Republikon Intézet: "Hibahatáron belül a Tisza támogatottsága a kormánypárthoz képest"

Eseménydús nyáron vagyunk túl belpolitikai értelemben, írja a Horn Gábor-féle Republikon Intézet sajtóközleményében.

Az első magyar duplaválasztás megrázta a politikai status quo-t, a Tisza Párt azzal volt elfoglalva, hogy politikai fajsúlyának megfelelő háttérszervezetet építsen, közben kezdetét vette Magyarország soros EU-elnöksége, amellyel párhuzamosan a magyar kormány kül- és gazdaságpolitikai kamikaze akciók sorát hajtotta végre, írják az ex-SZDSZ-esek.

A nemzetközi politikát továbbra is két párhuzamosan pusztító háború határozza meg, és az egész világ kíváncsian figyeli az Egyesült Államok elnökválasztását, amitől egyesek jóformán a megváltást, mások a nemzetközi instabilitás súlyosbodását várják.
 
Az őszi politikai szezon legalább ennyire izgalmas, az új önkormányzati vezetők munkába álltak, a Fővárosi Közgyűlést megkülönböztetett figyelem övezi, miután az országos ambícióval rendelkező pártok csataterévé vált. Miközben a Tisza próbálja megszervezni önmagát, az ellenzék többi pártja változatos eszközökkel igyekszik felszínen maradni, a Fidesz pedig mintha pánikmódba kapcsolt volna, új üzenetekkel és szakpolitikai elképzelésekkel rukkolt elő és egyértelműen elkezdett kampányolni 2026-ra, írja az intézet. Felújított kommunikációs paneljükben Brüsszel, hidegháború, Magyar-féle bábkormány, szuverén gazdaságpolitika és komoly pénzosztogatás ígérete is felsejlik, és mindezt egy nemzeti konzultációval alapozzák meg - írják Hornék.

Az október 23. után egy héttel készült havi közvélemény-kutatásban az intézet azt találta, hogy

októberben a Tisza felzárkózott a kormánypártokhoz, hibahatáron belül vezet a Fidesz-KNDP. A teljes népességben 24-26 százalékpont az állás, a pártválasztók körében szintén 2 százalékpont a különbség a kormánypárt javára, a Tisza 34, a Fidesz-KDNP 36 százalékon áll. Választási részvételi hajlandóságot is figyelembe véve, azaz a biztos szavazó pártválasztók körében a különbség mindössze 1 százalékpont, 36-37 a Fidesz-KDNP javára. A választás óta egyértelműen lefaragott hátrányából Magyar Péter pártja, a Fidesz pedig veszített támogatottságából a legtöbb közvélemény-kutatás alapján. Természetesen a kormánypárt mindig két választás között a leggyengébb, de nem engedheti meg magának, hogy megszokásból hátra dől, hiszen alig 10 százalékponttal nyerte meg a júniusi duplaválasztást egy gyerekcipőben járó, de igen népszerű párttal szemben, írják.

a Mi Hazánk az ellenzék második legerősebb pártja, a teljes népességben 5, a pártválasztók körében 7, a biztos szavazó pártválasztók között 8 százalékon áll a támogatottsága. Ezzel bekerülne a parlamentbe, és ha a Fidesz-KDNP jelenlegi pozíciója meginogna, potenciális koalíciós partner is lehetne a mostani kormánypártok számára. Erre egyelőre nincs egyértelmű törekvés, de a két párt közti együttműködés ügyek mentén egyre gyakoribb.

a DK gyakorlatilag a Mi Hazánkkal fej-fej mellett áll, tőle minimálisan elmarad, a teljes népességben 5, a pártválasztók és biztos szavazó pártválasztók körében 7-7 százalék a támogatottsága. Bár a párt nyert önkormányzati helyeket, országos támogatottságát és EP-választási szereplését tekintve az egyik legnagyobb vesztese 2024-nek, hiszen év elején a legerősebb ellenzéki párt volt. Mindezzel együtt jelenleg elérné a parlamenti küszöböt, így 2026-os ambíciói is lehetnek.

a Momentum a teljes népességben 3, a pártválasztók körében 4, a biztos szavazóknál 5 százalékos támogatottsággal bír. Ezzel a parlamenti küszöböt kísérti, de szintén nagyon megtépázta szavazóbázisát a Tisza, és 2026-ban a fennmaradásért száll harcba. Egyedüli liberális pártként lehet olyan üzenete, olyan szavazói rétege, amit ki tud sajátítani, és ez elég lehet a parlamenti küszöb megugrására.

a drogos Kutyapárt helyzete kényes. A teljes népességben és a pártválasztók körében 1-1 százalékponttal megelőzi a Momentumot, 4, illetve 5 százalékon áll. A biztos szavazó pártválasztókat nézve azonban újra a szavazói aktivitás problémájába ütközik: mindössze 3 százaléknyi biztos szavazója van. Az MKKP szempontjából újra és újra alulmúlja a választási részvétel az előzetes kutatásokat, így, ha a pártválasztókat nézzük, a Kutyák bent vannak a parlamentben, azonban a részvételi hajlandóságot is figyelembe véve elmaradnak a küszöbtől.

az MSZP és Párbeszéd a 2024. júniusi választáson még a DK-val összefogva indult, azonban azóta mind eltávolodtak egymástól. Az MSZP a teljes népességben 2 százalékon áll, a pártválasztók és biztos szavazó pártválasztók körében 3-3 százalék a támogatottsága, azaz nem jutna be a parlamentbe. Ezzel együtt a biztos szavazókat tekintve a Kutyapártot közelíti. Mivel a Tisza Párt legfeljebb néppártos, de semmiképpen nem baloldali, így mind a DK, mind az MSZP próbálkozhat elkötelezett baloldali pártként olyan szavazókat bevonzani, akiknek erősebb baloldali identitása van.

A Párbeszéd 1-1-1 százalékon áll a mérés szerint, így jelenleg nem tarthatná meg a parlamenti frakcióját 2026-ban. A fővárosban azonban főpolgármesterük és közgyűlési mandátumaik vannak, így legalább is az önkormányzati választáson elkönyvelhettek némi sikert.

a Jobbik szintén 1-1-1 százalékos támogatottsággal bír, és bár jelenleg komoly parlamenti frakciója van, a júniusi választáson nem könyvelhetett el sikeres szereplést. Az utódpártok és a Tisza is elaprózta a szavazóbázisát.

az LMP a teljes népességben és pártválasztók körében 1 százalékon áll, a biztos szavazók körében azonban nem éri el az egy százalékos támogatottságot. A budapesti választáson jól szerepelt a párt, azonban országos szinten rossz a helyzete; Csárdi Antal kilépésével hamarosan megszűnik a párt parlamenti frakciója. Nem tett jót a támogatottságuknak a 2024-es választási stratégiájuk és a Fidesz-KDNP utolsó pillanatos hazárdjátéka Szentkirályi Alexandra visszaléptetésével Vitézy Dávid javára.

A bizonytalanok aránya most 29 százalék, érthető módon alacsonyabb a választási részvételi hajlandóság, mint a választás előtt vagy közvetlenül után készített
mérésekben.

Jelenleg a Fidesz-KDNP és Tisza párharca határozza meg a magyar közéletet, azonban kisebb ellenzéki pártok is jó eséllyel pályázhatnak 2026-ban parlamenti mandátumokra. Azzal, hogy az ellenzék legerősebb pártja gyűjtőpártként sokféle identitású választót bevonzott, felértékelődhetett az ideológiájában karakteresebb kis pártok jelentősége is.
 
A baloldaliak a DK vagy akár MSZP pártok táborát is hozzásegíthetik egy frakcióhoz, a liberálisokra a Momentum számíthat, a szélsőjobboldaliaknak ott a Mi Hazánk, és a politika- és pártellenes voksok akár a Kutyapártnak is összehozhatják első parlamenti frakcióját - írják.