Magyarország meg tudja csinálni! címmel útjára indult az újabb nemzeti konzultáció. Elkezdték a kérdőívek kézbesítését, a kormány minden magyar állampolgár véleményére kíváncsi. A tizenegy témakört felölelő kérdőív most elsősorban gazdasági szuverenitásunkkal és semlegességünkkel foglalkozik, de a gazdasági növekedés, a bérek emelése, a vállalkozások támogatása és a fiatalok lakhatásának biztosítása is kiemelt figyelmet kap. A Magyar Nemzet bemutatta az összes kérdőívet.
Mint arról többször beszámoltunk, a kormány
újabb nemzeti konzultációt indít, immár a tizenegyediket. Orbán Viktor
már pénteken bemutatta a nyomdából kikerülő íveket. A konzultáció
témaiköreit igen, de a teljes kérdéssort eddig nem ismertük. A Magyar
Nemzet most megszerezte ezeket is, először nálunk olvashatnak
részletesen a tizenegy témakörről.
A Magyarország meg tudja
csinálni! címmel hirdetett nemzeti konzultáció az új gazdaságpolitikáról
szól, ebben kéri az állampolgárok véleményét. A konzultációs íveket már
elkezdték terjeszteni, hamarosan mindenkihez eljutnak majd.
Nézzük a kérdéseket részletesen.
Gazdasági semlegesség
A
miniszterelnök már korábban is többször utalt arra, hogy Brüsszel és a
nyugati világ gazdasági hidegháborút hirdetett. Szerinte azonban
Magyarországnak ez nem jó, nekünk ebből ki kell maradni. Ha sikeresek
akarunk lenni, akkor gazdaságilag semlegesnek kell lennie.
A
konzultáció első témaköre is ezzel kapcsolatban kéri a polgárok
véleményét, csatlakozzunk-e a kereskedelmi háborúhoz, avagy próbáljunk
meg gazdaságilag semlegesek maradni.
Új gazdaságpolitika
A második kérdés valójában a gazdasági szuverenitásunkról szól: akarjuk-e, hogy a magyar gazdaságpolitika kialakításakor a nyugati mintákat és az Európai Uniót követve cselekedjen a kormány, vagy pedig Magyarországnak a saját útját kell járnia. Csak azokat a mintákat szabad átvenni nyugatról és keletről, ami hasznos és észszerű, és el kell utasítani mindent, ami árthat a magyaroknak, akkor is, ha a szövetségeseinktől érkezik.
Kis- és középvállalkozások támogatása
A
harmadik témakörben arról kell dönteniük a konzultációt kitöltőknek,
hogy támogassa-e a kormány minden eszközzel a hazai kis- és közepes
vállalkozásokat a multinacionális cégekkel szemben is, akik ki szeretnék
szorítani a piacról a helyi vállalkozásokat. A hazai vállalkozók
támogatásának egyik formája lehetne, hogy tőkét juttat a kormány
számukra. A konzultációban részt vevők ezt támogathatják, vagy pedig
dönthetnek úgy is, hogy erre nincs szükség, elegendő hitel áll a
gazdasági szereplők részére.
Multicégek rendszabályozása
A
negyedik kérdés összefügg az előzővel, hiszen a multik gyakran
visszaélnek erőfölényükkel, a hazai vállalkozások és a fogyasztók
kárára. Mindannyian emlékszünk még, milyen egyoldalúan és gyakran
indokolatlanul emelték fel az árakat a nagy kereskedelmi láncok, de a
kormánynak kellett fellépni az üzemanyagárak elszabadulása ellen is.
Itt
tehát arról dönthetünk, megbüntesse-e a kormányaz erejükkel visszaélő
multikat, vagy pedig fogadja el a brüsszeli szabályokat és ne lépjen fel
ezekkel a cégekkel szemben.
Béremelési program
Orbán
Viktor és a kormány már többször hitet tett amellett, hogy nagy arányú
béremelésre van szükség a magyar gazdaságban, ezért új megállapodást
kell kötni a munkavállalókkal és a munkáltatókkal. Kiszámítható, előre
tervezhető béremelési programot szeretnének, amelynek során el kellene
érni a négyszázezer forintos minimálbért, valamint az egymillió forintos
átlagbért. Az ötödik kérdésben erre keresi a választ a kormány, hogy
szükségesnek látják-e a magyarok ezt a béremelési programot, vagy pedig
bízzák a gazdasági szereplőkre a béreket.
Munkáshitel fiataloknak
Hazánkban
többfajta diákhitel áll rendelkezésre a felsőoktatásban tanuló
fiataloknak, sőt a szak- és felnőttoktatásban részt vevők is kamatmentes
képzési hitelhez juthatnak. A kormány álláspontja szerint a
diákhitelhez hasonlóan a munkát vállaló fiataloknak is nulla kamatozású
hitelt kell adni, ezzel is segítve életkezdésüket.
A nemzeti konzultáció hatodik kérdésében erről dönthetünk, hogy szükség van-e erre vagy elegendőek az eddigi támogatások.
Lakhatás támogatása
A
hetedik témakör valójában több kérdést is magában foglal. Mindkettő
lényege, hogy a munkáltatók hogyan járulhassanak hozzá dolgozóik
lakhatásának támogatásához. Egyrészt támogathassák-e adókedvezményesen
az alkalmazottaik lakbérét, másrészt pedig hogy a dolgozóknak juttatott
Szép-kártya felhasználható legyen-e lakásfelújításra is.
Fiatalok lakhatásának támogatása
A
nyolcadik téma szintén a lakhatással foglalkozik, kiemelten a
fiatalokat célozva. Itt is két dologban dönthetünk. Egyrészt,
egyetértünk-e azzal, hogy több kollégiumi férőhelyet, új kollégiumokat
építsen a kormány, másrészt pedig abban is kifejthetjük a véleményünket,
hogy a lakást vásárló fiataloknak kell-e kedvezményes, ötszázalékos
hitelt nyújtani vagy pedig megfelelő és elegendő módon támogatja már így
is a kormány a fiatalok lakáshoz jutását a csok plusszal.
Tizenharmadik havi nyugdíj
Mint
ismert, az Európai Unió illetékesei azt követelik a kormánytól, hogy
szüntesse meg a 13. havi nyugdíjakat Magyarországon. A kormány ellenáll
Brüsszel akaratának, de ehhez is kéri a magyarok támogatását, erről szól
a kilencedik kérdés.
Családi adókedvezmény
A
kormány már eddig is rengeteg intézkedést hozott az elmúlt tizennégy
évben, amelyek arra irányultak, hogy megállítsák a népességfogyást.
Ugyanakkor egész Európa népesedési válságban van, Brüsszel pedig a
családok támogatása helyett a migrációban látja a megoldást. A magyar
kormány viszont további kedvezményekkel ösztönözné a gyerekvállalást,
ezek közül a nemzeti konzultáció tizedik kérdése arra irányul, hogy
helyesnek tartják-e a magyar emberek azt az elképzelést, miszerint jövő
évtől megduplázná a kormány a gyerekek után járó családi adókedvezményt,
vagy pedig azt szeretné a többség, ha hazánkban is inkább a migrációt
kellene támogatni ehelyett.
A migrációs büntetés elutasítása
A
migrációval függ össze a konzultációs kérdőív utolsó, tizenegyedik
kérdése is. Mint ismert, hazánknak napi egymillió eurós büntetést kell
fizetnie az Európai Bíróság döntése szerint, mert nem nyitjuk meg
határainkat az illegális bevándorlók előtt. A magyar kormány viszont
elutasítja ezt a büntetést, és úgy gondolja, ehelyett Brüsszelnek el
kellene fogadnia, hogy hazánk nem vesz részt a központi migrációs
politikában, a bevándorlók befogadásában és szétosztásában. (Az
úgynevezett migrációs paktumból egyébként Hollandia is ki szeretne
maradni.)
A nemzeti konzultáció utolsó kérdésében véleményt
nyilváníthatunk tehát arról, egyetértünk-e a kormány álláspontjával,
avagy el kellene fogadnunk a brüsszeli migrációs politikát.
Határidő: december 20.
Ezek tehát a most indult nemzeti konzultáció kérdései, a kormány arra kéri a magyarokat, hogy legkésőbb december 20-ig adják fel a nekik eljuttatott kérdőíveket. A korábban beérkezett válaszokat azonban folyamatosan feldolgozzák, hogy minél hamarabb megismerjék az emberek véleményét ezekben a fontos kérdésekben.
0 Megjegyzések