A Tisza Párt szorosan együttműködik a Donald Tusk-féle varsói vezetéssel, külön csapat dolgozik azon, hogy Magyar Péterék felhasználhassák a lengyel tapasztalatokat Magyarországon a konzervatív kormányzattal szemben – ez Tarr Zoltán szavaiból derül ki, aki egy budapesti összejövetelen beszélt a háttérben zajló folyamatokról.
Lengyelországban ugyanis sikerült az, ami nálunk nem: jelentős brüsszeli és háttérhatalmi hátszéllel megbuktatták 2023-ban a jobboldali kormányt. A varsói kormányváltás nemcsak Brüsszel-barát politikát, hanem felforgatást, demokráciaellenes tisztogatásokat is eredményezett.
„Nagyon szoros kapcsolatban vagyunk a lengyelekkel, van egy külön csapat, amelyik ezzel foglalkozik, hogy részben a felkészülés, illetve most már a másfél év tapasztalatával a lebonyolításban is szerezzünk olyan információkat, olyan tanulságokat, amelyeket itthon, Magyarországon is fogunk tudni használni jó reménység szerint, és így készülünk” – mondta Tarr Zoltán, a Tisza Párt második embere egy hangfelvételen.
Ez arra a már régóta sejtett forgatókönyvre utal, amelynek értelmében Brüsszel lengyel módra végrehajtott kormányváltást képzel el Magyarországon.
Nemcsak azért támogatják az Orbán-kormányt jövőre leváltani akaró Tisza Pártot, mert a mostani jobboldali magyar vezetés számos kérdésben – a háború, a migráció vagy a genderpropaganda elleni fellépésével – ellentmondott az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottságnak, hanem azért is, mert meg akarnak szabadulni a magyar vétófenyegetéstől, hogy Ukrajnát mielőbb felvehessék az Európai Unióba.
Lengyelországban 2023-ban váltotta le Donald Tusk kormánya a jobboldali vezetést. Tusk Polgári Platformja az Európai Néppárthoz tartozik, ugyanahhoz a migráció- és Ukrajna-párti, fősodorbeli pártcsaládhoz, amelyhez Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök és a Tisza Párt is, és amelynek elnök-frakcióvezetője Magyar Péter fő brüsszeli kapcsolata, Manfred Weber. Ráadásul hazánkban az alkotmányos helyzet egyszerűbb: a Tisza hatalomra kerülésével az európai fősodor egyszerűen „kipipálhatná” Magyarországot, míg a lengyelek esetében nem tudták megakadályozni, hogy – Tuskékkal szembeni fékként – a jobboldali Karol Nawrocki nyerje meg az idei elnökválasztást. (A lengyel államfő alkotmányos jogkörei jóval szélesebbek a magyarénál.)
Lengyelországot – mint Kelet-Közép-Európa kulcsállamát – csatatérállamnak nevezte a Korányi Dávid irányította háttérhatalmi szervezet, az Action for Democracy is,
amely nálunk a 2022-es országgyűlési választásokba avatkozott be a Márki-Zay Péter vezette ellenzék támogatójaként, a lengyeleknél pedig – mintegy egymillió dollárral – Tuskék oldalán.
Megjelent a lengyel politikában a Bajnai Gordon egykori baloldali kormányfő nevéhez köthető DatAdat-kör is.
Ahogy arról a lengyel közszolgálati média, a TVPN „Magyar találmány a lengyelországi választásokra? Egy titokzatos cég Észtországból és Soros agytrösztje” című írásában beszámolt, hazánkhoz hasonlóan ott is az adatgyűjtés volt a fő profiljuk. Idén májusban pedig a Magyar Nemzet arról írt: a szintén Bajnaiékhoz köthető Szigetvári Viktor cége manipulálhatta a lengyel választást, mégpedig a DatAdat immár Estratos Digitalra átnevezve. A rendszerük, különösen a Lunda nevű adományszerző platform, ismerős lehet itthonról is, mivel ugyanez az infrastruktúra bukkant fel Magyar Péter mozgalma mögött, mielőtt az adatkezelési nyomokat hirtelen eltüntették volna a nyilvánosság elől.
A balliberális hatalomátvételt Varsóban tisztogatások és demokráciaellenes lépések sora követte. Szűcs Gábor, a XXI. Század Intézet elemzője az év elején írt arról, hogyan másolná le Brüsszel irányításával Magyar Péter azt a mintát, amellyel Tusk felszámolta a lengyel jogállamiságot.
(MNO)
0 Megjegyzések