A háborús állapot miatt nem kerül sor Ukrajnában az elnökválasztásra, és jelenleg lehetetlen megmondani, hogy mikor tarthatják meg a voksolást. A választás elhalasztása azonban kérdéseket vet fel a kormány legitimitásával kapcsolatban.
Miután
Ukrajna nem talált választ arra, hogy egy háború közepette miként
tartsa meg a választásokat, komoly legitimációs dilemmába került –
olvasható a Portfolio.hu elemzésében.
A kormány mandátumának
lejárása több szempontból is problémát okozhat: egyrészt támadási
felületet adhat az oroszoknak, másrészt pedig
kérdéseket vethet fel a nyugati országokban Ukrajna demokráciájával kapcsolatban.
A
Portfolio szerzője emlékeztet: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök
korábban azt mondta, hogy egyáltalán nincs ellene annak, hogy megtartsák
a választásokat. Ehhez viszont olyan feltételeket szabott, amiket
jelenleg nehéz lenne teljesíteni: minden feleljen meg a demokratikus
normáknak, és ne érje hátrány Ukrajna háborús erőfeszítéseit.
A
nyugati szövetségesek korábban a demokratikus választások megtartására
sürgették Ukrajnát. A cikk felidézi, hogy tavaly májusban Tiny Kox, az
Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének elnöke „szabad és tisztességes
választások” megtartására szólította fel Ukrajnát.
Dilemmák
A
cikk négy nagy dilemmát emel ki, amivel Ukrajnának szembe kell néznie,
ha választást akar tartani. Az első jogi jellegű, ugyanis jelenleg
hadiállapot van érvényben Ukrajnában, és az erről szóló törvényben az
szerepel, hogy nem lehet ilyen időszakban választást tartani – ez
azonban nem szerepel az alkotmányban. A törvények megváltoztatása
számtalan bonyodalmat vonna maga után.
A második probléma az, hogy
Oroszország majdnem Ukrajna területének a 20%-át megszállás alatt tartja.
Ráadásul
a bombázások miatt sok helyen nincs megfelelő infrastruktúra egy
voksolás levezényléséhez. Komoly biztonsági problémát okozna a katonák
szavazásának a kérdése is. A legrosszabb forgatókönyv szerint az oroszok
olyan nagyszabású támadást időzíthetnének egy választás napjára, amely
miatt fel kellene függeszteni a voksolást.
A harmadik dilemma pénzügyi jellegű: túl sok pénzbe kerül egy választás, és jelenleg minden egyes fillér a háborúra megy.
A
negyedik probléma a szervezés lebonyolítása. A háború kitörés óta több
mint 6,5 millió ukrajnai lakos hagyta el az országot, akik közül 1
millió Oroszországba vagy Fehéroroszországba ment. A cikk felhívja a
figyelmet: lehetetlen feladat lenne Ukrajna számára megfelelő
infrastruktúrát biztosítani a szavazáshoz. Egy névjegyzék összeállítása
is komoly kihívást jelentene.
Az elemzés felhívja a figyelmet arra, hogy
a
nemzetközi jogban elfogadott, hogy egy háború alatt a regnáló kormány
marad hatalmon. Ez történt az Egyesült Királyságban a második
világháború idején.
Ki nyerne?
Az elmúlt két évben jelentősen csökkent Volodimir Zelenszkij népszerűsége: a korábbi 84 százalékról 62 százalékra esett 2023 decemberére. Ennek ellenére ez elég lehetne a választási győzelemhez.
A Portfolio.hu cikke szerint a csökkenés egyik oka, hogy az elnök komoly vitába keveredett Valerij Zaluzsnijjal, az Ukrán Fegyveres Erők korábbi főparancsnokával. A vitát az elnök azzal zárta le, hogy leváltotta a főparancsnokot. Az ügy pikantériájához tartozik a tény: sokan Zaluzsnijt tartották az elnök egyik lehetséges kihívójának.
(Mandiner)
0 Megjegyzések