Újabb energiaválság fenyegeti Európát

Több mint két évvel azután, hogy Vlagyimir Putyin elnök fegyverként használta az energiát, Európa ismét az energiabiztonságért küzd – írja a Bloombergre hivatkozva a vg.hu. 

A beszerzést nehezíti, hogy a kontinens teljesen le akar válni az orosz fosszilis tüzelőanyagokról. A helyzet pedig hamarosan tovább romlik, mivel az idei tartalékok feltöltéséhez igénybe vett gázszállítások jövőre valószínűleg már nem állnak rendelkezésre.

Riasztó, hogy idén mintegy 45 százalékkal emelkedtek a gázárak az ukrajnai háború miatt egyre fokozódó feszültségek miatt. 

Bár ez a szint még mindig messze elmarad a 2022-es rekordoktól, ám ahhoz már elég magas, hogy a háztartásokat ismét megélhetési válsággal fenyegesse, és a nehéz helyzetben lévő ipari cégekre is újabb csapást mérjen. A fagyos időjárás következtében ráadásul a gázkészletek gyorsan csökkennek, és a szélcsend miatt a szélenergia sem igazán segíthet.

Ha ez nem lenne elég, a lehető legrosszabbkor az Egyesült Államok szankciókkal sújtotta a Gazprombankot, az utolsó olyan orosz pénzintézetet, amely eddig mentesült a büntetések alól, és amelyen keresztül az orosz gáz vételárát fizették az európaiak, köztük a magyar MVM is. A szankciók célja, hogy csökkentsék a Kreml energiaexportból származó bevételeit, de eközben növelik annak kockázatát is, hogy leáll a földgáz azokon a vezetékeken, amelyek egy maroknyi közép-európai ország ellátását még mindig  biztosítják.

Az utolsó orosz ellátási csatornák kiesésével nőne a nyomás az egész európai gázpiacon, sőt a globális árak is az egekbe szöknének. 

Magyarország már figyelmeztetett is, hogy az energiabiztonsága veszélybe került.

Az árak emelkedésében persze az olcsó orosz gázáramlás potenciális kiesése mellett az Amerikából érkező cseppfolyósított földgáz szállításának késedelme és a hideg tél is közrejátszik.

Az ellátási rendszerre nehezedő nyomás másik szokatlan jele, hogy a nyári árak – amikor az olcsó gázzal feltöltik tárolókat – magasabbak, mint a következő téli árak, ami arra utal, hogy az energiaköltségek hosszabb ideig maradnak magasabbak, és minél alacsonyabb lesz a tárolók szintje ezen a télen, annál nehezebbé válik a tartalékok feltöltése.

A helyzet kezd kísértetiesen hasonlítani a 2022-es forgatókönyvhöz, amelyben az EU szinte bármilyen áron vásárolt gázt – mondta Arne Lohmann Rasmussen, a koppenhágai Global Risk Management vezető elemzője.

A vg.hu a negatív prognózis kapcsán arra figyelmeztet, hogy

újabb méretes pofont kaphat a német ipar.

Németországban, ahol 2 éve a magas energiaköltségek miatt számos gyár kénytelen volt leállítani vagy visszafogni a termelést, a gyorsabb készletapadás azt jelzi, hogy a legnagyobb európai gazdaságra nehezedő feszültség már a harmadik egymást követő évben marad fenn.

Ismét az energia-intenzív gazdaságok, élükön Németországgal, szenvedhetik meg a leginkább a válságot, amely már az amúgy is gyengélkedő autó-, vegy- és gépipari ágazatot sújtja  – mondta Ole Hansen, a Saxo Bank AS árupiaci stratégiáért felelős vezetője.

Innentől kezdve pedig totálisan kiszámíthatatlan, hogy az évek óta stagnáló Németországban az ismét felpörgő infláció láttán milyen eredmény várható a februári előrehozott választásokon.