Kezdődik: Dániában 100, majd 5 évvel később 200 euró adót vetnek ki minden egyes tehénre

- Brutális sarc az állattenyésztők tönkretétele és a klímahoax jegyében.

- Európában a bürokraták a fejükbe vették, hogy megsemmisítik az utolsó szabad és független egzisztenciával bíró, érdekérvényesítésre képes tulajdonosi réteget.

- A paraszti létforma a klímakommunisták szemében életveszély.

- Mette Frederiksen, Dánia balközép miniszterelnöke azt mondta, reméli, hogy az adó "regionális és globális szinten is utat nyit" a hasonló kezdeményezések előtt.

- Az Európai Bizottság jelenleg vizsgálja, hogyan lehetne létrehozni az egész EU-ra kiterjedő mezőgazdasági kibocsátáskereskedelmi rendszert.

- Valamint olyan lehetőségeket is vizsgál, mint hogy a gazdálkodók és földtulajdonosok közvetlenül fizessenek a kibocsátásukért.

- Dánia 100 euró tehénenkénti adót vet ki a gazdákra az első mezőgazdasági szén-dioxid-adó keretében - tudósít a bennfentes.net.

A koalíciós kormány hónapokig tartó feszült tárgyalások után megállapodott az állattenyésztésből származó kibocsátásokra kivetett éves adóról.

Dánia a világ első mezőgazdasági szén-dioxid-adójának bevezetésére készül: a szarvasmarhatartóknak évente közel 100 eurót kell majd fizetniük az egyes teheneik által kibocsátott üvegházhatású gázok után.

A szakmai szervezetekkel és környezetvédelmi csoportokkal folytatott több hónapos, feszült tárgyalások után a dán kormánykoalíció hétfő este megállapodott az állatállomány - beleértve a teheneket és a sertéseket is - szén-dioxid-egyenértékben kifejezett szén-dioxid-kibocsátásának tonnánkénti 120 DKr (16 euró) tényleges adómértékéről.

Az országok világszerte küzdenek azért, hogy csökkentsék az élelmiszertermelésből származó kibocsátást - amely a földhasználati változásokkal együtt a globális kibocsátás közel negyedét teszi ki -, miközben fenntartják az élelmezésbiztonságot. A kérődző állatok, például a tehenek és a juhok emésztőrendszerükön keresztül metánt termelnek, míg az általuk fogyasztott fűben lévő szintetikus nitrogénműtrágyák szintén üvegházhatású gázokat termelnek. Az állattenyésztés a globális kibocsátás 11 százalékáért felelős, és ennek csaknem kétharmadát a tehenek teszik ki - érvel a sarc mellett a FT.

A dán megállapodás, amely megteremti a 2030-ban bevezetendő adó alapjait, mindössze néhány hónappal azután született, hogy a gazdák Európa-szerte tiltakoztak az uniós környezetvédelmi intézkedések ellen.

Mette Frederiksen, Dánia balközép miniszterelnöke azt mondta, reméli, hogy az adó "regionális és globális szinten is utat nyit" a hasonló kezdeményezések előtt.

A Bæredygtigt Landbrug mezőgazdasági termelői szervezet, amely nem vett részt a tárgyalásokon, azonnal bírálta a megállapodást, míg néhány zöld szervezet azzal érvelt, hogy az adó túl sok levonást tartalmaz ahhoz, hogy hatékony legyen.

"Szerintem ez őrültség" - mondta Peter Kiær, a Bæredygtigt Landbrug elnöke, hozzátéve, hogy ez akadályozná a nagyon szükséges technológiai beruházásokat egy olyan országban, amely már most is a világ egyik legzöldebb mezőgazdasági termelője. "[A kormány] nem hallgat a gazdákra."

A dán parlament várhatóan még az idén megszavazza az adót, amelynek általános mértéke 2030-ban 300 DKr/tonna CO₂-egyenérték lesz, és 2035-ben 750 DKr/tonna CO₂-egyenértékre emelkedik. A mezőgazdasági termelők számára beépített ösztönzőket biztosítanak a kibocsátás csökkentésére, és az adót legalább az első két évben 60 százalékos alapadó-kedvezménnyel vezetik be fokozatosan.

A Concito zöld agytröszt szerint egy átlagos dán tehén évente hat tonna CO₂-egyenértéket termel. Az alacsonyabb, 120 dán koronás adókulcs alkalmazása körülbelül 720 dán koronás, azaz 96,50 eurós terhet jelentene. A tehenek jóval nagyobb kibocsátást okoznak, mint a sertéshús, bár az ország sertéstenyésztőit is érinti az új adó. Az ország nagy tej- és sertéshúsexportőr.
Lars Aagaard, az ország éghajlatvédelmi minisztere szerint a mezőgazdaság Dánia legnagyobb üvegházhatású gázkibocsátója. "Ez így nem mehet tovább" - mondta. "A mezőgazdaságnak hozzá kell járulnia és részese kell lennie a zöld jövőnek".

Søren Søndergaard, a Dán Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Tanács elnöke elmondta: "Sikerült - minden esély ellenére - elérnünk egy olyan adómodellt, amelyben az a gazdálkodó, aki jóváhagyott és gazdaságilag fenntartható éghajlati megoldásokat alkalmaz, teljesen elkerülheti az adót." Peder Tuborgh, a dániai székhelyű Arla Foods tejipari szövetkezet vezérigazgatója azonban azt mondta, hogy az adórendszer méltánytalanul érinthet egyes gazdálkodókat, köztük a biotermelőket is, akik már mindent megtettek a kibocsátásuk csökkentése érdekében, és felszólította a politikai döntéshozókat, hogy ezt vizsgálják meg.

Új-Zéland ebben a hónapban elvetette azt a kísérletet, hogy a metánkibocsátás csökkentése érdekében hasonló adót vessen ki a juh- és tehéntartókra.

Az Európai Bizottság jelenleg vizsgálja, hogyan lehetne létrehozni az egész EU-ra kiterjedő mezőgazdasági kibocsátáskereskedelmi rendszert, és olyan lehetőségeket vizsgál, mint például azt, hogy a gazdálkodók és földtulajdonosok közvetlenül fizessenek a kibocsátásukért.

Kristian Hundebøll, az egyik legnagyobb európai agrárvállalkozás, a 25 000 dán gazdálkodó tulajdonában álló szövetkezet, a DLG Group vezérigazgatója szerint "döntő fontosságú", hogy az adót "Európában rögzítsék", és ne Dánia cselekedjen egyoldalúan.

Egy múlt heti brüsszeli rendezvényen Alexandre Paquot, a Bizottság éghajlat-politikai részlegének főigazgató-helyettese azt mondta, hogy a mezőgazdaságnak a blokk kibocsátáskereskedelmi rendszerébe való bevonása "új üzleti lehetőséget és új lehetőségeket jelentene a mezőgazdasági termelők számára".

(Bennfentes.net)