A svéd energiaügyi miniszter Németországot bírálta, mert szerinte azért szökött az egekbe az áram ára a skandináv országban, mert déli szomszédja drágán állítja elő és adja el azt Svédországnak. A tárcavezető többek között azért kritizálta a szövetségi országot, mert az bezárta az atomerőműveit, miközben Svédország részben pont ugyanazt tette az elmúlt években – most éppen emiatt szorul rá jelentős mértékben az energiaimportra.
A
liberalizált svéd energiapiacon a lakossági áramárak akár naponta
többször is változhatnak. A tarifák igazodnak a kereslet-kínálat
arányához, így amikor nagy az igény az energiahordozóra, a rendelkezésre
álló kapacitás pedig alacsony, az árak hirtelen megugorhatnak. Így
történt ez az elmúlt héten is, amikor a déli országrészben a korábbi
kilowattóra tarifája a korábbi ár harmincszorosára ugrott, csütörtök
délutánra elérve a nyolc koronát (300 forint). Ezzel a 2022-es
energiaválság árszínvonalára került ismét az áramár.
Az elmúlt
évek sötétzöld politikájának következményeként két, még hosszú ideig
üzemképes atomreaktort is leállított az akkori baloldali kormányzat, a
Ringhals 2-t 2019-ben, míg az 1-es reaktort 2020 végén.
A kieső
kapacitást elsősorban megújuló energiaforrások fejlesztésével és
importtal tervezték pótolni, ugyanakkor az elmúlt években kiderült,
közel sem megbízható a hatalmas területű, gyakran szélsőséges időjárású
ország energiakapacitása.
Az ellátás biztonsága többször is
veszélye került az elmúlt években, többek között a még működő
atomreaktorok üzemzavara, illetve az orosz–ukrán háború nyomán fellépő
energiakereskedelmi nehézségek miatt.
Bár egész régiókat sújtó
áramkimaradások egyelőre nem történtek, a lakossági fogyasztói árak
többször elszabadultak. Ez jelentős terhet rótt a lakosságra, mely már
eddig is megérezte az infláció, a gyenge svéd korona és az alapvetően
recessziós gazdasági környezet hatását.
A helyzet odáig fajult,
hogy 2022 decemberében, amikor különösen hideg tél köszöntött be, Ulf
Kristersson miniszterelnök arra kérte a svédeket, hogy fogják vissza az
áramfelhasználásukat annak érdekében, hogy ne lépjen föl ellátási zavar
az országban.
A hideg beálltával idén decemberben a
dél-svédországi lakosok ismét jelentős árakkal találkoztak, mely
december második hetében rekordmagasra szökött. Egyelőre a kormányfő nem
adott egyértelmű tájékoztatást arról, hogyan tervezi a kormány
megfékezni az árakat.
Ulf Kristersson saját bevallása szerint nehéz idők jönnek a svédekre.
Az
Aftonbladet napilapnak úgy fogalmazott, kénytelen kimondani, hogy „ha
nem állítottuk volna le az atomenergiát, akkor nem lettek volna ilyen
problémáink”. A szociáldemokraták lépését hibának nevezte, és közölte,
hogy a kormánya mindent megtesz a villamosenergia-rendszer fejlesztése
érdekében, de ez nem fog egyik napról a másikra eredménnyel járni.
Ebba
Busch energiaügyi miniszter az X-en borzalmasnak nevezete az áramárak
hullámvasútját. Busch szerint a kormány ötven olyan intézkedésről
döntött 2030-ig bezárólag, ami lehetővé teszi majd, hogy az ország
energiafüggetlen legyen. Ezenkívül elutasította a sajtómegkereséseket a
témával kapcsolatban, pedig a lakosság egyre dühösebb az elszabadult
áramárak miatt. Egy csütörtöki kutatás-fejlesztési rendezvényen végül
meg tudták kérdezni az energiaügyi minisztert, aki azonnal az országon
kívülre mutogatott.
Szerinte a magas árak egyik oka, hogy Németországban a kedvezőtlen időjárás miatt alacsony hatékonyságú a szél- és napenergia.
Hadd mondjam el: haragszom a németekre
–
mondta Busch, bírálva Németországot, amiért elhanyagolta az elektromos
stratégia kialakítását, ami miatt most a svédek is magas áron kapják a
villanyt.
Később a svéd köztévé, az SVT esti élő műsorában ismét
Németországot kritizálta, ez alkalommal azért, mert leszerelte az
atomerőműveit. Ugyanebben a műsorban a Balpárt vezetője bejelentette,
feljelentik a kormányt a fogyasztók megtévesztése miatt.
Berlin
nem hagyta válasz nélkül a svéd vádakat. Stefan Hauke, a német
energiaügyi minisztérium szóvivője a svéd közrádiónak úgy nyilatkozott, a
magas svéd áramárakért egyedül Svédország a felelős.
A svéd áramárak elsősorban a svéd feltételektől függenek, nem a németektől
– mondta, majd hozzátette, hogy Svédországnak túl alacsony az áramtermelési kapacitása az ország déli felében, és túl gyenge az átviteli kapacitás északról. A műsorban Olaf Scholz kancellár szóvivője is megszólalt, aki arra kérdésre, hogy megértik-e Busch haragját, úgy válaszolt, hogy éppen karácsony közeleg, akkor az ember mindent megért.
(Magyar Nemzet)
0 Megjegyzések