Nem az nyerte meg az elnökválasztást, akire számítottak.
Megrettent
a saját teremtményétől a román establishment. Călin Georgescu radikális
jobboldali román államfőjelölt bejutott az elnökválasztás második
fordulójába, és azóta kígyót-békát kiált rá média és a román politikum.
Egy pillanatig sem állítom, hogy nincs miért, de most már azt mondják,
hogy a kínai tulajdonú közösségi médiafelület algoritmusai avatkoztak be
a román elnökválasztásba, miközben a fősodratú román pártok november
elején már majdnem 47 millió lejt (4 milliárd forintot) fektettek be az
elnökválasztási versenybe és 30 millió lejt (2,5 milliárd forintot) a
parlamenti versenybe. Ezek közül a PSD egymaga 37 millió lejt (3
milliárd forintot) költött jelöltje, Marcel Ciolacu népszerűsítésére,
ami kétszer annyit, mint az egész 2019-es kampánya során – ehhez képest a
regnáló román miniszterelnök csak a harmadik lett.
Olyannyira
frusztrálódott a román politikai elit, hogy Pavel Popescu, a Román
Országos Távközlési Hatóság alelnöke bejelentette, hogy
mától kezdeményezi a TikTok platform felfüggesztését Romániában.
Az
intézkedést a november 24-i elnökválasztás első fordulójával
kapcsolatos manipulációs vádak miatt tartja szükségesnek, amíg a
hatóságok be nem fejezik az ügy kivizsgálását. Popescuék így akarják
megakadályozni a további beavatkozásokat, és tisztázni szeretnék a
TikTok szerepét a választási folyamatban, ezért hivatalos eljárásokat
indítanak a platform ideiglenes betiltására.
Az Országos
Audiovizuális Tanács (CNA) már kedden felkérte az Európai Bizottságot,
hogy vizsgálja ki a TikTok romániai tevékenységét, mert a kínai
közösségimédia-platform állítólag a saját közösségi alapelveit megszegve
engedélyezte Călin Georgescu független elnökjelölt politikai
hirdetéseit.Valentin Jucan a Digi 24 hírtelevíziónak nyilatkozva
kifejtette, hogy a testület álláspontja szerint a TikTok algoritmusai
segítették a jelöltnek kedvező tartalmak terjedését, ami „felborította a
romániai választási verseny egyensúlyát és veszélyeztette a politikai
pluralizmust” – ez az érvelés azért nevetséges, mert Călin Georgescut
meg sem hívták a kereskedelmi médiumok által szervezett elnökjelölti
vitákra, a fősodratú média alig foglalkozott vele, egy műsorban pedig
lényegében azt ajánlották neki, hogy „vegye be a gyógyszereit, ha azt
hiszi, hogy ő lesz Románia következő elnöke”.
Felmerül a kérdés, hogy vajon ekkor nem sérült a demokratikus pluralizmus elve?
A
fősodratú médiának savanyú a szőlő, amiért egy alternatív csatorna
bizonyult királycsinálónak, még helyesebben: trónkövetelő-csinálónak.
Közösségi alapelvei szerint a TikTok nem támogatja a politikai
tartalmakat és tiltja a fizetett politikai hirdetéseket – de, a
közösségi alapelveikben azt is leírják, hogy az „organikusan” terjedő
politikai tartalmakat nem cenzúrázzák, ha azok tartalma nem ütközik a
közösségi alapelveikkel. Márpedig fontos látni, hogy a Georgescuról
szóló tartalmakat egymásnak küldözgették az emberek, tehát vírusszerűen
terjedtek, az algoritmus pedig automatikusan pártolja a gyorsan terjedő
tartalmakat.
Egy román tévécsatorna megkérdezte Georgescu szavazóitól, hogy miért szavaztak rá, és egyöntetűen két okot említettek:
nem a PSD-PNL-féle establishment embere, elegük van az utóbbi „35 évből” másképpen beszél, mint a legtöbb politikus.
A „béke embere”
Érdemes
elolvasni, hogy az oroszpártisággal és Európa-ellenességgel vádolt
Călin Georgescu mit mondott a legnézettebb, 6,1 milliós TikTok
videójában: „Sem a támogatóimat, sem a román népet nem érdekli Putyin
vagy Ukrajna, hanem Románia, a jólét, a boldogság, a stabilitás és a
biztonság. Túl sokat ragaszkodunk egy olyan témához, ami nem tartozik
ránk, miközben az országban valódi problémák vannak, mint például a
szegénység, a kábítószer és az anyák bizonytalan helyzete. Elnökként az
a prioritásom, hogy mindenekelőtt a népemmel törődjek, amely ma
szenved.”
A vírusszerű terjedés titka tehát voltaképpen egyszerű:
Georgescu arról beszélt, amiről az egymást szidalmazó hagyományos
pártok elnökjelöltjei nem beszéltek, a románok nagy része pedig rezonált
erre.
Georgescu győzelmét nem a kínai beavatkozás magyarázza,
hanem a gyenge kampányok, a választókat érdeklő kérdések gyenge
kommunikációja, a viták és a viszályok, amelyekbe a romániai fő
elnökjelölt pártok jelöltjei keveredtek. Georgescu a románok aggodalmait
fogalmazta meg az ukrajnai háború esetleges eszkalálódásáról beszélt,
és azt mondta, hogy ő a béke embere.
Ilyen narratívát hallottunk
az amerikai választásokon is. A gazdasági kihívások, a tartós infláció
szintén szerepet játszottak a hatalmon lévő jelöltek kudarcában. Donald
Trump és Călin Gerogescu is a fősodratú elittel szemben határozták meg
magukat, arról beszéltek, amiről ellenfeleik nem (hétköznapi gondok, más
álláspont a háborúval kapcsolatban), a közösségi médiában közvetlenül
kommunikáltak az „emberekkel”. Mindketten „elnyomott” helyzetben voltak,
hisz a fősodratú médiumok nem adtak nekik teret. Mindkét helyen a
régóta kormanyzók a szakértelemmel, a kormanyzáshoz szükséges szaktudás
meglétével büszkélkedtek – de mindez nem számított.
Összeesküvés-elméletek
Nem
e cikk témája, de Călin Georgescu felemelkedése összefügg Donald Trump
győzelmével és Magyar Péter megjelenésével is. Több elmélet is
született, hogy miért nyerte meg a választások első fordulóját, ezek
közül
Az algoritmuskirály-elmélet szerint a TikTok algoritmusok
machinációja és troll-hadseregek lendítették a második fordulóba
Georgescut;
A szolgálatkirály-elmélet szerint a román
titkosszolgálatok kihátráltak az AUR-os George Simion mögül, mivel Diana
Sosoaca szélsőségesen soviniszta politikus nem indulhatott az
elnökválasztáson, ezért az Amerika Európából való katonai kihátrálásának
geopolitikai következményeitől tartó szakszolgálatok Călin Georgescuval
nyerették meg az első fordulót, hogy óvatos (kétkulacsos) duhajként
szemléljék tovább a kelet-európai eseményeket, a Nethuszár című erdélyi
hírportál szerint; végül
A helytartó-elmélet szerint egyenesen
Oroszország, ad absurdum Kína avatkozott be a romániai elnökválasztásba.
Hogy ezekben mennyi igazság van, az majd a következő hónapokban,
években kiderül, ám még nem zajlott le a második forduló, nem tudhatjuk,
hogy ki lesz a végső győztes, ennek fényében kissé elhamarkodott a
román titkosszolgálatok nagystratégiáján elmélkedni.
Természetesen ez
a választás hatással lesz a december elsejei parlamenti választásra
(megerősödhet az AUR és a szélsőséges erők) de nem lehet tudni, hogy
milyen kormánykoalíció születik. Romániában a külpolitika terén van
szerepe az elnöknek, de nem annyi, mint például Emmanuel Macron francia
elnöknek, így arra számítani, hogy Románia otthagy csapot és NATO-t,
csak azért mert „oroszpárti” elnöke lenne, kissé elrugaszkodott
álláspont.
A titkosszolgálatok ármánykodásaiból pedig egyetlen fontos tényező marad ki: a nép.
Egy titkosszolgálat se lát bele az emberek fejébe, ezért természetesen ők sem látnak előre mindent.
A
választás eredménye , a „fősodor”-ellenesség pont a titkosszálgalatokat
is elérte átvitt értelemben, hisz a román szolgálatok kezéből épphogy
kicsúszhatott az irányítás, ezért vizsgálódnak ennyire bőszen.
(Demokrata)
0 Megjegyzések