A kerecsensólyom lett az év madara 2024-ben – közölte szerdán a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).
Mint írják, a faj
megőrzésében óriási a magyar természetvédelem felelőssége, mert a
kerecsensólyom kontinentális szinten is kiemelkedő természeti értékünk.
Az Európai Unióban élő állomány több mint 60 százaléka Magyarországon fészkel, világszinten pedig a Kárpát-medencei a faj egyetlen bizonyítottan stabil, enyhén növekvő állománya
– írja az MME a közleményben. Az MME 1974-es megalakulása óta kiemelt figyelmet fordít a kerecsensólyomra, ezért is lett a 2024-es MME 50 jubileumi év madara.
A kerecsensólyom nagy termetű, széles szárnyú, az
egerészölyvhöz hasonló méretű és színezetű sólyom, Eurázsiában csak az
északi sólyom nagyobb nála. Alapvetően ázsiai elterjedésű madár, ezen
belül is elsősorban Kína, Mongólia és Kazahsztán területén él, az
európai állomány zöme Magyarországon és Ukrajnában található.
Világállományát
1990-ben 17 400-28 800, 2013-ban 6100-14 900 párra becsülték, Európában
ennek töredéke, mintegy 5 százaléka él. Magyarországról az 1980-as
években majdnem eltűnt, akkor az ismert kerecsensólyom-párok száma alig
tíz volt, az akkor kezdődő, az MME által koordinált természetvédelmi
munkának köszönhetően viszont napjainkban ez a szám már 150 pár körül
alakul.
Nyílt, pusztai élőhelyigényű fajként talajon élő, közepes
termetű rágcsálókra, mint például az ürgékre, hörcsögökre,
földimókusokra specializálódott ragadozó, de képes kisebb, egér termetű
fajokat is elejteni. Ezek hiányában, klasszikus sólyomként viselkedve
gond nélkül átvált a repülő madarak, főként a seregély- és galambméretű
fajok zsákmányolására – olvasható a közleményben.
A sólyomféle
rokonság többi tagjához hasonlóan fészket nem épít, évente egyszer költ.
A sziklafalak párkányain hollók fészkét, fészekmaradványát használja
vagy a csupasz párkány törmelékes talajába alakít ki a tojó egy sekély
mélyedést a tojásoknak, fás élőhelyeken más közepes és nagy testű
madarak, elsősorban ölyvek és sasok üres fészkeibe költözik be.
A
sziklai fészkelőhelyek megóvása érdekében az MME éveken át sikeresen
alkalmazta az önkéntesekkel végzett fészekőrzést, majd ugyancsak
fontos lépés volt az ürge védetté nyilváníttatása, illetve a rágcsálók visszatelepítése egykori élőhelyeikre.
Napjainkban a hazai állomány több mint kétharmada a nagyfeszültségű hálózat fém traverzeire telepített, úgynevezett örök élettartamú alumínium költőládákban, a nyestektől és az emberektől is védetten költ – áll a közleményben.
0 Megjegyzések