A zöld politika rekordszintre emeli az áramköltségeket.
Az Ernst & Young energiaár-monitorja szerint az osztrák háztartások fele jelentősen visszafogta fogyasztását a megemelkedett költségek miatt.
A háztartások közel 20%-a nem tudja időben fizetni áram-, és gázszámláját.
A felmérés válaszadóinak 57%-a számolt be az áramár, 49 százalékuk pedig a gázár növekedéséről.
Míg a politika és az energiavállalatok a „zöld átállást” ünneplik, sok polgár küzd annak pénzügyi következményeivel - írja a Bennfentes.net.
Egy friss felmérés szerint egyre több osztrák háztartásnak okoz gondot az energiaköltségek fedezése.Az energiarendszer átalakítása időjárásfüggő, drága forrásokra, mint a szél- és a napenergia, felhajtotta az árakat.
Az áramszámla mint stresszteszt
Az Ernst & Young tanácsadó cég energiaár-monitorja szerint az elmúlt időszakban az osztrák háztartások mintegy fele kénytelen volt jelentősen visszafogni fogyasztását a megemelkedett energiaköltségek miatt.
A megkérdezettek 17 százaléka azt is elmondta, hogy jelenleg nem tudja időben fizetni áram- és gázszámláját.
Bár a nagykereskedelmi áramárak a 2022/2023-as válságévekhez képest kissé csökkentek, a fogyasztók alig érzik ennek hatását.
A háztartások 46 százaléka számolt be arról, hogy az idei évben az áramszámlájuk még magasabb volt, mint 2024-ben. Csak minden ötödik válaszadó tapasztalt csökkenést.Ennek oka nem a fogyasztásban, hanem a politikailag szabályozott árstruktúrában rejlik – a hálózati díjak, illetékek és terhek emelkednek, míg az olyan támogatások, mint az áramár-fék, lejártak.A válaszadók 57 százaléka számolt be az áramhálózati díjak emelkedéséről, 49 százalékuk pedig a gázhálózat díjainak növekedéséről.
Az energetikai átállás árnyoldala
Ami „klímasemleges sikertörténetként” kerül a köztudatba, az sok ember mindennapi életében költségcsapdának bizonyul.
A politikailag kikényszerített zöldátállás a megújuló energiákra nem csupán hatalmas infrastrukturális beruházásokat jelent, amelyek költségeit végül a végfogyasztókra hárítják, hanem az időjárási viszonyoktól való egyre nagyobb függőséget is.Ha a szélturbinák nem forognak, vagy nem süt a nap, akkor a hagyományos erőműveknek kell rövid távon beugraniuk a termelésbe – és pontosan ezek a tartalékkapacitások hajtják fel az áram árait.
Az olajfűtés eltűnik – az alternatívák továbbra is drágák
A fűtés terén is változik a helyzet. Már csak a háztartások 8 százaléka használ olajat – és ez a tendencia csökkenőben van. Ennek a csoportnak több mint egyharmada már tervezi az átállást más rendszerekre. Az alternatívák azonban, legyen szó hőszivattyúról, távfűtésről vagy biomasszáról, nemcsak a beszerzésben, hanem a működésük során is drágák.
A hőszivattyú, amelyet az EU-szerte a dekarbonizáció csodaszereként dicsérnek, csak alacsony áramköltségek mellett működik hatékonyan – ez egy elméleti ideális állapot, amely Ausztriában nem áll fenn. Hasonló a helyzet a pelletekkel és a faaprítékkal is: ezek ára is jelentősen emelkedett.
Bár a megkérdezettek 21 százaléka állította, hogy saját termelésű áramot használ – például fotovoltaikus berendezések segítségével –, ezeknek csak a fele képes azt tárolni.
A többség számára az önellátás így továbbra is drága álom marad.
0 Megjegyzések