A The Telegraph véleménycikkében foglalta össze, miért ragaszkodik annyira Volodimir Zelenszkij a hatalomhoz. Az ukrán elnök intézkedései már az Európai Unió aggódását is kiváltotta, valamint Vlagyimir Putyin személyes gyűlöletet táplál irányában, ami megnehezíti a sikeres béketárgyalásokat. Emiatt arra a következtetésre jutottak, hogy Zelenszkij lemondása nagyobb lehetőséget nyújtana a háború lezárására.
Volodimir Zelenszkijt Ukrajna megmentőjének tartották, ugyanis amikor orosz ejtőernyősök Kijev felé tartottak, hogy megöljék, az elnök nem volt hajlandó elhagyni a fővárost. Ehelyett ellenállásra buzdította az ukrán népet, kitartó lobbizása által pedig megkapta a nyugati országoktól, amire Ukrajna érdekében szükség volt, rakétarendszereket, tüzérségi fegyvereket és tankokat egyaránt − írta véleménycikkében a The Telegraph.
Azonban a háborús szükségállapot kihirdetésével, valamint a politikai ellenfelei elleni nyomozással elidegenítette magától egykori támogatóit. Az ellenzéki médiát korlátozta, valamint több olyan vállalkozást zártak be, amelyeket azzal vádoltak, hogy kapcsolatban állnak Oroszországgal.
Emellett korrupció vádjával több magas rangú kabinettagtól is megvált, ráadásul ezen a héten két korrupcióellenes ügynökséget vett át, amelyek kormánytisztviselőket, parlamenti képviselőket és az adminisztrációban dolgozókat világítottak át.
A háború kezdete óta először több ezren tüntettek Kijev és több ukrán nagyváros utcáin. „Volodimir Zelenszkij meg fogja érezni azoknak a makacs, szabadságszerető ukránoknak a haragját, akiknek ő volt a nemzetközi szimbóluma” − fogalmazott a The Kyiv Independent szerkesztője, Olga Rudenko.
Emiatt az ukrán korrupcióellenes ügynökségek elleni fellépése felesleges hiba volt, hiszen Donald Trump már ukránbarátabb irányba mozdult el. Ezzel egy ajándékot nyújtott át azoknak, akik ellenzik az ellenállás folytatásához szükséges további katonai segítségnyújtást. Egy amerikai kongresszusi képviselő, Marjorie Taylor Greene diktátornak nevezte Zelenszkijt, és támogatásáról biztosította a tüntetőket.
Az ukrán elnök lépését az Európai Unió is elítélte, amely megkezdte volna a csatlakozási tárgyalásokat Kijevvel. Marta Kos, az EU bővítési biztosa aggodalmát fejezte ki és emlékeztette Zelenszkijt, hogy „a jogállamiság továbbra is az EU-csatlakozási tárgyalások középpontjában áll”.
Andrij Jermak rendkívüli parlamenti ülést hívott össze, amely 72 órán belül fogadott el egy törvényjavaslatot Ukrajna Nemzeti Korrupcióellenes Hivatalának megszüntetéséről.
Az ukrán elnök 2024 májusában a háborús szükségállapotra hivatkozva hivatalában maradt, pedig ellenzéki képviselők figyelmeztették egy nemzeti egységkormány létrehozására.
A háború ellenére egyre többen szólalnak fel új választások kiírása mellett. Az ukránok több mint 70 százaléka úgy véli, hogy a vezetőik profitálnak a háborúból.
A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet júniusban végzett felmérése szerint a válaszadók 43 százaléka hajlandó lenne feladni a megszállt területek tényleges ellenőrzését, hogy békeszerződést kössön Moszkvával.
Ugyanakkor Vlagyimir Putyin nem mutatta jelét annak, hogy komolyan gondolná a háború lezárását. Személyes gyűlöletet táplál Zelenszkij iránt, ezért elemzők szerint egy új ukrán elnök váltást hozna a béketárgyalásokban. Ezért lemondásával lehetőséget teremtene a békére.
Az ukrán elnök februárban az ARD német közszolgálati televíziónak adott interjút, ahol több téma mellett szót ejtett arról, hogy esetleg megválna a tisztségétől. „Ha Ukrajnát holnap felveszik az EU-ba és a NATO-ba, ha az orosz csapatok visszavonulnak és biztonsági garanciáink lesznek, akkor többé már nem lesz rám szükség” – mondta. „Úgy vélem, hogy akkor elértem mindent. De amíg ez nincs, meg fogom védeni a hazámat” – szögezte le.
Márciusban viszont már Donald Trump is arra utalt, hogy „olyan vezetőre van szükségünk, aki egyezkedni tud velünk és majd az oroszokkal is, és véget tud vetni ennek a háborúnak”. Ehhez a véleményhez csatlakozott Mike Waltz, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója, aki úgy fogalmazott, „ha nyilvánvalóvá válik, hogy Zelenszkij elnök személyes vagy politikai indítékai ellentmondanak a harcok befejezésének hazájában, akkor úgy vélem, igazi problémába fogunk ütközni”.
A Sztrana legfrissebb elemzésében pedig már azt írta, hogy három fázisban távolítanák el Volodimir Zelenszkijt a hatalomból,
elsőként visszavonnák az újonnan hozott korrupcióellenes törvényeket, amelyek ellen országos megmozdulások indultak. Másodikként lemondatnák Andrij Jermakot és Julija Szvirigyenkót, és végül ultimátumot adnának az elnök számára.
Vlagyimir Putyin többször kijelentette, hogy az ukrán elnök mandátuma 2024. május 20-án lejárt, ezért Oroszország nem tekinti őt legitim tárgyalópartnernek. „Békemegállapodásokat csak legitim vezetőkkel lehet aláírni” − fogalmazott az orosz elnök. Putyin szerint „bárki mással lehet tárgyalni, de illegitimitása miatt nincs joga bármit aláírni. Ha szeretne részt venni a tárgyalásokon, embereket fogok küldeni” − olvasható a The Moscow Times cikkében.
Az orosz sajtó közvetlenül Zelenszkij mandátumának lejárta után azt írta, hogy Ukrajna alkotmánya nem tartalmaz eszközt az elnöki mandátum meghosszabbítására, és bár a parlamenté automatikusan meghosszabbodik, ez nem vonatkozik az elnöki pozícióra.
Maria Zaharova külügyi szóvivő szerint az ukrán elnök „azért akar Putyinnal találkozni, mert meg kell erősítenie legitimitását.” Egy orosz diplomata úgy véli, Zelenszkij csak a békemegállapodás aláírására lenne jó. Vaszilij Nebenzja orosz ENSZ-nagykövet szerint „Zelenszkij politikailag halott” és csak azért ragaszkodik a hatalomhoz, hogy elkerülje a felelősségre vonást.
(index)
0 Megjegyzések