Az alma biblikus gyümölcs: csak akkor terem, ha háromszor imádkoznak érte, és kétszer kölcsönt vesznek fel miatta

Augusztus vége még messze van, de a szüret érzékenyebb, mint valaha. Miközben néhányan még a Balaton partján mártozgatnak, addig a magyar gazda a szőlők, gyümölcsfák árnyékában épp az idén is könyörtelen valósággal néz szembe: nem elég a munka, nem elég az eső, nem elég az akarat sem. Az idei gyümölcsszezon inkább egy sebekkel teli menetelés, mintsem gazdagon terített magyar étkek dísze.

Ami az epernél még csak „átlagos” volt, az a meggynél, cseresznyénél és sárgabaracknál már „fagyos üszökés” lett. A szilva cserbenhagyott, az alma viszont még bizakodásra ad okot, legalábbis látszatra. A termelők a közepes és az „inkább jobb” közötti tartományban reménykednek. 

Tolnában a 250 hektáros almatermő terület egyelőre jó állapotban van, de a magyar mezőgazdaságban manapság semmi sincs kőbe vésve.

Az alma, ez a biblikus gyümölcs, ma is minden portán megtalálható. De az országos szinten várt 450–550 ezer tonnás termés elmarad a sokéves átlagtól. Ahol öntözés, fiatal ültetvény és korszerűség van, ott bizakodhat a gazda. Ahol ezek nincsenek, ott marad a fohász. Nincs ebben semmi meglepő: 

a magyar mező szinte már csak akkor terem, ha háromszor imádkoznak érte, és kétszer kölcsönt vesznek fel miatta.

Egy kisebb termelő szerint már tavasszal eldőlt minden: rossz volt a kötés, kevés termés lett, és amit mégis megfogott a fa, az sem lett szemrevaló. Ők piacra vinnék az almát, kikerülve a felvásárlókat, akik gyakran olcsósítják le a munkát, amit egy év alatt verített a sors.

Szekszárd mellett, Kajmád határában viszont jobb a helyzet: ott a csepegtető öntözés segít, a Gala fajta szürete augusztus 20-a körül indul. Az ottani gazdák figyelnek a minőségre, kiemelten a piacra szánt tételeknél. Az ipari almát feldolgozásra viszik: pálinkának, almasziromnak, üdítőnek.

„Kaptunk némi csapadékot, a hőmérséklet is elviselhető volt. A talaj is sokat számít: a kötöttebb típus jobban viseli az aszályt” – mondja Mészáros Aranka. 

A gyümölcsöknek is lehet hőgutája, nem csak az embereknek. Itt tartunk 2025 Magyarországán.

Az almafa beteges növény, és az idei nyár nem kímélte. A permetezés gyakori, sőt éjszakai lett, hogy a nap ne süssön rá a lombra. Egyesek szerint a magyar mezőgazdaság több már, mint ipar vagy hagyomány: a magyar gazda valóságos modern kori hős. Ha almáról van szó, akkor pláne.

Bencze Attila