Putyin: nem mi kezdtük a háborút, mi megpróbáljuk befejezni

Egy új világ építésének feladata áll előttünk – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Valdaj nemzetközi vitakör plenáris ülésén csütörtökön Szocsiban.

Úgy vélekedett, hogy a világban akkor lesz egyensúly, amikor senki sem kényszerítheti majd az államokat arra, hogy úgy éljenek, ahogy az a hegemónnak tetszik.
Emlékeztetett arra, hogy korábban javaslatot tett Oroszország NATO-csatlakozására, de ezt elutasították. Azzal vádolta meg a Nyugatot, hogy figyelmen kívül hagyta Moszkva más javaslatait és figyelmeztetéseit is.

Támogatások nélkül Ukrajna elesik

Az ukrajnai háborúra rátérve elmondta:

nem mi kezdtük az úgynevezett háborút Ukrajnában. Éppen ellenkezőleg, megpróbáljuk befejezni. Nem hajtottunk végre puccsot Kijevben.

Beszédében kiemelte, az ukrajnai válság nem területi konfliktus, tekintve, hogy Oroszország földrajzi területét tekintve a legnagyobb kiterjedésű ország a világon. Kiemelte, Oroszország ugyanakkor részt vesz a Krím-félsziget és Szevasztopol lakosságának támogatásában. Hozzátette: az orosz állam nem félemlített meg senkit a náci szellemben, és nem fenyegette meg azokat, akik a saját nyelvüket akarták beszélni.

Ukrajna ma nem létezhet dollármilliárdos támogatások nélkül, melyek ha leállnak, egy héten belül mindennek vége lesz

– közölte Putyin.

A magyar 1956 nem volt „színes forradalom”

Putyin a plenáris ülés során az 1956-os forradalomról is szót ejtett, mely álláspontja szerint nem volt „színes forradalom”. Az orosz elnök arra a felvetésre válaszolt, hogy Magyarországon vitát keltettek egy új orosz történelemkönyvnek az '56-os magyar forradalommal kapcsolatos megállapításai, valamint az olyan kijelentések, hogy ez egy kívülről inspirált „színes forradalom” volt, és hogy hiba volt a kelet-közép-európai országokból kivonni a szovjet katonai erőket.

Noha készítettek fel harcosokat külföldön és át is dobták őket Magyarországra, ezt tisztán színes forradalomnak nevezni nehéz lenne, mert mégiscsak komoly bázisa volt a tiltakozásnak az országban. Ez szerintem nyilvánvaló. De aligha lehet a mai meghatározásokat az előző század közepére átvinni – fogalmazott az orosz elnök.

Azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy hiba volt-e a szovjet csapatok kivonása Kelet-Európából kijelentette: „mély meggyőződésem, hogy nincs semmi értelme csapatok segítségével elnyomni valamilyen arra irányuló belső tendenciát valamely országban, népben, hogy elérje azokat a célokat, amelyeket a maga számára prioritásnak tekint. Ez az európai és köztük a kelet-európai országokra is vonatkozik”. „Nem volt értelme csapatokat állomásoztatni ezekben az országokban, ha nem akarták őket a területükön. De az, hogy ez hogyan, milyen feltételek mellett történt, sok kérdést vet fel” – tette hozzá.

Putyin emlékeztetett rá, hogy a szovjet csapatokat a nyílt mezőre vezényelték vissza állomáshelyeikről, családostól.

Hozzátette, hogy emellett semmilyen jogi kötelezettség sem kísérte a csapatkivonást, sem szovjet, sem pedig nyugati részről, legalább azzal kapcsolatban, hogy a NATO nem terjeszkedik kelet felé. Kijelentette, hogy ezzel kapcsolatban hangzottak el szóbeli ígéretek, amelyek aztán nem kerültek papírra. „Tudjuk, hogy számukra (a nyugatiak számára) a papír sem ér semmit, mert a papírt is kidobják, de ezt legalább papíron kellett volna rögzíteni” – nyilatkozott. Felidézte, hogy Egon Bahr német szociáldemokrata politikus annak idején egy új európai biztonsági rendszer kialakítására tett javaslatot, amely magába foglalta volna Oroszországot, az Egyesült Államokat és Kanadát, de nem a NATO-t. És ebben mindenki együtt lett volna, beleértve Kelet- és Közép-Európát.

Mit mondta, Bahr figyelmeztetett rá, hogy ellenkező esetben minden megismétlődik majd, de közelebb az orosz határhoz. De senki nem hallgatott rá, sem a Szovjetunióban, sem az Egyesült Államokban, ami elvezetett a jelenlegi helyzethez.
 
„A nyugati elitnek ellenségre van szüksége”

Az orosz elnök szerint a nyugati politikai kultúrában továbbra is uralkodik az a vágy, hogy a világot két részre osszák fel, „mi és ők” alapon. Putyin elmondta, a nyugati elitnek ellenségre van szüksége. Hozzátette: az ellenség megléte azért is fontos a Nyugat számára, mert így a belső ellenőrzést saját kezében tudja tartani, példaként a NATO-t emelte ki. „Van egy ellenség, és mindenkinek a főnök köré kell tömörülnie” – magyarázta. Ellenség pedig bárki lehet – aki önállóan viselkedik, azonnal akadályt jelent a nyugati elit számára.

A gyarmati uralom korszaka nem fog visszatérni – szögezte le Putyin.

Az orosz elnök elmondta, „az emberiség a széttöredezettség felé halad, nem az új blokkok felé, nem az új globalizáció lélektelen univerzalizmusa felé, hanem a nagy terek, közösségek szinergiájának útján”. Beszédében ismertette Oroszország céljait is: a keleti nagyhatalom egy nyitott világban, akadálymentes környezetben akar élni, ahol fókuszban van a világ sokszínűségének megőrzése.

Kiemelt pont továbbá, hogy senki sem kormányozhat mások nevében.

„A többpólusú világ győzött” – szögezte le az orosz elnök. Hozzátette: Oroszország a világrendszer egyik alapja, mely készen áll felvenni a harcot azokkal, akik a diktatúra és az erőszak elveit vallják.