Vajon ki a következő? Szájer József, Balog Zoltán, majd Orbán Balázs, most Rogán Antal ellen folyik kilövési akció.
Érvényes-e
még a politika bel- és külpolitikára való felosztása? Egyre kevésbé,
mert a globalizálódott gazdaságtól a technológia uralmán, a szabad
népességáramláson és a világ amerikanizálódásán át a nagyhatalmi vagy
birodalmi befolyásolási szándékokig bezárólag aligha lehet
megállapítani, hogy egy adott politikai esemény kiváltó oka hol
gyökerezik. Ki a megrendelő, ki a végrehajtó, ki a finanszírozó?
A
„kinek az érdeke?” klasszikus megközelítés kiindulópontnak ma is jó.
2024 a magyar „belpolitikában” arról lesz emlékezetes, hogy a külföldi
beavatkozási kísérletek egyre kendőzetlenebbé váltak. Az amerikai
nagykövet egész tevékenysége vagy az EU parlamentjében lezajló őszi,
úgynevezett magyar vita nem hagyott kétséget afelől, hogy elmosódott a
határvonal bel- és külpolitika között. Szintén 2024 tapasztalata, hogy a
célzott támadások szervezettsége, financiális megalapozottsága és a
más országokban is alkalmazott eszközök stílusa arra mutat, hogy
külföldről inspirált kormánybuktatási akció zajlik.
Vajon ki a következő? Szájer József, Balog Zoltán, majd Orbán Balázs, most Rogán Antal ellen folyik kilövési akció.
Külföldről óhajtott, támogatott puccskísérlet zajlik a magyar kormány ellen már jó pár éve.
Hogy
ez fikció? Aligha. Hiszen amerikai és európai személyek maguk beszélnek
egyre nyíltabban ennek kívánatosságáról. Továbbá az utóbbi egy-két
évtizedben Közép- és Kelet-Európában számos kormánybuktató folyamat
zajlott le ilyen-olyan „forradalmaknak” elkeresztelt formában, a
mintázatok alapján feltehetően külföldi háttérrel.
A Sicario 2.
című filmnek van egy figyelemre méltó jelenete. Aki látta az első részt,
az tudja, hogy reális elemekből építettek fel egy történetet a
mexikói–amerikai határon mindennapos embercsempészet és drogkereskedelem
világáról, s persze látványos erőszakos események is helyet kaptak a
filmben.
A második rész mind tematikájában, mind alkalmazott
eszközeiben az első folytatása. A titkos amerikai megbízott engedélyt
kap a washingtoni kormánytól, hogy akár durva eszközökkel is ugrassza
össze a mexikói kartelleket. Ehhez erős fegyveres támogatásra van
szüksége: helikopterekre, támadódrónokra, kommunikációs rendszerre,
orvlövészekre. A fegyverkereskedő csak annyit kérdez: „Ukrajnába
mentek?” „Nem, Mexikóba” – szól a válasz. Nem mindegy, mivel „oroszok is
vannak a kifizetési listán” – jön a reakció. A filmet 2018-ban mutatták
be! Miért éppen ukrajnai beavatkozást vizionált a fegyverkereskedő a
jelentős megrendelés hallatán? Mert annak volt valószínűsége egy
bennfentesnek látszó ember számára.
A demokratikus rendszerek
sajátja, hogy a résztvevők többsége nem lát tovább az orránál, vagy még
addig sem, és közben azt hiszi, hogy ő csinálja a politikát. A legújabb
„hasznos eszköz” Magyarországon azt találta mondani, hogy Orbán
Viktorból mára Gyurcsány Ferenc lett. Aki ilyet mond, az csupán tort ül a
mostizmus ideológiájának „időasztalánál”. Ezen ideológia szerint csupán
a mát meghatározó kommunikáció és propaganda létezik. A múlt kit
érdekel?! A jövő pedig a legképlékenyebb valami a földön. Orbán Viktor
egész életében antikommunista volt, ezt senki nem vonhatja kétségbe. S
ez nem mellékes kommunikációs ötlet, hanem korszakalkotó elvi szempont.
Mindig tudta: a haza és annak szuverenitása az első. S szabadságunk
alapja annak elsőrendű védelme – a zsoldosok ellenében is.
A szerző filozófus
0 Megjegyzések