Az egész településen végigsöpört.
Valószínűleg egy „klasszikus” tornádó csapott le a Bács-Kiskun vármegyei Soltvadkertre egy hete, és okozott jelentős károkat – írta a HungaroMet Zrt. a honlapján közölt tanulmányban.
Április 18-án hajnali két órakor Soltvadkert északi részére egy átvonuló zivatarfelhőből rendkívül erős szélvihar, heves csapadék és intenzív jégeső csapott le.
A nagyon rövid idő alatt orkánerősségűre fokozódó szél házakat rongált meg, fákat tört ki, jelentős károkat okozott.
A legnagyobb pusztítás többé-kevésbé egy vonal mentén történt, attól már néhány száz méterrel eltávolodva a károk mértéke jelentősen csökkent, a káreseményektől körülbelül három kilométerre délnyugatra lévő meteorológiai mérőállomáson mindössze óránkénti 25 kilométeres legerősebb széllökést regisztrált a HungaroMet hitelesített szélműszere, és a környéken másutt sem mértek viharos szelet.
A radarképek alapján hajnali egy órakor érte el az országhatárt az a két, nagy méretű cellából álló zivatargóc, amely gyorsan mozgott északi irányba. Az első cella 1.40-kor már Soltvadkert térségében volt, a második Kiskunmajsa és Kiskunhalas között vonult északra.
Ez az erősebb, második cella érkezett hajnali két órára Soltvadkert fölé szélvihart, illetve jégesőt okozva. A gyorsan vonuló rendszer két fő cellája ezután a főváros irányába haladt, azonban olyan mértékű káreseményről, ami Soltvadkerten történt, nem érkezett beszámoló.
A radarképek alapján az átvonuló zivatarcellák forgó zivatarok, szupercellák lehettek, ezt alátámasztja a két fő cella sarlós alakzata, illetve a cellák hosszú élettartama is. A sarlós szerkezet ugyanis a forgásra utal, a hosszú élettartamhoz pedig éppen ez a forgás járul hozzá.
A Soltvadkert feletti állapotot mutató, függőleges irányú metszet ugyancsak jellegzetes szupercellás képet mutat, amelyen jól elkülönül a szűkebb, úgynevezett „beáramlási terület” és a lezúduló csapadék nagyobb területe. A károkat a szupercella beáramlási csatornájában kialakuló tornádó okozhatta.
A Soltvadkertre lecsapó vihar okozta károk főként a szupercellából kialakult tornádóhoz köthetők, a károk alapján a tornádó erősségének becslésére szolgáló, módosított Fujita-skálán jellemzően
EF1, esetleg EF2 osztályú tornádó alakult ki.
Egy 2004–2012 közötti időszakot feldolgozó tanulmány szerint Magyarországon évente átlagosan körülbelül hetven szupercella alakul ki, évenként erősen változó számban. A szupercelláknak csak kisebb, 10-20 százalékában jön létre tornádó.
0 Megjegyzések