Vasárnap 18 óra 30 perckor jelent meg Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel a Patrióta YouTube-csatornán készített interjú. A Bohár Dániel által vezetett beszélgetés fő fókusza az európai parlamenti választások voltak.
Első kérdés a Robert Fico elleni merénylet volt. A magyar kormányfőnek a merénylet híre után az első gondolata az volt, hogy túlélte-e vajon.
Az első dolog, hogy szíven ütött. A második, hogy jó nagy bajban vagyok a következő alkalmakkor egyedül maradok, ha háborúról vagy más fontos kérdésekről van szó
– fogalmazott Orbán Viktor, aki elmondta, hogy ezután a következő gondolata az volt, hogy jön Hajdú tábornok úr a magasabb védelmi szabályok bevezetése miatt.
Lesz-e harmadik világháború?
Második kérdésként a több nyugati politikus által felvetett ötletek voltak az ukrajnai háború kapcsán – Bohár példaként Emmanuel Macron francia elnök és Donald Tusk lengyel miniszterelnök ötleteit sorolta fel, akik korábban felvetették, hogy a NATO-nak Ukrajnában kéne állomásoznia, hogy gyorsabban képezzék ki az ukrán katonákat, illetve felmerült az is, hogy akár atomrakétát telepítenek Lengyelországba.
E kapcsán a miniszterelnök úgy gondolja, ha atomfegyverekről van szó, nem feltétlenül Hirosimára és Nagaszakira kell gondolni. Orbán úgy látja, hogy amikor atomfegyverekről esik szó az európai politikusok részéről, akkor taktikai, elrettentő eszközként gondolnak arra, amit nem akarnak bevetni, ugyanakkor szerinte a második világháborúban se gondolták volna, hogy az amerikaiak azt végül használni fogják.
Orbán szerint nincsenek tudatában azok, akik atomfegyverekről beszélnek, hogy az milyen veszélyt hordoz magában.
NATO-misszió Ukrajnában? Ettől feláll az ember hátán a szőr
–
fogalmazott Orbán Viktor, aki szerint az atomfegyverekről, lehetséges
NATO-misszióról, illetve a dúsított lövedékekről szóló diskurzusok
rémisztőek.
Egyetlen egy világháború sem úgy kezdődött, hogy
kiálltak a vezetők, hogy mostantól világháború lesz – fogalmazott a
miniszterelnök, aki szerint amikor a nyugati politikusok beszélnek a
háborúról, nekik nem ugranak be azok a háborús reflexek, a személyes
élményeket tartalmazó képek, mint a magyaroknak, akiket a második
világháború során lebombáztak.
Arra a kérdésre, hogy lesz-e
harmadik világháború, vagy annak az előszelét jelenti-e az ukrajnai
háború, a magyar kormányfő azt felelte,
Benne vagyunk egy olyan folyamatban, amiről lehet, hogy tíz év múlva azt fogják mondani, hogy ezek már a harmadik világháború előeseményeihez vagy kezdeti eseteihez tartozott.
Ezután példaként a balkáni háborút, illetve a két világháborút nevezte meg példának, hogy ott se tudtuk az elején, hogy azok az esetek egy többmillió áldozattal járó háborúba vezetnek.
Ha a Brüsszelben kialakult háborús pszichózist, a háborús örvényből nem tudjuk kiragadni az európai politikát, akkor lehet, hogy úgy írják majd meg ezeknek az éveknek a történetét mint egy nagy európai világháború első egy-két évének epizódjait
– fogalmazta meg Orbán, hogy szerinte miként lehetne elkerülni az ukrajnai háború kiszélesedését.
„Már benne vagyunk a háború finanszírozásában”
A
háború költségeiről azt beszélt, ebbe a háborúba az európai országok
már befizettek 100 milliárd eurót, ahogy az Egyesült Államok is. E
kapcsán kijelentette, hogy az emberek nem tudják, de már most is
fizetnek a háborúért, mivel szerinte az inflációért a háború a felelős.
Mi már benne vagyunk a háború finanszírozásában, még Magyarország is, az egyetlen ország, ami mindent megtesz, hogy kimaradjon ebből a háborúból, mert mindenki más befele mászik
– hangsúlyozta a magyar
kormányfő, aki elmondta, neki már az elejétől nem tetszett a háború,
mivel két szláv ország általában súlyos háborút szoktak vívni egymással.
Ezután
az EU Ukrajna-stratégiáját kritizálta, mondván, az már az elejétől nem
tetszett neki, hiszen a háború magas költséggel jár, és szerinte az
Európai Unióban nem kalkuláltak és maguk sem tudják, mennyibe fog
kerülni a háború és az elérendő stratégiai katonai cél, azaz hogy
Vlagyimir Putyin orosz elnök nem győzhet.
Úgy sodródik bele Európa egy háborúba, hogy az általa kitűzött katonai cél eléréséhez szükséges költségekről és eszközökről nagyságrendi becslése sincs. Ennél felelőtlenebb dolgot még életemben nem láttam
– véli Orbán, aki elmondta, az EU-ban minden negyedévben megkérdezi ezt a többiektől, de sosem kap rá választ.
Ezután
a magyar miniszterelnök összekötötte a háború és a migráció kérdését
azzal, hogy az európai társadalmak a háborúk során népességet
vesztettek, emiatt az illegális bevándorlók azt gondolják szerinte, hogy
ide beköltözhetnek, mert nincsenek a fehér, keresztény emberek elegen. A
háborúk emiatt szerinte a hétköznapi szörnyűségek mellett demográfiai
válságot is okoz.
Magyarországnak ki kell maradni a háborúból
A
háború kapcsán kijelentette, a magyar érdek, hogy kimaradjon belőle –
szerinte a két világháború során az akkori magyar vezetők is így
gondolkodtak, azonban végül Magyarország csak belesodródott mindkettőbe.
Az európai uniós törekvéseket, hogy belenyomjanak bennünket a háborúba, azt már kiismertük és az azzal szembeni ellenállás technikáit is kidolgoztuk. Most egy új szakasz jön, ez a NATO, ez a nehezebb dolog
– fogalmazott Orbán, aki szerint a NATO arra az ösvényre akar rálépni, hogy ő is a háború szereplőjévé váljon – szerinte a NATO visszafogására az esélyeik korlátozottabbak, hiszen az nem politikai, hanem katonai szövetség, az eddigi érveit pedig a másik oldal nem akart „meggyőzve lenni”.
Hogyha lesznek tényleges katonai akciók, vagy ahogy ők mondják, NATO Ukrajna-misszió, abból hogyan kell kimaradni, az még a jövő zenéje
– jelentette ki a magyar miniszterelnök, mert meg akarja tartani a NATO jelentette biztonságot, de szerinte erre is fognak találni megoldást, hogyan tudja majd a békét képviselni a katonai szervezetben. Hátha az, ami Tiszának vagy Horthynak nem sikerült, nekünk sikerülni fog – zárta e kapcsán gondolatát.
„Akkor most vessük be magunkat az összeesküvés-elméletekbe”
Bohár
kérdésére, miszerint a háborús lobbi megjelent Magyarországon, Orbán
azzal kezdte gondolatát, hogy „akkor most vessük be magunkat az
összeesküvés-elméletekbe”. E kapcsán arról beszélt, hogy összesküvések
vannak a világban, majd pedig Soros György magyar származású amerikai
filantrópot azzal vádolta meg, hogy többször is megpróbálta felvásárolni
a magyar gazdaságot.
A háború kapcsán kijelentette, abból többen
is profitálnak és szerinte négy lépésben gazdagodnak meg: először
meghitelezik a fegyvergyártásokat, majd kell ember, akik harcolnak –
ezek jelenleg az ukránok. Ezután szerinte kellenek olyan kormányok,
amelyek mindezt akarják – itt azzal vádolta meg az ellenzéket, hogy őket
e célból felvásárolták –, míg a negyedik lépésként olyan média kell,
amely háborúpárti hangulatot csinál. A médiahelyzet kapcsán
kijelentette,
Magyarországon lehet vitatkozni a háborúról, Nyugat-Európában ez nem lehetséges
–
fogalmazta meg véleményét a magyar miniszterelnök, aki szerint ha
Nyugat-Európában valaki mást gondol „a nyílt társadalomhoz kapcsolódó
ügyekben” mint az LMBTQ, migráció, családpolitika, demográfia vagy
háború, azt akár a munkahelyi retorzió is érheti. Az európai szabadság
rossz színben van – összegezte e kapcsán a gondolatait, majd
kijelentette, hogy Magyarországon jobb a médiahelyzet, mert ott van
liberális és konzervatív is, míg szerinte nyugaton csak háborúpárti
média van.
Hozzátette, a háborús lobbinak szerinte azért nem
mindegy, hogy Magyarország kimarad-e a háborúból vagy sem, mert ha
kiderül, hogy sikeres tud lenni úgy, hogy kimarad, félőnek tekintik,
hogy mások is megpróbálják majd ezt.
Az amerikai választások tétjét az EP-választások emelhetik
Zárótémaként
ismét a júniusi EP-választásokról esett szó, ami kapcsán a magyar
kormányfő úgy látja, fontos állomás lehet, hogy az európai politikát
átrendezze, és az megnövelheti az amerikai választások tétjét is. A
jelenlegi uniós politikát bírálva kijelentette,
Ez az általam látott legrosszabb Európai Bizottság. A Bizottság átalakult egy háborús tanáccsá, az Európai Parlament egy háborús testület lassan, miközben az emberek a béke felé mozdulnak
– fogalmazta meg véleményét Orbán, akik szerint a két uniós intézmény nem tudta betartani az ígéreteit, miszerint a szankciókkal véget vet a háborúnak, a zöld átalakítással versenyképes lesz Európa.
Egyetlen egy dolgot sem teljesítettek a komoly vállalásaik közül. Akkor miért kéne őket megtartani?
– tette fel a kérdést Orbán, aki szerint a mostani EP-választás nemcsak a háborúról, hanem az egész európai demokrácia jövőjéről is szól.
(Index)
0 Megjegyzések