Franciaország egy újabb, az ukrán helyzettel és a kontinens biztonságával foglalkozó tanácskozásra hívott össze európai vezetőket, írja a Guardian. Diplomáciai források szerint Macron elnök ezt a második körös megbeszélést szerdára hirdette meg, arra kilenc EU-tagállam mellett Kanada és Norvégia vezetőjét invitálta.
A meghívott uniós tagállamok között van mindhárom balti és a két skandináv ország (Észtország, Lettország, Litvánia, Finnország és Svédország), valamint Belgium, Csehország, Görögország és Románia. Ha ez a lista pontosan, akkor az azt jelenti, hogy még 11 olyan EU-tagállam van, amelyet a két tanácskozás egyikére sem hívtak, hazánk mellett abc-sorrendben ezek: Ausztria, Bulgária, Ciprus, Horvátország, Írország, Luxemburg, Málta, Portugália, Szlovákia és Szlovénia.
Az első, hétfői tanácskozás fontosabb fejleményei többek között az volt, hogy Keir Starmer brit miniszterelnök azt mondta, más országok erőivel együtt brit csapatokat is küldene Ukrajnába a stabilitás érdekében, kvázi békefenntartónak, Donald Tusk lengyel elnök viszont elzárkózott ettől. Olaf Scholz német kancellár arról beszélt, hogy a katonai-védelmi kiadásokat ki kell venni a maastrichti egyezmény szigora alól, míg Ursula von der Leyen bizottsági elnök arról, hogy változtatni kell az európai gondolkodásmódon és fokozni kell a védelmi képességek erősítését.
A legkeményebben Mette Frederiksen dán miniszterelnök beszélt, aki azt mondta kedden a dán parlamentben a hétfői tanácskozás eseményeit ismertetve, hogy a mostani helyzet rosszabb, mint a hidegháború, és fokozni kell a katonai erőt. Abban a hétfői tanácskozás minden résztvevője egyetértett, hogy Ukrajna támogatását növelni kell, és hogy a kontinensnek magának kell gondoskodni a biztonságáról.
0 Megjegyzések