Igényeljen Napi Újság tagsági kártyát és tegyen szert velünk egy kis mellékes jövedelemre. Töltse ki a kártya igénylólapot ide kattintva.



Megszólalt az SZDSZ első elnöke: Ez itt nem demokrácia, hanem választásos autokrácia


Kis János elemzés és intellektuális állásfoglalás helyett elmondta a vágyait.  

Kis János filozófus, a rendszerváltó ellenzék vezető alakja interjút adott a hvg.hu-nak, amelyben leszögezte a vágyait: szerinte

megpuccsolhatja a 2026-os választásokat Orbán Viktor és erre majd jöhet a tüntetéshullám, ami elűzi a „megunt, megutált önkényúrt”.

Jól ismert közhelyeket mondott fel a baloldali intelligencia egyik vezető alakja, amelyek minden laposságuk ellenére is megdöbbentőek. Megdöbbentően vágyvezéreltek.

Ez itt nem demokrácia, hanem – pillanatnyilag még – választásos autokrácia.

Pillanatnyilag, mert ha Orbánon múlik, nem engedi ki a kezéből a hatalmat” – mondta Kis János. Hozzátette: „A rezsim válságban van. Válságban pedig senki nem ura az eseményeknek, még az autokrata sem. Ha kísérletet tesz a választás megpuccsolására, könnyen rajtaveszthet. Vagy megkísérelni sem tudja, mert nem működik a hatalmi gépezete.”

A hvg.hu kérdezője természetesen alákérdezéssel segítette a nagy filozófust, többek között arról az elterjedt ellenzéki toposzról kérdezve, hogy mi lesz, ha betiltja a Fidesz a Tiszát. „Igen, ez az egyik lehetőség. De

akkor minden magára adó párt kénytelen a bojkottot választani. Marad a Fidesz és a Mi Hazánk.

A Hazafias Népfront. A választás látszatának is vége. Van azonban más lehetőség is. A kormány hadiállapotot vagy szükségállapotot hirdethet. Hadiállapot vagy szükségállapot idején a parlament nem oszlatható fel, választást tartani nem lehet. A rendelet harminc napra szól, de a képviselők kétharmadának szavazatával újabb harminc napra meghosszabbítható. Aztán újabb harminc napra, amíg a Főnök úgy látja jónak” – mondta Kis.

Hozzáfűzte: „A választás megpuccsolása drámai esemény. Akkor kerül rá sor, ha Orbán úgy látja, hogy súlyos vereség fenyegeti, amit más módon nem tud elkerülni. Pont akkor tehát, amikor a választók köreiben óriási a várakozás, a remény és a készülődés. És erre

jön a megunt, megutált önkényúr, és betiltja a választást. Pattanásig feszült helyzet volna ez, amilyenre 1956 óta nem volt példa Magyarországon.

Bekövetkezhet, amit senki se vár: tömegek áraszthatják el az utcát, nem pár órára, hanem napokra, hetekre akár. És akkor az

a kérdés, hogy az erőszakszervezetek le tudják-e verni az ellenállást.

Pontosabban az erőszakszervezetek morálja a kérdés. A TEK és a Készenléti Rendőrség talán a végsőkig kitart Orbán mellett. De százezer tüntetőt Budapesten és több tízezer tüntetőt a vidéki városokban ők egyedül aligha tudnak tartósan megfékezni.

Szükség lesz a közrendőrökre, esetleg a katonákra is.

Az ő eltökéltségük jóval kétségesebb. Viselkedésüket döntően befolyásolhatja, hogy mit hallanak a környezetükben, hogy mit támogat az otthon maradó többség: a rendcsinálást vagy az ellenállást. Végső soron a tágabb közvélemény fog dönteni.”

Most figyeljen!

A fanatikus Orbán-hívők még kitartanak, de ők egy kisebbség.

A csendes támogatók azonban egyre kevésbé bíznak Orbánban, egyre dühösebbek. Káosz a vasútnál, káosz az egészségügyben, szétzüllött oktatási rendszer, kifosztott, a működőképességükben veszélyeztetett önkormányzatok, törvényesített lopás, a NER újgazdagjainak hivalkodó fényűzése – ez volna az a rend, amit az erőszakszervezetek helyreállítanának.

Erősen kétséges, hogy a közvélemény a rendcsinálók oldalára állna – éppen akkor, amikor a kormány ellopta a lehetőséget, hogy választáson leváltsák.

Az ellenállás sikeres letörése kevéssé valószínű, kudarca viszont a teljes politikai megsemmisülést jelentené Orbán számára. Menekülhetne Moszkvába Janukovics és Aszad után” – mondja Kis János.

Hangsúlyozta:

Orbán repertoárja ugyanaz, mint a nyugat-európai szélsőjobbé: migránsozás, sorosozás, ukránozás, Putyinhoz törleszkedés, a szexuális kisebbségek elleni hangulatkeltés.

Nyugat-Európában működik ez a repertoár, korábban nálunk is működött, de most már nem működik. Nem arról van szó, mintha hatástalan volna.

Orbán jelenlegi szavazótáboránál nagyobb tömeg fél a nem létező migránsveszélytől (!!!),

Ukrajna uniós csatlakozásától, Soros György világ-összeesküvésétől. Ezek a félelmek és fóbiák pusztító hatással vannak a közgondolkodásra;

hosszú időbe fog telni, míg a reménybeli új magyar demokrácia eloszlatja őket.

Csakhogy a propaganda által gerjesztett félelmeket korábban szavazatokra lehetett váltani, most pedig nem lehet. A propagandát a rezsim válsága hatástalanítja, nem a végtelenül romlott propagandisták ötlettelensége.”

Kis János szerint ha Orbán Viktornak „a választások előzetes megpuccsolásához nem lesz ereje, utólag még kevésbé sikerülhet ez neki.

De ebből nem következik, hogy másnap már mehet is a börtönbe. Ki fog vádeljárást indítani ellene?

Ki kéri a parlamenttől a mentelmi jogának felfüggesztését? Nagy Gábor Bálint főügyész, Polt Péter korábbi kabinetfőnöke? Ugyan már. Mielőtt erre sor kerülne, le kell bontani Orbán árnyékállamát. Ez nem kivihetetlen, de jogilag igen kényes művelet lesz, aminek a végrehajtása egyszerre kíván bátorságot, végiggondoltságot és óvatosságot. Szóval lesz egy idősáv, amikor Orbán még küzdhet a túlélésért.

A rezsimje fölött eljárt az idő, de temetni nem jövő áprilisban fogjuk, amikor a választást elveszíti, hanem legkorábban a következő választás után.

Ahogy a liberális demokrácia helyreállítása és a visszatalálás az alkotmányos jogok nyelvéhez és szellemiségéhez is több ciklusra szóló feladat lesz.”

(Mandiner)

Megjegyzés küldése

0 Megjegyzések