Manipulációs kerekasztalt hoztak létre a baloldali közvélemény-kutató cégek

A baloldali közvélemény-kutató cégek kerekasztalt alapítottak, s rendszeres találkozókon, politikai menetrend alapján haladva egyeztetnek – tudta meg a Magyar Nemzet.

Ezek a cégek, hasonlóan a 2022-es választásokat megelőző időszakhoz, ismét összehangoltan, koordinálva dolgoznak. Lényegében ennek a politikai menetrenden alapuló ütemezett összjátéknak tudható be, hogy a szóban forgó intézetek egymáshoz igazított „méréseikkel” hirtelen a Tisza Párt vezetését mutatták ki. Az utóbbi hetek pártpreferenciára vonatkozó felmérései, amelyek már a Tisza Párt előnyét mutatják a kormányoldallal szemben nem mások, mint ennek a manipulációs kerekasztalnak a közvéleményt befolyásoló politikai termékei. Cikkükben részletesen felidézzik, kik, milyen pénzből, kinek az érdekében, milyen eszközökkel manipulálják hamis adatokkal, információkkal a közvéleményt.

Az utóbbi hetekben több baloldali közvélemény-kutató cég hozott nyilvánosságra olyan felméréseket, amelyek azt a látszatot keltik, hogy folyamatosan csökken a Fidesz-KDNP és a Tisza Párt támogatottsága közötti különbség, sőt Magyar Péter formációja már népszerűbb a kormánypártoknál.

Eközben más intézetek továbbra is stabil - 7-10 százalékos – előnyt mértek a Fidesz-KDNP javára. A szokatlanul nagy, bőven a hibahatár feletti különbség az egyes felmérések eredménye között, illetve az, hogy a baloldali kötődésű cégek – köztük a 21 Kutatóközpont, a Medián, a Publicus, az Idea, a Republikon és a Závecz - koordináltan, egymást követően közzétett kutatásai egyértelmű tendenciát rajzolnak fel a Tisza Párt gyors emelkedéséről, nem lehet a véletlen műve. 

Úgy tudják, az említett intézetek ismét rendszeresen egyeztetnek, torzított méréseiket egymáshoz igazítva, előre eltervezett ütemezésben publikálják és tévesztik meg velük a közvéleményt.
Ahhoz azonban, hogy mindenki számára világossá váljon, mi is zajlik valójában a háttérben, egészen 2022-ig kell visszamenni.

Az akkori méretes ellenzéki bukás után ugyanis a 444.hu a baloldali közvélemény-kutató cégek szakmai szempontokat figyelmen kívül hagyó működéséről rántotta le a leplet úgy, hogy

a szóban forgó mérőcégek vezetői saját maguk mondták el, miért, hogyan verték át az embereket.

A 444-en megjelent cikkből kiderült, mi zajlott a háttérben. A 21 Kutatóközpont vezetője, Róna Dániel például arról beszélt, hogy a 2022-es választások előtt volt egy kutatói tanács nevű intézmény, amit az ellenzéki kampányközpont hozott létre.

A központi kampánystáb hívott közvélemény-kutatókat, hogy beszéljék át, mi a helyzet – idézte fel Róna, aki maga is részt vett ezeken az egyeztetéseken. 

Talán akadt ennél is súlyosabb állítása, ami szó szerint így hangzott: „Igen, abban van igazság, hogy a nyilvánosság elé került kutatások egy része azt mutatta, hogy szoros a verseny. Ezek sajnos nem voltak megfelelő színvonalúak. Eleve azzal a céllal lettek publikálva, hogy befolyásolják az ellenzéki választókat.” Róna nem sokkal később úgy fogalmazott: „Utólag ezeket elég könnyű azonosítani, de nem fogom tudni bizonyítani, hogy ezek az anyagok azzal a céllal készültek, hogy hülyítsék az embereket.” Róna Dániel a 2019-es önkormányzati választások tanulságaival is igyekezett magyarázni a felmérések manipulálását.

Hasonló „vallomást” tett a 2022-es cikkben Ember Zoltán, az azóta a piacról eltűnt, értesüléseink szerint a Mediánba betagozódott Iránytű Intézet vezető kutatója, aki felidézte:

„három-négy nappal a választások előtt ott voltak előttem a -14 meg -18 pont közötti, ellenzéki lemaradást mutató, friss országos adatok. Mégis azt mondtam, hogy 6-8 százalék közötti ellenzéki mínuszra számítok, ami még nem kétharmados Fidesz-győzelem. Volt egy pszichés nyomás, és a végére magamat is meggyőztem”

– magyarázta a kutató.

Hann Endre, a Mediántól szintén beszélt a közvélemény szándékos manipulációkról, hamis felmérésekről. Mint mondta, „igaz, hogy valóban voltak olyan kutatások, illetve inkább közlemények, amik kimondottan a közvéleményt befolyásoló céllal készültek. Aztán bővebben is kifejtette, hogy miként is működnek a baloldali kutatóintézetek.

„Rám úgy tekintenek, hogy talán én vagyok, aki leginkább képes a pofájukba vágni a helyzetet, de igenis volt, hogy öncenzúrát gyakoroltam, illetve én is sugalmaztam olyat, hogy lehet ez a választás akár szoros is. Mert az tény, hogy igenis befolyásolnak a közvélemény-kutatások. De nem mindig lehet tudni, hogy hogyan. Lehet, hogy mozgósítanak, erősítik az erősnek látszó táborát és elbizonytalanítják a gyengébbnek látszó táborát, vagy éppen ellenkezőleg. Ez a kutatót legátolhatja. Nem tud szabadon beszélni. Felelősséget érzek, hogy ha azt mondom, hogy az egyik tábor borzasztó gyatrán áll, akkor elveszem a szavazók kedvét. De a jobboldali médiától is többször megkaptam, amikor jóra mértük a Fideszt, hogy így akarjuk kiénekelni a sajtot a szájukból.”

De nézzük, mi is történt az elmúlt hetekben, milyen baloldali kutatások láttak napvilágot. Miként "vette át a Tisza Párt a vezetést". A baloldali cégek adatait szemlélve arra is érdemes figyelni, hogy az ötszázalékos parlamenti küszöbhöz viszonyítva melyik alakulat milyen támogatottságot „mért” a Demokratikus Koalíciónak. A Gyurcsány-párt „kezelése” tekintetében ugyanis világosan szétválnak a szóban forgó cégek. Ezért érdemes használni az ó- és újbaloldali megkülönböztetést, már csak azért is, mert utóbbiakat főként külföldről finanszírozzák.

És akkor vegyük sorra a minden bizonnyal előre eltervezett, egymásra épülő, a közvéleményt befolyásoló méréssorozatot.

Az első kutatási eredményt a régi baloldalhoz kötődő Závecz Research hozta nyilvánosságra október 11-én. Itt még 4 százalékkal vezetett a Fidesz a biztos szavazók körében, de csökkenő különbséget mértek az előző hónaphoz képest. 

Október 16-án következett a szintén óbaloldali kutató cég, az Idea Intézet. Böcskei Balázsék felmérésében még 2 százalékponttal vezetett a Fidesz a Tisza előtt - 39-37 arányban – a pártot választani tudó, biztos szavazók körében. 

Ezután történt a „nagy áttörés”, csupán hét nap telt el az Idea felmérésének közzétételétől, amikor október 23-án előállt friss eredményével a – fent idézett 444-es cikkben nyilatkozó – Róna Dániel vezette 21 Kutatóközpont, amely szerint a biztos pártválasztóknál már a Tisza Párt vezet. 

Nem véletlen, hogy éppen ez a kutató cég „mérte” elsőként a Tisza Párt előnyét, hiszen

a 21 Kutatóközpont korábbi munkatársa, projektvezetője, Seprenyi Anita ma már Magyar Péter sajtósa és asszisztense.

Itt érdemes kitérni arra is, hogy Magyar Péter már előző nap, azaz október 22-én kitett egy posztot a közösségi oldalán, amiben utalást tett arra, hogy hamarosan megjelenik egy felmérés, ami már a Tisza Pártot nevezi meg a legnépszerűbb politikai erőnek.

Ezek után joggal feltételezhető, hogy a 21 Kutatóközpont és Magyar Péter pártja között szoros kapcsolat áll fenn. A cég vezetője, Róna Dániel mindig is a baloldal szakértője volt, de figyelemre méltó, hogy mindig az éppen aktuális új baloldali ellenzéki reménységek mellett bukkan fel: Botka László, szegedi polgármesternek, korábbi MSZP- s miniszterelnök-jelöltnek, illetve Karácsony Gergelynek, a Momentumnak és Márki-Zay Péter bukott kormányfőjelöltnek is dolgozott. 

Egy nap telt csak el, és a Pulai András nevével fémjelzett Publicus Intézet rátett egy lapáttal: az október 24-én közölt felmérésük szerint már a teljes népességben is vezetett a Tisza Párt. 

Ezután ismét olyan események következtek, amelyek a kutató cégek közötti kartell-tézist erősítik. A Republikon Intézet vezetője, Horn Gábor ugyanis napokkal a felmérésük nyilvánosságra hozatala előtt, november 1-én már ismertette az eredményeiket ATV-ben, amiről aztán több baloldali portál is beszámolt. 

Erre az elővágásra azért lehetett szükség, hogy november 5-én, amikor megjelent a Republikon kutatása, az ne ütközzön a Medián ugyanazon a napon közzétett felmérésével. Horn Gáborék egyébként decensebb eredményt hoztak ki, mint a 21 Kutatóközpont, vagy a Publicus: bár szerintük is nagyon szoros a küzdelem, de még 2 százalékponttal vezet a Fidesz.

A baloldali kötődésű közvélemény-kutatók eredménysorára a Medián tette fel a koronát,

szintén november 5-én nyilvánosságra hozott pártpreferencia mérésével, amely szerint a választani tudó „biztos” szavazók körében 7 százalékpontos előnye van a Tisza Pártnak a Fidesz-KDNP-vel szemben.

Ugyancsak figyelemreméltó, hogy a hvg.hu a főszerkesztő Gergely Márton által jegyzett véleménycikkbe ágyazva közölte a Medián kutatását. A Magyar Péterék melletti kortesbeszédnek is beillő publikáció megállapítja például, hogy „lehet nyerni a Fidesz ellenében, úgy tűnik, van értelme jelentkezni, pályázni, valamint időt, pénzt és energiát fektetni a politikába”, ezért pedig arra buzdít, hogy „Magyar Péter hívására sok komoly jelölt jelentkezzen képviselőnek, akiknek helyben még van hitelük és kapcsolati tőkéjük”.

A Medián „földrengéssel felérő közvélemény-kutatása” miatt felvillanyozott főszerkesztő legalább fél tucat helyen értekezik a Fidesz lehetséges vereségéről, leváltásáról, vagy gyengüléséről, olyan elfogult fordulatokat szőve a cikkbe, mint „Orbán gőgös hibája”, vagy a „marad a keserves tanulság, hogy a közösségért hozott áldozat értelmetlen”. 

Ugyanakkor Hann Endre, a Medián ügyvezetője csak egy kisebb keretben kapott felületet ahhoz, hogy kommentálja a kutatást, amelyből Gergely Márton mindössze egyetlen számot említett.

A fentiek tükrében indokolt az erős kétely az idézett közvélemény-kutatók eredménysorával kapcsolatban, hiszen a hat baloldali kutatócég lényegében azt üzente egymással egyeztetve, hogy október 11-től három hét alatt a 4 százalékos Fidesz-előnyből 7 százalékos Tisza-előny lett.

A Medián 49 százalékos tulajdonosa a CD Press Kft., Szauer Péter és fia cége, így a külföldi finanszírozás elrejthető. Szauer egyébként a baloldali hvg.hu tulajdonosa, akinek karrierje még a rendszerváltás előtt indult. A kommunista diktatúra idején több barátjával már lapot alapított, a hetvenes években.

A Tisza Párt állítólagos előretörését leglátványosabban bemutató másik kutatócég, a 21 Kutatóközpont esetében a külföldi finanszírozás nyilvánvaló, a saját honlapjuk alapján is, ahol megtalálhatóak a pályázatok. 

Elég ha csak áttekintjük a támogatók névsorát, ismert globalista ngo-k, valamint liberális szervezetek, alapítványok és az Európai Bizottság is szerepel köztük. Az Európai Bizottság CERV programja által támogatott projektek mellett megtaláljuk a European Liberal Forum pályázatát, a German Marshall Fund, vagy a baloldal külföldi kampányfinanszírozási botrányában főszereplő Action for Democracy nevű szervezet támogatásait is. Nem véletlen csengenek ismerősen az említett szervezetek nevei. Ezeken keresztül érkeztek ugyanis külföldről, Amerikából azok a pénzek, amelyekből 2022-ben a baloldal teljes kampányát finanszírozták. A történteket a nemzetbiztonsági szolgálatok is vizsgálták. Megállapították, a választások külföldi befolyásolásával súlyosan sérült hazánk szuverenitása.

A Republikon Intézet Alapítvány szintén jelentős külföldi pénzből gazdálkodhat. A 2023-as beszámolójuk 13. oldalán szerepel, hogy az Európai Bizottság finanszírozza a kutatásaikat.

A közvélemény-kutatók kartelljében ugyanakkor vannak árnyalatbeli különbségek, amelyek a felméréseik eredményében is láthatók.

A Závecz Research és az Idea Intézet Gyurcsány Ferenc pártjához, a Demokratikus Koalícióhoz áll közelebb, a Publicus pedig inkább az MSZP-hez köthető. Utóbbi cég a fentebb ismertetett legfrissebb kutatását, amiben 2 százalékos előnyt mért a Tisza Pártnak a Fidesszel szemben, a Népszava megbízásából készítette. A régi baloldali napilap tulajdonosa korábban az MSZP egykori pénztárnoka, Puch László volt, 2019-ben pedig a szocialistákhoz egykor közel álló nagyvállalkozó, Leisztinger Tamás vette át az újságot.

Az elemzésben bemutatott hat közvélemény-kutató cég felmérései között – ahogyan már fent érintették - felfedezhető némi eltérés aszerint, hogy az „óellenzékhez” köthetők, vagy az „újellenzéknek” dolgoznak-e.

A különbségek a DK támogatottságának mérésében láthatóak, jellemzően a Závecz, az Idea, a Republikon és a Publicus kutatásaiban magasabbak Gyurcsány pártjának eredményei, általában a parlamenti küszöb fölött, 6-8 százalékon állnak. A 21 Kutatóközpont, vagy a Medián azonban 5 százalék alatt méri a DK támogatottságát. Ez azonban csak most tűnik különbségnek, a következő hetekben és hónapokban várhatóan az összes baloldali kutatóintézet azon fog dolgozni, hogy elhitessék a választókkal, nem érdemes a voksukat a Tisza Párton kívül másra adni. 

Egyértelműen látható a céljuk: Magyar Péter baloldali gyűjtőpártjának építése érdekében törekednek az ellenzéki választók befolyásolására. A legelkötelezettebbek, a manipulációs stratégia zászlóvivői jelenleg a 21 Kutatóközpont és a Medián.

A két intézet kiváló kapcsolatának egyik példája, hogy májusban közös felmérést végeztek a HVG megbízásából a főpolgármester-jelöltek támogatottságáról. Információik szerint Róna Dániel Hann Endre régi munkatársa, Magyar Péter asszisztense pedig Róna kollégája volt, nem is olyan régen.

(MNO)