Az Egyesült Királyság és Franciaország „újraindította” a tárgyalásokat az Ukrajnába küldendő csapatokról – jelentette hétfőn a Le Monde című francia napilap. Az ötlet máris szakadást okozott az európai NATO-tagok között.
Emmanuel Macron francia elnök még februárban okozott vitát azzal, hogy kijelentette: hajlandó szárazföldi csapatokat küldeni Ukrajnába, „hogy megakadályozza, hogy Oroszország megnyerje ezt a háborút”. A kijelentést a NATO tisztviselői gyorsan cáfolták, míg Olaf Scholz német kancellár újságíróknak azt mondta, hogy Ukrajna nyugati támogatói „egyöntetűen” ellenzik az ötletet.
A Le Monde beszámolója szerint a tervet
látszólag félretették, amíg Keir Starmer brit miniszterelnök a hónap
elején Párizsba nem látogatott. A francia lap névtelen forrásokra
hivatkozva azt állította, hogy Starmer és Macron „újraindította” a
tárgyalásokat egy esetleges francia-brit ukrajnai bevetésről.
További
információkat nem közöltek, és a Le Monde azt találgatta, hogy ez a
bevetés attól kezdve, hogy mindkét ország a katonai felszerelések
javítására magántechnikusokat küld (ahogy Nagy-Britannia már ezt teszi),
magán katonai vállalkozókat, egészen a zászlót viselő személyzetig
terjedhet a helyszínen, akár a frontvonalon, akár egy esetleges
tűzszünet és békeegyezmény kikényszerítése érdekében.
Brit és
francia tisztviselők egyaránt utaltak arra, hogy valamilyen bevetés
lehet készülőben. Jean-Noel Barrot francia külügyminiszter a hétvégén a
BBC brit állami irányítású műsorszolgáltatónak azt mondta, hogy Párizs
„nem zár ki semmilyen lehetőséget”, amikor közvetlenül a francia
csapatok Ukrajnába küldésének lehetőségéről kérdezték.
Egy brit
katonai forrás a Le Monde-nak azt mondta, hogy „tárgyalások folynak az
Egyesült Királyság és Franciaország között a védelmi együttműködésről,
különösen azzal a céllal, hogy létrehozzák a szövetségesek európai
magcsoportját, amely Ukrajnára és a tágabb értelemben vett európai
biztonságra összpontosít”.
Oroszország régóta állítja, hogy
nyugati különleges erők személyzete tevékenykedik Ukrajnában, Vlagyimir
Putyin orosz elnök pedig megjegyezte, hogy Ukrajna nyugati szakértők
segítsége nélkül nem tud nagy hatótávolságú rakétákat kilőni orosz
területre.
Amikor a múlt héten amerikai ATACMS és brit Storm
Shadow rakétákat használtak a nemzetközileg elismert orosz terület
elleni támadásokban, Putyin arra figyelmeztetett, hogy az ukrajnai
konfliktus „globális jellegű elemeket öltött”.
A nyugati
médiaorgánumok visszafogottan említették a NATO személyzetének szerepét e
támadások segítésében. A Le Monde azonban elismerte, hogy „nem
lehetséges, hogy az ukránok ilyen típusú rakétát használjanak valamiféle
nyugati támogatás nélkül a helyszínen”. Franciaország engedélyt adott
Ukrajnának arra, hogy a Storm Shadow (Franciaországban SCALP-EG-nek
nevezik) cirkálórakétáit nagy hatótávolságú csapásokban használhassa
Oroszország ellen, de nem világos, hogy ténylegesen használták-e már
őket.
Oroszország fenntartja magának a jogot, hogy csapást mérjen
azon országok katonai létesítményeire, amelyek megengedik, hogy
fegyvereiket ellene használják – folytatta Putyin, hozzátéve, hogy
„mindig lesz válasz” az orosz földet ért támadásokra.
Az orosz
hadsereg az ATACMS és a Storm Shadow csapásokra válaszul egy új
hiperszonikus ballisztikus rakétát – a nukleáris képességű Oresnyiket –
lőtt ki egy ukrán katonai ipari létesítményre Dnyipropetrovszkban.
0 Megjegyzések