Nem kizárt a nyugati csapatok Ukrajnába küldése – mondta Elina Valtonen finn külügyminiszter a Financial Timesnak adott interjújában.
“Most nincs itt az ideje, hogy csapatokat küldjünk (Ukrajnába. – a szerk.), és ebben a szakaszban nem is akarunk erről beszélni. De hosszú távon természetesen semmit sem szabad kizárnunk”
– mondta a miniszter.
Mint
Valtonen megjegyezte, a Nyugat nem tudja, hová vezet a konfliktus, és
mi fog történni a jövőben, ezért nem érdemes “minden kártyát
kiteríteni”.
Macron narratívája terjed
Február
végén Macron azt mondta, hogy Párizs mindent megtesz annak érdekében,
hogy Oroszország “ne nyerje meg ezt a háborút”. Ugyanakkor elmondta,
hogy az európai államfők megvitatták a csapatok Ukrajnába küldésének
lehetőségét, de még nem született megállapodás.
Később a francia
elnök, akit mind a NATO-szövetségesek, mind az országon belül valamennyi
politikai párt vezetője élesen bírált, átgondoltnak nevezte szavait. Az
elnök arra is rámutatott, hogy az országának nincsenek “határai és
vörös vonalai” a Kijevnek nyújtandó támogatás kérdésében.
Ugyanakkor
számos európai állam közölte, hogy szó sincs katonai személyzet
Ukrajnába történő átcsoportosításáról. Különösen Olaf Scholz német
kancellár és Boris Pistorius védelmi miniszter hangsúlyozta, hogy
Németország nem küldi katonáit Ukrajnába. Emellett a német kormányfő
leszögezte, hogy a NATO-országok együttesen sem fog ilyesmire
vállalkozni.
Macron megjegyzéseit kommentálva a Kreml arra
figyelmeztetett, hogy egy ilyen fejlemény elkerülhetetlenül közvetlen
katonai összecsapáshoz vezetne Oroszország és a NATO között.
Mint
Vlagyimir Putyin elnök a Dmitrij Kiszeljov újságírónak adott
interjújában hangsúlyozta, az európai kontingens Ukrajnába vezénylése
semmilyen módon nem fogja megváltoztatni a harctéri helyzetet, és csak
súlyos következményekkel járna a kijevi rezsim számára.
0 Megjegyzések