Hídállam – A magyar gazdaság esélyei a változó világgazdaságban címmel tartott előadást Rogán Antal a tihanyi Tranzit Fesztiválon. A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter prezentációval készült az Otthon Start Programról és a rezsicsökkentésről, de kitért a Tisza Pártra is.
Rogán Antal kezdésként elmondta, a kormány 2022 óta azzal az óriási kihívással néz szembe – ami egész Európára igaz –, hogy itt van a szomszédunkban egy háború. 2022-ben az Egyesült Államok akkori elnöke és az Európai Unió vezetése „a bevonódással” válaszolt, tehát nem azzal, hogy a feladat a mielőbbi béketeremtés. A miniszter hangsúlyozta: „Magyarország kivételével az Európai Unió egésze azon a vonalon volt, hogy ez a mi háborúnk, mi pedig végig azt mondtuk, hogy ebből nagy baj lesz, mert nem a mi háborúnk, és békére van szükség.”
Rogán Antal a Századvég egyik idei jelentésére hivatkozva felsorolta:
- Magyarországnak a háború az energia területén több mint 6400 milliárd forintjába került, ennyivel több pénzt fizettünk ki energiáért.
- Több mint 2 ezer milliárd forintot fizettünk a háborús infláció után, elsősorban a megemelkedett kamatszintek révén.
- Az „elhibázott szankciós politika” eredményeként a legenyhébb esetben is 700-1000 milliárd forint körül van az az összeg, amit elveszített a gazdaság az orosz exportpiacok kiesése miatt.
A politikus úgy összegzett, hogy Magyarország több mint 9 ezer milliárd forintot fizetett ki a háború és az uniós bevonódás következtében, ami minden magyar családnak 2,2-2,3 millió forintjába került.
Rogán
Antal azzal folytatta, hogy ugyan az Egyesült Államok vezetése és
hozzáállása is megváltozott, Donald Trump békére törekszik, viszont
ennek a megteremtése nem lesz egyszerű, mert az Európai Unió feje –
benne az Európai Bizottsággal és az Európai Parlament többségével – nem a
békére törekszik. A következő időszakban a háború gazdasági hatásai nem
fognak mérséklődni. A miniszter arra számít, ha az unió oldalán nem
békepolitika van, nem a szankciós politika felszámolására törekednek, a
háború gazdasági terhei, akkor is, ha éppen zajlik a fizikai háború, és
akkor is, ha éppen nem, az EU tagjaként Magyarország számára
változatlanok.
Kitörési pontokat kerestek
Rogán Antal szerint azokat a reális kitörési pontokat kellett megkeresnie a kormánynak, amelyeknél a magyar gazdaság erősíthető, a családok gyarapodásával együtt. Az egyik dolog, hogy melyik a gazdaságnak az a szektora, amelyet a leginkább érdemes erősíteni, megvannak hozzá a belső erőforrások, arra a következtetésre jutottak, hogy ez az építőipar, de a kormányt elsősorban a magyar családok érdeklik, ezért megkeresték azt a szegmenst, amivel egyszerre erősítik a családokat és a gazdaságot. Megtalálták az eszközöket, és lépésről-lépésre meghirdették azokat.
A miniszter kiemelte a lakáshoz jutás támogatását. Az új konstrukció – az Otthon Start Program – nem kapcsol gyermekvállalást a hitelfelvételhez, viszont lehetővé teszi a családpolitikai programokkal történő kombinálást. Kiszámítható, biztosan tervezhető jövőt jelent. A miniszter részletes prezentációt tartott a szeptember elsején induló, fix 3 százalékos kamatot biztosító programról. Az egyik legkedvezőbb, saját lakáshoz jutást támogató programot indította el a kormány – hangsúlyozta Rogán Antal.
A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter az önerő kérdéséről elmondta, a fiataloknál ott van lehetőségként a munkáshitel, aminek 75 százaléka felhasználható erre, valamint babaváróból és a falusi csokból is jelentős összeg vonható be, ahogy a lakástakarékpénztári megtakarításokból és a munkáltatói kölcsönökből is. Bevonható a közszolgálatban bevezetésre kerülő támogatás is.
Az
ingatlanárak növekedésével kapcsolatos félelmeket Rogán Antal úgy
kommentálta, hogy olyan nagy árnövekedés nem tud bekövetkezni, mert
megnézték, hogy mennyi az átlag négyzetméterár, ehhez igazodva
rögzítettek felső korlátot a programban. Rogán Antal végül arra hívta
fel a figyelmet, hogy az applikáció szeptember elseje után áll
rendelkezésre, ott minden kérdésre választ lehet kapni.
Rogán Antal a Tisza Pártot is megemlítette
Rogán Antal a rezsicsökkentésről szintén prezentációt tartott. A miniszter szerint Brüsszelben nem szeretik a családtámogatásokat, a saját lakáshoz jutást és a támogatott energiaárakat sem, „a klasszikus játék az, amikor azt mondják, hogy a fogyasztás egyes országokban azért magasabb, mert beleszámolják az energiaárakat, ha pedig valaki többet fizet a rezsire, akkor többet is fogyasztott, tehát gazdagabb, pedig ennek a fordítottját kellene nézni, mert ha kevesebbet kell fizetnem a rezsire, akkor több marad nálam”.
A miniszter egy térképen bemutatta, hogy a lakossági fogyasztók villamosenergia-átlagárai Európában mindenhol magasabbak, mint Magyarországon, sőt a rezsiköltség és jövedelemhányados tekintetében is jól állunk. Luxemburg mellett Magyarországon a legalacsonyabb a háztartások villamosenergia- és földgáz-fogyasztásának költsége a jövedelemhez viszonyítva. Rogán Antal úgy látja, hogy „Brüsszel-barát” kormány alatt nem lenne rezsicsökkentés, ami a villamos energiánál egy kis lakásnál legalább 138 ezer forint/év emelkedést jelentése, földgáznál 205 ezer forint/év az összeg. „Ilyenkor érdemes figyelni az ellenzéki politikusok mondataira. Volt, aki azt mondta a rezsicsökkentésre, hogy humbug” – emlékeztetett Rogán Antal.
A miniszter arra is kitért, hogy a családtámogatások mértéke 2010 és 2025 között a négyszeresére emelkedett, miközben az ellenzéki oldalon családpolitika nincs, hanem szociálpolitika van, „az a társadalompolitikai megfontolás, hogy a munkából élők adójából kell fizetni azokat, akik nem dolgoznak”. A kormány viszont egyszerre gondolkodik családpolitikában, a munkát terhelő adók csökkentésében és a foglalkoztatás növelésében. Utóbbiban óriásit ugrott előre az ország, 2010-ben közel egymillió emberrel kevesebben dolgoztak, a foglalkoztatási ráta 55-56 százalék környékén állt, ez 75 százalékra emelkedett, amivel bőven bekerültünk az európai top 10-be.
Rogán Antal kifejtette, a családok támogatásában szeretnének továbblépni, az adórendszert egy új családi adóforradalom keretében újítják meg. Ennek az első lépéseit elkezdték. A gyerekek után járó adókedvezményt 2026. január 1-ig megduplázzák, ami pedig világújdonság, az az édesanyák szja-mentessége, egy átlagkereső édesanya esetében ez nagyobb adókedvezményt jelent, mint bármelyik családi adókedvezmény. A négygyerekes anyáknál már bevezették, őket követik a háromgyermekesek, majd elindul a kétgyermekesek adómentessége is, először a 40 év alattiaknál, aztán felmenő rendszerben valamennyi korosztálynál.
Az átlagosnak számító magyar családmodellben az édesanya egész életében adómentessé válik. Ez olyan mértékű változás, amire sehol nincs példa. Ez a valódi adócsökkentés, és ehhez még azt is vállaljuk, hogy közben mindvégig ugyanazon a szinten tartjuk Európa egyik legkedvezőbb szja-kulcsát
– hangsúlyozta Rogán Antal, hozzátéve: Brüsszelben ezt a típusú adózást nem szeretik, egy Brüsszelből irányított kormány pedig emelné az átlagos adószintet. A miniszter még nem látott olyan többsávos adórendszert, amelyben az átlagkereset környékén keresők ne jártak volna sokkal rosszabbul.
„Azok a tervek, amelyek a Tisza Párt részéről kiszivárogtak, megfelelnek annak, ahogy erről Brüsszelben gondolkodnak” – vélekedett Rogán Antal, hozzátéve: az átlagos adóteher jelentősen növekedne, „gyakorlatilag a teljes adórendszer szétverésével járna, és azzal, hogy nem érné meg Magyarországon dolgozni. Ennek meglennének a következményei, visszatérne a feketefoglalkoztatás, csökkenne a foglalkoztatás mértéke, még több adót kellene kivetni azokra, akik dolgoznak”.
Rogán Antal kitért arra is, hogy egy
megbicsaklás után 2024 óta a reálbérek növekedése újra elindult, a
kormánynak van egy megállapodása a munkáltatókkal arról, hogy a
következő időszakban hogyan mennek végig a minimálbér-emelésen keresztül
az egész béremelési programon. Jön az ipar- és munkahelyvédelmi terv
is, a miniszter elárulta, ennek része lehet a kkv-kat segítő, széles
körű kedvező fix hitel, valamint a munkáltatói terhek csökkentése. Ez
ellensúlyozhatja az Európai Unió által az Egyesült Államokkal kötött,
Európára nézve hátrányos megállapodást.
A 2026-os döntés
Rogán Antal az előadása végén további kérdésekre is kitért. Ukrajna uniós csatlakozása szerinte azzal járna együtt, hogy „minden, ami Közép-Európa számára fontos volt az uniós csatlakozásban, az leértékelődik, mert a támogatások oda fognak menni, nekünk be kellene vállalni azt, hogy a magyar gazdák és vállalatok rosszabbul járnak, az újjáépítés egy részét is nekünk kellene finanszírozni”.
A miniszter a jövő évi választásokkal kapcsolatban leszögezte: „Amikor 2026-ban döntés születik, akkor azt döntjük el, hogy elfogadjuk-e a világot, amit Brüsszelből akarnak ránk erőltetni, vagy azt mondjuk, hogy mi, magyarok továbbra is a saját utunkat fogjuk járni. Az elmúlt tizenöt évben megmutattuk, hogy tudjuk a saját utunkat járni, a családok erősebbek lettek. Ezek mind megváltoznak, ha bekövetkezik egy másik helyzet”.
(Index)
0 Megjegyzések