„Fontos, hogy lelki állapotában, légkörében, de attitűdjében is hasonló legyen arra az első számú magyar városra Budapest, aminek az egykori nagy elődök valamikor megálmodták” – mondta Tarlós István.
Ma
150 esztendeje, hogy összeült a fővárosi képviselő-testület, élén
Budapest legelső főpolgármesterével, Ráth Károllyal; s minden évben
november 17-én ünnepeljük a főváros születésnapját. Ezen alkalomból
kerestük fel Tarlós Istvánt, ki 2010 és 2019 között vezette Budapestet,
hogy mondja el gondolatait. Megtette. Mi pedig változtatás nélkül
közöljük azokat.
„Rajtam már tulajdonképpen túllépett az idő,
ezért egyáltalán nem aktuálpolitikai szempontból szeretném ezt az
ünnepet megközelíteni – mondta a Mandinernek a volt főpolgármester. –
Ősbudai vagyok, kinek nem tartózkodási helyet, lakóhelyet jelent
Budapest. Akkor is budapesti voltam, amikor békekölcsönt kellett
jegyezni. Akkor is budapesti voltam, amikor kitört a forradalom. Minden
iskolámat itt jártam, minden fontos esemény az életemben e városban
történt. Az a helyzet, hogy nem is igen hiszem, hogy tudnék máshol élni.
Budapest nekem nem csupán egy politikai játszótér, nem csak beruházásokat, telekárakat, vagy épp intézményeket, színházakat, tereket jelent, hanem sokkal több azoknál.
Talán ezért is segített a Gondviselés abban, hogy ennek a csodálatos városnak főpolgármestere lehettem majd egy évtizedig.
Ahogy
említette, közigazgatási értelemben 150 éves a fővárosunk, ami
mindenképpen egy ünnepi alkalom. Ami fontos számomra, hogy lelki
állapotában, légkörében, de attitűdjében is hasonló legyen arra az első
számú magyar városra Budapest, aminek az egykori nagy elődök valamikor
megálmodták.
Mit is jelent ez szerintem?
Például a sokat emlegetett sokszínűség a való életben ne a rózsaszín különböző árnyalatait jelentse.
Az
életszemlélet, az életfilozófia formálása a demokrácia álarca mögött ne
inkább valami kisebbségi diktatúra akaratának irányába való
elmozdulására emlékeztessen.
A hazaszeretet vagy a hagyományok tiszteletét ne tudják »magyarorkodásnak« nevezni.
A szabadság ne váljon el bántóan az igazságtól, hiszen érdek az, amiből sokféle van, de igazság csak egy van.
Legyen
fontos nekünk a magyar nyelv, ne kelljen átírni az értelmező szótárt,
példát nem kívánok mondani, de sajnos egyre több fogalom veszíti el az
eredeti jelentését.
S hogy legyen ebben a városban biztonság és rend.
József Attila minderről így ír: »Én nem ilyennek képzeltem a rendet.« Majd hozzáteszi, hogy a szabadság szüljön rendet. Ma viszont nem látom az erre való törekvést, a város éléről mintha nem ennek a példája sugározna” – zárta gondolatait Tarlós István.
0 Megjegyzések