megállapodások lejártára.
A szahalini szerződések nagy része 2028 és 2033 között lejár, és annak idő előtti felmondása miatt bírságot kellene fizetniük a japán vásárlóknak. Ráadásul azonnal piacon kényszerülnének a kiesés pótlására, ott pedig a nagy verseny miatt korlátozottak a lehetőségek.
Az orosz LNG így „kiemelkedően fontos szerepet” játszik Japán energiabiztonságában, a pótlása költséges lenne, és várhatóan az áramárak emelkedéséhez vezetne a szigetországban, figyelmeztetett a múlt héten az új gazdasági, ipari és kereskedelmi miniszter, Akazava Rjoszei, aki egyébként a főtárgyaló volt az amerikaiakkal folytatott kereskedelmi egyeztetéseken.
A Japan Today ezzel kapcsolatban emlékeztetett, hogy
az orosz LNG-t főként a hőerőművekben és a városi gázellátásban használják fel, így áramhiányhoz és kimaradásokhoz vezetne, ha leállnának az importtal.
Az olaj jelentéktelenebb tétel, a japán import kevesebb mint 1 százaléka érkezik Oroszországból a decemberben lejáró szankciómentesség alapján, az olajellátás nagy részét a Közel-Kelet biztosítja.
Akazava azonban megerősítette, hogy kész együttműködni az energiakérdésben a legfejlettebb ipari országokat tömörítő G-7 többi tagjával és másokkal is, de
az ország nemzeti érdeke nem sérülhet. Japán ugyanis energiaszükségletének zömét importból fedezi.
A Reuters emlékeztetett, hogy Japán az idén aláírt több új amerikai LNG-vásárlási szerződést is, de nem vállalt konkrét kötelezettséget a Trump által támogatott, 44 milliárd dolláros, még meg nem épült alaszkai LNG-projektre vonatkozóan.
A JERA, Japán legnagyobb áramtermelője azonban a múlt héten bejelentette, hogy 1,5 milliárd dollárért vásárol amerikai földgáztermelő eszközöket, ezzel beszáll az Egyesült Államok palagáztermelésébe, ahol már számos más japán vállalat is jelen van.
(vg.hu)