Egy hete indult el Magyar Péter kamu népszavazása, amit hatalmas sikerként próbál bemutatni a pártvezér, azonban több sebből is vérzik a szavazás hitelessége.
A Tisza Párt kérdőívét kitöltők száma erősen megkérdőjelezhető, a részvételhez számos személyes adatot kell megadni, a kérdések közül pedig több is a baloldali narratívát visszhangozza.
Számos furcsaság van Magyar Péter álnépszavazása körül, ami néhány hete kezdődött. A Tisza Párt vezére a március 15-i beszédében hirdette ki a szavazást, amely március 24-én indult el. Magyar állítása szerint már több mint félmillióan töltötték ki a kérdőívet. Már önmagában az is furcsa, hogy egy hét alatt ennyien töltötték volna ki a kérdőívet, miközben arra papíralapon csak a Tisza Párt által felállított standoknál, illetve online van lehetőség. De rendre azt látni, hogy a standok szinte üresen állnak. Magyar Péter az országjárásán pedig jellemzően néhány száz, maximum egy-két ezer ember előtt osztja meg ugyanazokat a gondolatait. A jelenlévők többsége pedig nem is helyi, hanem máshonnan utaztatják oda őket.
Azonban az online kitöltés sikeressége is alaposan megkérdőjelezhető.
Ahogy azzal a Magyar Nemzet többször is foglalkozott, Magyar Péter tavaly júniusban indította el a rendszerváltó tagság programját, ami egyfajta belépőnek számít a Tisza Pártba. Magyar Péter elmondása szerint legalább három hónapos Tisza-sziget-tagság és legalább háromhavi befizetett rendszerváltókártya-tagság a feltétele a párttagságnak. A rendszerváltó tagság közel egy éve indult, a Tisza vezetője pedig azt tűzte ki célul, hogy ötvenezren csatlakozzanak a kezdeményezéshez, azonban jelen állás szerint ettől messze állnak. A Tisza Párt honlapján megtalálható számláló szerint eddig kicsivel több, mint 27 ezren csatlakoztak a programhoz.
A rendszerváltó tagság iránti csekély érdeklődésből kiindulva nehezen elképzelhető, hogy Magyar Péter igazat mond arról, hogy mennyien töltötték ki az álnépszavazását.
Korábban a lap úgy értesült, hogy még a Tisza Párt március 15-i ünnepsége előtt a buszok felét lemondták, a rendezvényen pedig csak lézengtek az érdeklődők. Ezek szintén azt támasztják alá, hogy erősen kétséges, hogy nagy lenne az érdeklődés az álnépszavazás iránt.
A kitöltők valós száma mellett az is aggályokat vet fel, hogy a személyes adatait is meg kell adnia az érdeklődőknek. Ez felveti annak a gyanúját, hogy a kérdőív nem más, mint egyszerű adatgyűjtés a Tisza Párt számára. Azonban a kérdésekkel is számos probléma van, így például azzal is, amely szerint egy politikus legfeljebb nyolc évig, azaz két cikluson át lehetne miniszterelnök. Még 2017-ben a Momentum volt az, amelyik erről a kérdésről akart népszavazást tartani, azonban a Kúria indoklása szerint egy ilyen korlátozás az Országgyűlés döntési szuverenitását érintené, ezért az alaptörvény módosítását igényelné amellett, hogy megbontaná a népképviseleti szerv státusának jelenlegi, alaptörvényen alapuló szabályait.
Megjegyzendő, hogy a Momentum mellett a Jobbik és Márki-Zay Péter is próbálkozott ilyen javaslattal, így Magyar Péter csak a korábbi baloldali ötleteket másolja le. Ahogy az áfacsökkentéssel foglalkozó kérdésekkel is csak az eddig is alkalmazott baloldali narratívát veszi át a balliberális pártelnök.
Magyar Péterék szavazásának az utolsó kérdése Ukrajna európai uniós tagságával foglalkozik, azonban a kérdés több szempontból is okafogyottá vált. Egyrészt Magyar Péter és pártjának politikusai többször is hitet tettek Ukrajna támogatása mellett.
Emlékezetes volt, hogy a Tisza Párt EP-képviselői korábban háborúpárti, ukrán zászlós pólóban jelentek meg az Európai Parlamentben. Nemrég Magyar Péter neve megjelent azon az uniós állásfoglaláson, amely értelmében többek között megnövelnék az Ukrajnának nyújtandó uniós fegyver- és lőszertámogatás mértékét.
Most pedig a Nézőpont Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása szerint a Tisza Párt szavazóinak többsége támogatja Ukrajna uniós tagságát.
(MNO)
0 Megjegyzések