A miniszter több projektet is bemutatott az ÉKM gazdaságfejlesztési munkacsoportja és a város vezetőinek közös ülését követően. Lázár János többek között a közlekedési múzeumról, a helyi autóipari fejlesztésekről és a vasútépítésről is beszámolt.
„Azon kormánytagok közé tartozom, akik támogatják, hogy a Természettudományi Múzeum Debrecenbe költözzön, az új közlekedési múzeum létrehozása viszont az én döntésem, és nem szokásom feladni az elképzeléseimet” – közölte Lázár János az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) gazdaságfejlesztési munkacsoportja és a város vezetőinek közös ülését követően.
A miniszter szerint Magyarország kormánya Debrecenre mint a társfővárosra tekint, amelynek reális esélye van arra, hogy Európa 30 legjelentősebb ipari centruma közzé emelkedjen, s csakúgy versenyezhessen gazdagságban a fővárossal, mint Hamburg vagy München.
Mindezekhez mintegy 500 milliárd forintnyi támogatást kapott eddig a város, és 2026 végéig újabb ugyanekkora összeg elnyerésére van reális esélye.
Az iparfejlesztés mellett fontos, hogy a város lakóinak jóléte és jólléte is felzárkózzon a gazdaság színvonalához. Ehhez járulnak hozzá az olyan fejlesztések, mint a természettudományi múzeum odatelepítése, vagy éppen az új közlekedési múzeum létrehozása. Az utóbbi megépítése már 2026–2027 során elkezdődhet – fejtette ki Lázár János.
A tárcavezető cívis városi tartózkodása során kihirdette a BMW gyárterülete és az M35 autópálya közötti hathektáros telekre megálmodott közlekedési múzeum tervpályázatának eredményét is. Nyolc pályázót díjaztak, a legjobbnak a Kovács Péter építész vezetett debreceni Archiko Kft. munkáját ítélték, a második a DPI Design Kft., a harmadik pedig a DAV Építész Stúdió Kft. pályaműve lett.
A debreceni ipari fejlesztésekre fordított összegből háromszázmilliárdot emésztettek fel a BMW-nek otthont adó Észak-nyugati Gazdasági Övezet infrastrukturális fejlesztései – közölte Lázár János.
Tájékoztatása szerint az ipari park teljes mértékben készen áll arra, hogy a nagy szériás autógyártás 2025-ben elinduljon, de 2025–2026 során még néhány újabb beruházásra is szükség lesz.
Ezeket a debreceni városvezetéssel megtárgyalták, és még a nap folyamán a BMW-vel is egyeztetést terveztek a témában. Az egyeztetések megkezdése előtt a miniszter úgy fogalmazott: aki ismeri az autóipar világát, az pontosan tudja, hogy a BMW-nek nagy jövőt jósolnak az autóipari guruk még az európai, amerikai és a kínai autóipar versenyében is.
A miniszter a Debrecen pozícióit erősítő fejlesztésekről elmondta, reális célkitűzés, hogy a várost keleti irányból tehermentesítő út 2025-ig tervekkel rendelkezzen, 2029-re pedig, megvalósuljon. A kormány részéről döntés van a 471-es út négysávosításáról, aminek városon belüli része egy Nyíregyháza–Debrecen közötti vasútvonalat átszelő szakasz. Ezt a szakaszt alagútba kívánják terelni, annak a fejlesztésnek a részeként, amelynek keretében a két város közötti vasúti pályát mintegy 320 milliárd forintos beruházással újjáépítik.
Az 50 kilométer vasúti pályát érintő projekt részben EU-finanszírozott: a kivitelezési tendert jövő januárban meghirdetik, és még az évben elkezdődhet a munka is, mert a projektet az Európai Bizottság már jóváhagyta.
A tervek szerint 2030-ra megépül egy négysávos direkt autóút Debrecen és Nyíregyháza között, ennek tervezése már elkezdődött, az M4 Debrecen–Hajdúszoboszló közötti szakaszának építése pedig pár éven belül befejeződik.
(MNO)
0 Megjegyzések