Brüsszel ismételten kettős mércét alkalmaz Magyarország kárára. Most mondvacsinált okokra hivatkozva kötelezettségszegési eljárást indított a legmagasabb követelményrendszernek megfelelő autópálya koncesszió kapcsán, amelyet hasonló tartalmú beruházásoknál számos más tagállamnak engedélyezett. Ugyanígy járt Spanyolország is, ott két autópálya koncesszió kapcsán indítottak kötelezettségszegési eljárást -írja a Kormányzati Tájékoztatási Központ.
A Magyar Állam stratégiai célja egy magas színvonalú, fenntartható közúthálózat üzemeltetése és fejlesztése a gazdaság fejlődésének és a társadalom mobilizációjának elősegítése érdekében.
Ezen stratégia a következő célokat teljesíti:
-
A gyorsforgalmi utak országhatárokig történő meghosszabbítása, a
nyugat-kelet és nyugat-dél irányú korridorok teljes mértékű kiépítése és
átengedő kapacitásuk növelése. Az úthálózat nyugat-európai szinten
történő üzemeltetése, erősítve és biztosítva Magyarország tranzit
szerepét.
- A gyorsforgalmi utak 30 percen belüli elérhetősége a lakosság túlnyomó részének biztosított legyen, ezzel javítva a társadalom mobilizációját és az elérhetőséget a gazdasági centrumok irányába.
- A megyeszékhelyeket és megyei jogú városokat magas minőségi szinten üzemeltetett gyorsforgalmi úthálózat kapcsolja össze.
- A rövidebb menetidővel és biztonságosabb közlekedéssel jelentős társadalmi hasznok generálása a magyar társadalom számára.
A
fenti kiemelt jelentőségű nemzetgazdasági cél megvalósulását szolgálta
az új koncessziós szerződés megkötése, mely alapján a koncesszor
vállalta a gyorsforgalmi utak hosszú távú, magas színvonalú
üzemeltetését és működtetését, valamint 10 éven belül 317 km új
autópálya megépítését és 265 km autópálya bővítését, melyek
megvalósítására európai uniós forrás hiánya, elmaradása miatt a Magyar
Állam nem lenne képes. Az új koncessziós szerződés alapján a koncesszor a
Magyar Államtól átvállalja a működési- és pénzügyi kockázatot, mely a
gazdaság fejlesztése érdekében jelentősen könnyíti a költségvetés
kiadási terheit.
Összhangban vagyunk a nemzetközi gyakorlattal
A
koncessziós szerződés megkötésének előkészítése során vizsgált európai
és nemzetközi autópálya koncessziós szerződések alapján megállapítható,
hogy az európai autópálya koncessziós szerződések többségének hossza
jellemzően a 26-35 éves sávban található, így a magyar koncesszió 35
éves időtartama a nemzetközi gyakorlattal teljes mértékben összhangban
áll. Számos olyan európai autópálya koncessziós szerződés létezik,
melyek időtartama 50-80 év körül van. Ha országok szerint kibontjuk,
akkor az látszik, hogy Spanyolországban az egyik legelterjedtebb
megoldás a koncesszió az autópályák építésére és üzemeltetésére. Az
összesen 45 spanyol sztráda zöménél 30-35 éves határidőket alkalmaznak,
de többször találni 55, valamint 75 éves időtartamokat is. Az Egyesült
Királyság területén 28 koncesszió fut vagy futott, legnagyobb részben
30-35 éves időtartammal. Németországban ugyancsak népszerűnek számít a
koncesszió, itt 21-szer épült így autópálya-szakasz. Ezek kivétel nélkül
30 évre szóló jogosultságok. Franciaországból 12 koncessziós
szerződésből három – A19, A28 (Rouen-Alencon), A41 – 60 évnél is
hosszabb idejű jogot adott a koncesszor kezébe, másik négy pedig 55 évre
szólót. Az olaszoknál se ritka a kiszervezés, ráadásul az 50 éves
futamidőre is van példa, ilyen Milánó második körgyűrűje, az A58.
Ezenkívül lengyel, szlovák, belga, osztrák, ír, portugál és ausztráliai
koncessziós sztrádaépítések is történtek, vagyis kijelenthető, hogy egy
széles körben használt modellről van szó.
A Kormány a magyar emberek életminőségének és életszínvonalának emelése érdekében a magyar gazdaság fejlődése oldalán áll, ezért a jogszerűen megkötött és Brüsszel részéről megalapozatlan indokok miatt támadott koncessziós szerződés megvédése érdekében megtesz minden szükséges jogi lépést.
MTI
0 Megjegyzések