A Nemzeti Jogvédő Szolgálat közleménye.
A Nemzeti Jogvédő Szolgálat – csatlakozva mindazokhoz, akik már ezt megtették – elítéli a háromgyermekes, magyar nemzetiségű és állampolgárságú kárpátaljai honfitársunk, Sebestyén József halálához vezető, ukrán hatóságok által a katonai mozgósítás során végrehajtott erőszakos cselekményeket.
Követeljük ezen gyalázatos bűncselekmény magyar hatóságok, az Európa Tanács és az Európai Unió illetékeseinek bevonásával történő kivizsgálását és a tragikus haláleset felelőseinek felelősségre vonását, szankciókkal sújtását. Az ukrán elnöki hivatal által koordinált, hírek szerinti vizsgálat pártatlansága a javasoltak bevonása nélkül nem garantált. Elítéljük a palágykomoróci görögkatolikus templom kárpátaljai magyarokat fenyegető felgyújtását és magyarok megölésére, Kárpátaljáról való kiűzésére uszító feliratokkal megvalósult magyarellenes provokációt is, ezen cselekmények hasonló kivizsgálását és a felelősök megbüntetését követeljük.
Nemzeti minimum kell legyen a magyarságot védő közös fellépés egy ilyen helyzetben világnézettől és pártszimpátiától függetlenül. A magyar kormány pedig az Alaptörvény D. cikke szerinti nemzetvédelmi államfeladatából fakadó kötelezettségének tesz helyesen eleget, amikor határozottan fellép a kárpátaljai magyarok érdekében, de ezeket a lépéseket végig is kell vinni minden szinten és minden rendelkezésre álló diplomáciai eszközzel.
Nyilvánvaló a kettős mérce az EU intézményei részéről: amíg az ilyen és ehhez hasonló, de sok esetben jelentősen csekélyebb, tagjelölt állam által elkövetett vagy annak állított jogsértés esetén azonnali vizsgálatot követel, elítélő döntéseket hoz (pl. a tavaly szuverenitáspárti kormányzatot választott Georgia esetében fél év alatt négy elítélő határozatot is megszavazott az Európai Parlament), addig a szabad választások, szabad sajtó és korlátozásmentes ellenzék nélkül működő, emberi jogi és jogállami követelmények teljesítésére képtelen Ukrajna esetében ilyenről nincs szó.
Ugyanakkor rámutatunk arra, hogy sajnálatos módon nem egyedi esetről van szó, hanem egy egyre súlyosbodó, rendszerszintű jelenségről.
2022 óta számos kárpátaljai magyar vált erőszakos kényszersorozás áldozatává, sokakat köteleztek az orosz-ukrán háborúban ukrán oldalon katonaként való részvételre, akik közül sokan sajnos az életüket veszítették.
Előfordult többször, hogy a magyarok lakta települések piacait vették körbe (pl. Munkács, Nagyszőlős), ahonnét több tucatnyi embert vittek el a frontra.
Az erőszakos mozgósítások miatt az Európa Tanács emberi jogi biztosa, Michael O’Flaherty 2025. júliusi 8-i jelentésében bírálta Ukrajnát, korábban pedig a nemzeti kisebbségeket ért jogfosztások miatt marasztalta el Ukrajnát az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése a 2189/2017. számú határozatban, de mindhiába.
Az ENSZ szakosított szervei által történő kivizsgálást igényel az, hogy a mostani tragikus esetek és a jelen közleményben későbbiekben hivatkozott jelentésünkben összefoglalt, kárpátaljai magyaroknak súlyos lelki sérelmeket okozó jelenségek, különösen a magyar férfiaknak nagy számban az orosz fronton való katonai szolgálatra, nem megfelelő kiképzéssel való kötelezése miatti haláleseteket eredményező, egyre agresszívabb ukrán állami lépések kimerítik-e a népirtás, a genocídium tiltott cselekményét vagy annak kísérletét. Ennek megalapozott gyanúja fennáll.
Drámai tény, hogy a rendelkezésre álló információk szerint Kárpátalján a háború előtti még 200 ezres lélekszámú magyarság legalább fele, a katonaköteles férfiaknak pedig legalább több mint kétharmada a kényszerítő és fenyegető körülmények hatására elmenekült már szülőföldjéről és jelenleg Magyarországon vagy más európai államban kényszerül tartózkodni. Az orosz-ukrán fegyveres konfliktus kárpátaljai magyarságot veszélyeztető hatásaira már 2022 márciusában kiadott közleményünkben is felhívtuk a figyelmet.
Korábban több, emberi jogi monitorozó út keretében vizsgáltuk a kárpátaljai magyarok helyzetét. 2017-ben jogvédő munkánkat kitiltásokkal (dr. Gaudi-Nagy Tamás NJSZ ügyvezető és dr. Morvai Krisztina EP képviselő) és titkosszolgálati fenyegetésekkel akadályozták az ukrán hatóságok, de már akkor is egyre romló helyzetről számoltunk be.
A helyzet javítása helyett a jogtipró ukrán oktatási törvény és a kárpátaljai magyarok jogfosztottsága elleni 2017. október 13-i tüntetés betiltását követelte az ukrán külügyminiszter eredménytelenül.
2022 őszén a kárpátaljai magyarság jogai kapcsán végzett emberi jogi vizsgálatunk eredményeit egy dokumentumfilmben („Magyarok a prés alatt Kárpátalján”) , valamint egy emberi jogi jelentésben összegeztük (a jelentés angol nyelven) és tettük közzé 2023 elején (utóbbit egy nemzetközi sajtótájékoztató keretében), amelyeket a magyar és ukrán kormányok mellett az ENSZ-nek, az Európa Tanácsnak, az EBESZ-nek, az Európai Bizottságnak és az Európai Parlamentnek is megküldtünk magyar és angol nyelven. Ezekben rámutattunk az orosz-ukrán háború Kárpátalját, kárpátaljai magyarságot érintő hátrányos eseményeire úgy, mint a kényszersorozás, belső menekültek Kárpátalján való letelepedése, egyre korlátozottabb nyelvhasználat, fokozódó magyarellenesség, kárpátaljaiak kényszerű kivándorlása. Jeleztük: ezek a veszélyes és káros folyamatok visszafordíthatatlanul változtathatják meg a magyarság kárára az etnikai viszonyokat Kárpátalján.
A közel 50 oldalas jelentésünkben megállapítottuk:
Ukrajna megbukott az emberi jogi vizsgán, egyfajta nyelvi genocídium, lakosságcsere és etnikai tisztogatás zajlik, amelyek jelenségek közel állnak a nemzetközi jog által kiemelten tiltott népirtáshoz vagy annak kísérletéhez.
A jelentés tételesen, bizonyítékokkal alátámasztva, a vonatkozó jogi előírásokat megjelölve részletesen mutatja be az ukrán állami szervek részéről kifejtett számos súlyos, rendszerszintű, nyelvi, sőt fizikai genocídium, lakosságcsere, illetve etnikai tisztogatás hatásával járó, Kárpátalján élő őshonos magyarokat érő jogsértést, amelyek összhatása végzetes fenyegetést jelent számukra és nemzeti közösségként való fennmaradásukat alapvetően veszélyezteti.
Felhívtuk a figyelmet arra, hogy Ukrajnának tiszteletben kell tartania és végre kell hajtania a jelentésben tett ajánlásaink alapján is a területén élő őshonos nemzeti közösségek egyéni és közösségi jogait garantáló kötelező európai normákat, amelyeket nemcsak a jogtipró oktatási és nyelvtörvénnyel, hanem a kárpátaljai magyarok szisztematikus és beolvasztási célzatú elnyomásával, véres háborúban történő katonai szolgálatra való tömeges kötelezéssel is megszeg.
Leírtuk: a munkácsi járásban kiemelt magyarellenesség tapasztalható, melynek egyik kezdeti mérföldköve volt a turul szobor eltávolítása a munkácsi vár ormáról. A jelenség Munkácson, illetve több Munkács közeli kistelepülésen a magyar nemzeti zászlók, valamint magyar feliratok és táblák és magyar intézményvezetők eltávolításában csúcsosodott ki.
A jelentésben megállapítottuk: a jelenlegi ukrán állam területének nagy részét más államok egykori, népek közötti történelmi konfliktusok sorozatával korábban érintett területeiből – közte a korábban a Magyar Királysághoz több mint ezer évig tartozott Kárpátaljából – alakították ki a XX. században a minden népet megillető önrendelkezési jog figyelmen kívül hagyásával.
A jelentésben felidéztük, hogy a 2022-ben kitört orosz-ukrán fegyveres konfliktus előtti években már tapasztalt aggasztó és egyre fokozódó, kárpátaljai magyarságot érő jogsértéseket.
Az emberi jogi jelentésünk kimondta, hogy nemcsak az ukrán népet, de a szülőföldjén, Kárpátalján élő magyar népet is megilleti az emberi jogok teljessége és az önrendelkezés érintettek által támogatott formája.
Jelen helyzetben ugyanis az EU csatlakozás nyomvonalán van igazából reális lehetőség, hogy Ukrajnát a tisztességes és őshonos kárpátaljai magyar közösség fennmaradását, gyarapodását szolgáló feltételek biztosítására rávegyék, ezért indokolt Ukrajna EU csatlakozási folyamatának és pénzügyi támogatásának blokkolása. Emellett indokolt a NATO csatlakozás akadályozása is, bár ott is érzékelhető, hogy az EU tagság vétójához hasonlóan megkerülni törekednek a magyar vétót.
Más kérdés, hogy ezek a lépések egyelőre még nem hoztak eredményt és ezek eredményessége is kétséges a már említett vétómegkerülési műveletek miatt.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a jelentésünkre adott válaszában lényegében csupán annyit közölt, hogy üdvözlik Ukrajna erőfeszítéseit a kisebbségi jogok területén, figyelemmel fogják kísérni a nemzeti kisebbségek helyzetét Ukrajnában, amelyet meg kell érteni, mivel az agresszor Oroszországgal vívott háborúja kihívások elé állítja. Szerinte „Ukrajna és polgárai megérdemlik az európai szolidaritást és támogatást, hogy ellenálljanak az oroszok törvénytelen inváziójának, és hogy Ukrajna az európai integráció felé vezető úton haladjon.”
De nem váltott ki elítélést az EU részéről az sem, hogy a kárpátaljai magyarok jogfosztása, többek között a kényszersorozások ellen az Európai Parlamentben szót emelt európai parlamenti képviselőt, dr. Borvendég Zsuzsannát a kiállása miatt idén márciusban ukrán szélsőségesek súlyosan megfenyegették. Hasonlóan EU visszhang nélkül maradtak a Mi Hazánk Mozgalom országgyűlési képviselőit szintén ukrán szélsőségesek részéről ért halálos fenyegetések és az Orbán Viktor miniszterelnöknek címzett fenyegetések is.
Mindezért elengedhetetlen, hogy a kárpátaljai magyar közösség megmaradása érdekében a jogfosztások haladéktalanul megszűnjenek, a jogsértettek elégtételt kapjanak, a felelősöket felelősségre vonják és mielőbb biztosításra kerüljön legalább a területi autonómia a Bereg-vidéken élő magyarok és más kárpátaljai területeken élő magyarok számára a gagauz modell szerint az 1991-es népszavazás alapján.
Az erre biztosított határidő eredménytelen lejárta esetén pedig az ENSZ, az Európai Unió, az Európa Tanács és Ukrajna mellett Kína, Oroszország és USA bevonásával indokolt kezdeményezni Kárpátalja területi hovatartozásának újrarendezését és a magyar fennhatóság megteremtését az ott élő magyarok, ruszinok és ukránok életének, személyes biztonságának megóvása, jogainak szavatolása érdekében.
Mi soha nem adjuk fel és nem engedünk a magyarok jogaiból!
Isten óvja és vezesse Magyarországot!
Honfitársi üdvözlettel: dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (njsz.hu) ügyvezetője
0 Megjegyzések