Az Egyesült Államok modernizált nukleáris bombákat telepített Európába

Az Egyesült Államok befejezte elsődleges termonukleáris fegyverének modernizálását az NNSA adminisztrátora, Jill Hruby szerint, aki jelezte, hogy a gravitációs bomba B61-12-es változatát már telepítették az európai katonai bázisokon a NATO nukleáris fegyverek megosztási programja keretében.

A B61-es bombacsalád több mint 50 éve áll szolgálatban. A 2008-ban indított B61-12 élettartam-hosszabbítási program célja a bomba nukleáris és nem nukleáris alkatrészeinek felújítása, amivel legalább 20 évvel meghosszabbítható a bomba élettartama. E hónap elején az amerikai Nemzeti Nukleáris Biztonsági Hivatal bejelentette, hogy a program befejeződött, és a B61-12 utolsó tervezett egységét is legyártották.

„Az új B61-12-es gravitációs bombák teljes mértékben előre telepítve vannak, és a NATO számára a vállalatunknál tett látogatások és más rendszeres kötelezettségvállalások révén fokoztuk nukleáris képességeink láthatóságát”

– mondta Hruby a Hudson Intézetben csütörtökön.

Bár Hruby nem részletezte a „teljes előretelepítés” kifejezést, a korábbi B61-es változatokat Belgiumban, Németországban, Olaszországban, Hollandiában és Törökországban tárolták a NATO nukleáris megosztási programja keretében. Moszkva becslése szerint legalább 150 ilyen bombát telepítettek Európa-szerte, csökkentve a nukleáris küszöböt.

Az Egyesült Államok több jelentés szerint is azt tervezi, hogy az Egyesült Királyságban telepíti atombombáit, hivatkozva a Pentagon beszerzési szerződéseire, amelyek a suffolki Lakenheathben lévő RAF-állomáson egy új Pentagon-létesítményre vonatkoznak, ahol B61-12-es bombákat fognak elhelyezni.

„Stratégiai partnerségünk az Egyesült Királysággal nagyon erős, ahogyan a nukleáris elrettentő erejük iránti elkötelezettségük is. És együtt gondolkodtunk a kritikus ellátási lánc rugalmasságáról” – tette hozzá Hruby anélkül, hogy további részleteket közölt volna.

A Pentagon novemberben jelentette be nukleáris elrettentési stratégiájának kiigazítását. Ennek kulcsfontosságú elemei közé tartozik a nukleáris fegyverzettel és erőforrással rendelkező Ohio-osztályú tengeralattjárók készenlétének növelése, valamint a B61-13 gravitációs bomba kifejlesztése, amely „további lehetőségeket biztosít az USA számára bizonyos nehezebb és nagyobb katonai célpontok ellen”. Az NNSA megerősítette, hogy már átálltak a bomba új változatának gyártására.

A Kreml következetesen bírálta az amerikai katonai fejlesztéseket, és arra figyelmeztetett, hogy a nukleáris képességű bombák és rakéták globális telepítése arányos választ válthat ki. Szeptemberben Vlagyimir Putyin orosz elnök elrendelte a nemzet nukleáris doktrínájának módosítását, amely kimondja, hogy „az Orosz Föderáció és/vagy szövetségesei ellen bármely nem nukleáris állam által egy nukleáris állam részvételével vagy támogatásával elkövetett agresszió közös támadásuknak minősül”.

A változtatásokat novemberben hagyták jóvá, miután az Egyesült Államok és több nyugati ország engedélyezte Ukrajnának, hogy külföldi gyártmányú, nagy hatótávolságú fegyvereket használjon mélyen Oroszországba irányuló csapásokhoz, annak ellenére, hogy Moszkva arra figyelmeztetett, hogy ez a konfliktus eszkalálódását és a NATO közvetlen részvételét eredményezné az ellenségeskedésekben.

Oroszország „harci tesztet” is végzett az új Oresnyik közepes hatótávolságú hiperszonikus rakétájával egy ukrajnai katonai üzem ellen, válaszul az amerikai gyártmányú ATACMS és HIMARS rendszereket, valamint brit-francia Storm Shadow/SCALP rakétákat alkalmazó kijevi határon átnyúló támadásokra.

A múlt hónapban Oroszország és Belarusz véglegesített egy biztonsági szerződést, amely bebetonozza az Oresnyik rakétarendszerek 2025-ig történő Belaruszba telepítésének tervét. Ezek a rakéták, amelyeket Moszkva állítása szerint a jelenlegi nyugati védelmi rendszerek nem tudnak elfogni, perceken belül képesek célpontokat támadni Európa-szerte.