„Nem államosítjuk az önkormányzatok bankszámlavezetését, számukra továbbra is rendelkezésre állnak a kereskedelmi bankok számlái” – összegezte a javaslatot előkészítő forrássa az Indexnek azt, hogy a kormány társadalmi egyeztetésre bocsátotta pénteken a helyi önkormányzatok pénzügyi stabilitását szolgáló törvény módosítását. Új időszak köszöntött be: kötelező lesz az önkormányzatoknak a Magyar Államkincstárnál (MÁK) tartaniuk a pénzük egy bizonyos részét.
Alább az Index rendkívüli híre:
-2025. október 1-jétől kezdődően fokozatosan bevezetik, hogy az önkormányzatok pénzeszközei egy részét a kincstári egységes számlán (KESZ), azaz a Magyar Államkincstárnál vezetett számlán kell elhelyezni. Az önkormányzatok az alábbi sorrendben kötelesek az éves költségvetési főösszeget meghaladó pénzeszközeiket a KESZ-en elhelyezni:
-2025. október 1-jétől a megyei jogú városi önkormányzat, a Fővárosi Önkormányzat és a fővárosi kerületi önkormányzat,
-2027-től az érintett kör kiegészül a városi önkormányzatokkal,2028-tól pedig a szabály kiterjed valamennyi települési önkormányzatra.
Ez régóta
tartó folyamat, amit most a kormány végigvisz. Ennek következtében a
közpénzek egyre több része az államkincstárnál lesz elhelyezve. Tehát
egyes sajtóhírekkel szemben nem arról van szó, hogy rendkívüli helyzetre
adott választ a kormányzat, hanem évekig tartó folyamatnak a következő
állomásához érkeztünk most el. „Az önkormányzatoknál lévő pénz egyébként
közpénz” – húzta alá a forrásuk.
900 milliárd forintot érint
A cél az állami likviditás hatékonyságnövelése, ezzel csökken az állam kamatkiadása és az államadósság mértéke. A forrásunk szerint kiemelt cél volt az önkormányzatok pénzügyi autonómiájának megőrzése, ezzel az új szabályozással ez nem sérül. Ahogy az önkormányzatokat nem érinti semmilyen többletköltség sem. A kincstári egységes számlán nem a teljes pénzeszközállományt kell elhelyezni a törvényjavaslat alapján.
Az alábbiak közül a magasabb összeg feletti részt kell odavezetni:
-az előző évi költségvetési kiadásnak az 5 százalékát meghaladó összeget;
-vagy a következő munkanap végéig ellátandó feladataihoz, illetve teljesítendő fizetési kötelezettségeihez nem szükséges összeget.
A kereskedelmi bankok jelenleg is nyújthatnak éven belüli likviditási hitelt, amire a továbbiakban is lehetőségük lesz. Az éven túli kölcsönök pedig már korábban szabályozva lettek. Amit pedig korábban lekötött tartalékokban tartottak, arra továbbra is lehetőséget nyújtanak a kibocsátott önkormányzati állampapírok, amit mindennap visszaválthatnak.
AHOGY AZT KORÁBBAN KIEMELTÜK, A BEVEZETÉS FOKOZATOS LESZ, ELŐSZÖR 49 ÖNKORMÁNYZATRA VONATKOZIK.
Az önkormányzatoknak különösebb felkészülésre nincs szükségük. Ezenfelül a törvényjavaslat alapján a kincstár egy adott munkanapon belül biztosítja, hogy az adott önkormányzat kincstárnál nyilvántartott egyenlege erejéig az általa ellátandó feladatokhoz, valamint teljesítendő fizetési kötelezettségekhez szükséges, hogy a kereskedelmi banki számlán rendelkezésre nem álló pénzeszközök az adott banknál vezetett fizetési számlán rendelkezésre álljanak.
A törvényjavaslat alapján a fentiektől eltérően 2025. március 31-ig a hazai forrás terhére fejlesztési célra nyújtott, 50 millió forintot meghaladó költségvetési támogatás vagy támogatási előleg összegét kell a kincstárnál vezetett fizetési számlára utalni.
És nézzük a kormány számítását: 900 milliárd forintra rúgott tavaly az önkormányzatok összes pénze. Ebből először 49 önkormányzat lép be az új rendszerbe, ez az összeg 400 milliárd forintra tehető, ebből a számításuk szerint 100 milliárd marad a kereskedelmi banknál,
ÍGY 300 MILLIÁRD KERÜL ÁT A MÁK-HOZ OKTÓBERTŐL.
Tehát ennyivel több készpénze lesz a MÁK-nak már az első lépésben, így jelentősen csökken az államadósság és a kamatkiadás. „Az államháztartás ezzel egészében mindenképpen nyer” – összegezte a javaslatot előkészítő forrásunk.
0 Megjegyzések