Brüsszel új frontot nyithat az energiaháborúban: az orosz olaj teljes kiszorításának felgyorsítása kerül napirendre, amely elsősorban Magyarországot és Szlovákiát sodorná bajba. A vétójog megkerülésével tervezett intézkedés milliárdos többletterhet róhatna hazánkra, miközben alternatív beszerzési útvonal és finomítói kapacitás alig áll rendelkezésre.
Az
Európai Bizottság kereskedelmi intézkedéseket fontolgat a fennmaradó
orosz olajimport kizárására – írja a Bloomberg az ügyhöz közel álló
forrásokra hivatkozva. A lépés előtt felülvizsgálnák az orosz olaj
folyamatos importját biztosító Barátság-kőolajvezetéken érkező
szállítmányokat, a korlátozás ebből fakadóan főként hazánkat és
Magyarországot érintené, amennyiben nem állítanák le fokozatosan a
beszállításokat. Miután Budapest és Pozsony is vonakodik az orosz
olajról való leválásról, hiszen veszélyeztetné a megfizethető és
biztonságos energiaellátást, szinte borítékolható, hogy valamilyen
hátrányos intézkedést vezetnek be a két állam ellen uniós szinten.
Most nem vétózhatunk
A tervezett lépés nem képezi a pénteken ismertetett 19. Oroszország elleni szankciós javaslatcsomag részét. Ez azért lényeges, mert a szankciókkal ellentétben erről többségi szavazással lehet dönteni, vagyis hazánk nem vétózhatna. Az egyelőre nem világos, hogy pontosan milyen intézkedést fontolgatnak, de akár az orosz kőolajimportra kivetendő büntetővámról is szó lehet egyes találgatások szerint. Amennyiben ez az extra költség kellően magas, úgy a két országnak már nem érné meg az orosz olaj behozatala, és kénytelen volna más beszállítók után nézni – szólhat az érvelés. Ennek mentén pedig felvetődhet: mennyire célszerű két uniós tagállamot olyan helyzetbe kényszeríteni, amelyben olyan költségeket kell elviselniük, amelyeket egyébként nem kellene.
Másfelől pedig, Budapest és Pozsony nemcsak
a kedvező ár miatt teszi le a voksát az orosz olaj mellett, hanem azért
is, mert a más irányból való beszállításnak fizikai akadályai vannak,
vagyis nem áll rendelkezésre a kellő kapacitású infrastruktúra.
Magas árat fizetnénk
Hazánk szempontjából lényeges, hogy az Adria-kőolajvezeték kapacitása korlátozott, és a horvát fél drasztikusan megemelte a tranzitdíjakat. Emellett a Mol finomítói az orosz olaj, az Urals feldolgozására optimalizáltak, és a más típusú olajokra való átállás időigényes és költséges folyamat lenne, amelyet a Mol 500 millió dollárra becsült.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábbi nyilatkozata szerint az orosz olajról való leválás akár 800 milliárd forintos többletterhet is jelenthetne Magyarországnak. Ez a szám a magasabb beszerzési árakból és az átálláshoz szükséges infrastruktúra-fejlesztés költségéből adódna össze.
Ráadásul az orosz olaj ára alacsonyabb, mint a világpiaci
ár (ami a Brent típushoz köthető Európában), ez az árelőny mindenképpen
elveszne a Mol-csoport és a magyar állam kasszájából.
Lépéskényszerben az EU
Az Európai Bizottság energiaügyi biztosa még májusban javasolta, hogy 2027 végéig az összes uniós ország álljon le az orosz energiahordozók importjával. Dan Jörgensen utasítására minden tagállamnak tervet kell erről kidolgoznia. A folyamatot most azért akarhatja felgyorsítani a bizottság, mert Donald Trump amerikai elnök az elmúlt időszakban többször is nyomatékosan kérte, hogy az EU minél hamarabb váljon le teljesen az orosz energiahordozókról.
Ennek fejében vezetne csak be további szankciókat az USA Oroszországgal szemben, így a brüsszeli vezetés most úgy érezheti, lépéskényszerbe került, hiszen az Egyesült Államok augusztus végén vezetett be ötven százalékos büntetővámot az indiai termékekre, mert az ország nem hagyott fel az orosz olaj importjával. Azzal az orosz olajéval, amelynek nagy részét finomítás után bizonyítottan az Európai Unióba exportálja.
Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a lépés mögött politikai motiváció is állhat, Brüsszel a magyar kormánnyal szembeni nyomásgyakorlásra is felhasználhatja a kialakult helyzetet.
(MNO)
0 Megjegyzések