Az amerikai elnökválasztás nyomán soha nem tűnt még ilyen közelinek az ukrajnai háború lezárása, de közben az eszkalációs veszély is minden eddiginél erősebb, mert az Egyesült Államok jelenlegi vezetése próbálja ellehetetleníteni a január 20. utáni gyors béketeremtést – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter helyi idő szerint szerdán Washingtonban.
A
minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a kijelölt amerikai
nemzetbiztonsági tanácsadóval, Mike Waltz-cal folytatott egyezetését
követően leszögezte, hogy hazánk számára jó hír lenne a képviselő
kinevezése erre a tisztségre, ugyanis ő nemcsak a külügyi és a védelmi
bizottság, hanem a magyar baráti tagozat tagja is a kongresszusban.
Kifejtette,
hogy baráti hangvételű megbeszélést folytattak a kétoldalú
kapcsolatokról és a geopolitikai kérdésekről, így az ukrajnai háborúról
is, amely az amerikai döntéshozókat is erősen foglalkoztatja.
„Ugye nem véletlen az, hogy az amerikai elnökválasztás kampányában a háború, annak a lezárása vagy folytatása az egyik legfontosabb kérdés volt, és míg Donald Trump világosan beszélt arról, hogy le akarja zárni a háborút, addig Kamala Harris a háború folytatása mellett tört lándzsát”
– fogalmazott.
Aláhúzta,
hogy kettős helyzet állt elő, mivel egyrészt az amerikai elnökválasztás
nyomán soha nem volt ilyen jó esély az ukrajnai háború gyors
lezárására, másrészt azonban minden eddiginél erősebb jelenleg az
eszkaláció veszélye. Szavai szerint utóbbi oka, hogy a távozó
washingtoni adminisztráció „próbál olyan helyzetet előállítani, hogy
január 20. után nehéz legyen békét teremteni, főleg gyorsan”.
„Nagyon
szorítunk azért, hogy valósággá váljon Donald Trumpnak az a célja, hogy
ezt a háborút gyorsan lezárja” – közölte, arra figyelmeztetve, hogy
máskülönben az eszkalációs veszély napról napra erősödni fog, és
rendkívül fontosnak nevezve a kommunikációs csatornák nyitva tartását.
A
miniszter hangsúlyozta, hogy igen stabil alapot ad a jövőben minden
bizonnyal teljesen új dimenzióba kerülő kétoldalú kapcsolatrendszernek
az, hogy „az amerikai republikánusok és mi, magyar patrióták a világ, s a
világpolitika legfontosabb dolgairól hasonlóképpen, sőt bizonyos
esetekben teljesen azonosan gondolkodunk”.
Példaként említette az
illegális bevándorlással szembeni fellépést, a határok és a nemzeti
szuverenitás védelmét. „A józan észre akarjuk alapozni a politikánkat, a
család mindannyiunknak rendkívül fontos, és mindannyian a béke nyelvén
beszélünk” – sorolta.
„Számomra a mai beszélgetésből Mike
Waltz-cal a legfontosabb tanulság az volt, hogy a béke nyelvén
beszélünk, s hogy itt, Amerikában is világosan látszik az eszkalációs
kockázat, amit mi a szomszédságból jól látunk” – jegyezte meg Szijjártó
Péter.
„Itt a demokraták a háború pártján állnak, a republikánusok a béke pártján állnak, tehát kifejezetten a békét, mint fontos célt kitűző beszélgetés volt ez a mai kettőnk között”
– folytatta.
„Úgyhogy
nincs más hátra, mint abban bízni, hogy január 20-ig semmi olyan nem
történik Ukrajnában, amely visszafordíthatatlanul megváltoztatja a
helyzetet abból a szempontból, hogy január 20-a után a békekötés, a
béketeremtés sokkal nehezebb lenne, mint amilyennek most kinéz” – tette
hozzá.
Szijjártó Péter ezt követően rámutatott, hogy korábban a
NATO brüsszeli tanácskozásán vett részt, ahol a demokrata párti
jelenlegi amerikai külügyminiszter teljesen más hozzáállást tanúsított.
Majd
sérelmezte, hogy az észak-atlanti szövetség nyolc tagállamának máig nem
sikerült teljesítenie azt a 2014-es vállalást, amelynek értelmében a
bruttó nemzeti termék (GDP) két százalékára kell emelni a védelmi
kiadásokat.
Emellett van egy másik követelmény is, e szerint a
katonai kiadások húsz százalékát modernizációra, új beszerzésekre kell
fordítani, márpedig Magyarország esetében ez az arány jelenleg 48
százalék, ami a második legmagasabb a katonai szervezetben. „Ezzel is
hozzájárulunk a NATO erejéhez” – jelentette ki.
0 Megjegyzések