Öt hónappal az európai parlamenti választások előtt tartott kutatói kerekasztalt az Alapjogokért Központ, a Magyar Társadalomkutató, a Nézőpont Intézet, a Real-PR 93, valamint a Századvég Alapítvány. Az adataik stabil Fidesz-KDNP-fölényt mutatnak, és az is körvonalazódik, hogy melyik ellenzéki pártoknak lehet reális esélye a mandátumszerzésre.
Tóth
Erik azzal kezdte, jelen pillanatban úgy néz ki a felmérések szerint,
hogy a Fidesz-KDNP mint a legstabilabb politikai erő Magyarországon az
elmúlt időszak viharos geopolitikai hatásai ellenére stabilan vezeti a
politikai pártok versenyfutását, a biztos szavazók között 51 százalékra
számíthatnának.
Az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója az
egyik legizgalmasabb kérdésnek azt nevezte, hogy ilyen stabil jobboldali
fölény mellett hogyan tudják értékelni a többi pártot. Az adataik
mutatnak változásokat az ellenzéki oldalon, ha egyben kezelik az
összefogás pártjait, akkor 21 százalékot szereznének, ami alacsonyabb,
mint a 2022-es eredményük.
A lehangoló ellenzéki klímában a Demokratikus Koalíció az, amelyik a domináns pozícióra tör, a DK az ellenzék vezető ereje
–
mutatott rá Tóth Erik, hozzátéve: a DK-n kívül a Mi Hazánk Mozgalom és a
Magyar Kétfarkú Kutya Párt lenne képes átlépni a küszöböt az
Alapjogokért adatai alapján, amit ellenzékváltó hangulatként
azonosított.
Juhász Gyula, a Magyar Társadalomkutató kutatási
igazgatója kiemelte, hogy a Kétfarkú Kutya Párt és a Mi Hazánk bejutását
erősen valószínűsítik az Európai Parlamentbe, miközben az egykori
összefogás pártjai sok szavazatot veszítettek.
A Demokratikus Koalíció megkerülhetetlen
Mráz
Ágoston Sámuel azzal nyitott, a Nézőpont Intézet specialitása, hogy
friss, januári adataik vannak, másrészt kísérletet tettek az
EP-választás részvételi arányának azonosítására. Azt látják, hogy 55
százalékos részvétel lehet, ilyen magas még nem volt.
A Fidesz ugyanúgy áll, mint régóta, minden második szavazó a kormánypártok támogatója
– húzta alá a Nézőpont vezetője, aki az előző év végén Horn Gáborral, a Republikon Intézet vezetőjével adott vitainterjút lapunknak.
A
korábbi baloldali összefogás pártjai viszont a 2022-es áprilisi
eredménynél is rosszabbul állnak, a Nézőpontnál 30 százalékon. Az akkori
összefogás több politikusa is külön pártot alapított, köztük Jakab
Péter, valamint Márki-Zay Péter, „fragmentálódott a szavazótábor”.
A
Nézőpontnál is a Demokratikus Koalíció az ellenzék vezető ereje, 14
százalékkal. Mráz Ágoston Sámuel megjegyezte, ha bármilyen, nem a
2022-es összbaloldali összefogásban gondolkodnak, hanem a DK-val történő
külön együttműködésekben, akkor látható, hogy a DK súlya az ilyen
összefogásokban hatalmas lesz, „a DK relatív súlya a baloldalon
megkerülhetetlen”.
Bánki András a Real-PR számairól elmondta: a
Fidesz-KDNP támogatottsága stagnál, miközben a volt összefogás pártjai
közül a Momentum és a DK jutna a parlamentbe. Az MKKP náluk a biztos
szavazók körében 11 százalékra képes, ami az öt intézet legmagasabb
száma. Az új pártok megjelentek a választók perifériáján, de még messze
vannak a mandátumszerzéstől.
Stefkovics Ádám a Századvég részéről
közölte, körülbelül oda mérik a Fideszt, ahol az előző EP-választásokon
végzett. A kérdés az, hogy a DK, a Momentum, a Kutyapárt és a Mi Hazánk
közül melyik párt tud mandátumot szerezni, és hányat. A Századvég
számai alapján mind a négy párt bejuthat az Európai Parlamentbe, az MSZP
és a Jobbik-Konzervatívok mandátumszerzése viszont meglepetés lenne –
vélekedett a kutatóintézeti igazgató.
0 Megjegyzések