Izraelnek minden joga és kötelessége megvan arra, hogy megvédje polgárait a terrorizmustól, ugyanakkor ezt a humanitárius joggal összhangban kell megtennie, amely elsődlegesnek tekinti a civilek védelmét – jelentette ki Joe Biden amerikai elnök, amikor Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel beszélt telefonon vasárnap.
Ez volt a két politikus első egyeztetése mióta Izrael bejelentette katonai műveletek kiszélesítését. A Fehér Ház közleménye szerint szóba kerültek a Gázai övezetben fogva tartottak megtalálását célzó erőfeszítések, akik között a konfliktus kirobbanása óta eltűntként számon tartott amerikai állampolgárok is lehetnek.
Biden vasárnap Abdel Fatáh
al-Szíszi egyiptomi elnökkel is beszélt telefonon, akivel a Gázai
övezetbe irányuló humanitárius szállítmányok bejutásának
felgyorsításáról egyeztettek.
A megbeszélésen szóba kerültek a konfliktus kiszélesedésének megakadályozását célzó amerikai diplomáciai lépések is.
Mihael
Hercog, Izrael amerikai nagykövete egy interjúban beszámolt arról, hogy
már vasárnap több tucat kamion érkezett a Gázai övezetbe humanitárius
szállítmánnyal, és a következő napokban is lehetővé teszik további
segélyek bejutását Egyiptom felől. A Fox News hírtelevíziónak adott
nyilatkozatban a nagykövet hangsúlyozta, hogy a Hamász ellen zajló
hadművelet során Izrael a civileket kíméli. Megjegyezte, hogy
a háborút rákényszerítették országára, de a Hamász további működését nem hagyhatja.
Jake Sullivan elnöki nemzetbiztonsági tanácsadó a CNN hírtelevíziónak adott, vasárnap sugárzott interjúban azt mondta, hogy az Egyesült Államok az izraeli kormány „legmagasabb szintjein” egyeztet a Gázai övezetben élő civilek életének védelméről.
Izrael felelősséggel tartozik a gázai övezeti civilek életének védelméért - jelentette ki a tanácsadó és hangsúlyozta, hogy Washington kemény kérdéseket tesz fel Izraelnek, ideértve a humanitárius segélyezést, a terroristák és vétlen civilek közti különbségtételt, valamint katonai műveletének tervezését illetően.
Az izraeli
hadműveletekhez való amerikai hozzáállás politikai vita tárgya az
Egyesült Államokban, demokraták és republikánusok másként ítélik meg a
helyzetet. Pramila Jayapal, a kongresszus demokrata párti képviselője
vasárnap arra figyelmeztette a Biden vezette adminisztrációt, hogy az
elnök reagálása Izrael háborújára a Hamász ellen akár muszlim
szavazatokba is kerülhet a 2024-es elnökválasztáson. A politikus az NBC
televíziónak adott interjúban úgy fogalmazott, hogy az „elnöknek ebben
is bátran kell viselkednie, hogy megőrizhessük az ország egységét”, és
úgy vélekedett, hogy az Egyesült Államok lakossága másképp gondolkodik
az Izrael által folytatott hadműveletekkel kapcsolatban, mint az elnök,
valamint a kongresszus többsége.
James Lankford, a kongresszus republikánus szenátora szintén vasárnap reggel úgy nyilatkozott, hogy minden késlekedés az izraeli védelmi erők szárazföldi akciójának megkezdésében a Hamász malmára hajtja a vizet. A CNN hírtelevíziónak adott interjúban hangsúlyozta, hogy
a palesztinok lakta terület alatt kiépített szerteágazó alagútrendszer nagyon bonyolult környezetet teremt, ami lehetőséget nyújt a Hamász által fogva tartott emberek elrejtésére is.
Ron DeSantis, Florida
republikánus kormányzója az NBC televíziónak szintén vasárnap adott
interjúban védelmébe vette a döntést, hogy Floridában betiltották a
Hamász oldalán álló diákszervezetek működését a felsőoktatási
intézményekben. A republikánus elnökjelöltségért is induló politikus úgy
vélekedett, hogy megengedni az érintett szervezet számára, hogy nyíltan
támogassanak terrorista szervezeteket felérne azzal, hogy az Egyesült
Államok „országként követ el öngyilkosságot”.
A Gázai övezetben
kialakult humanitárius helyzet miatt hétfőre az ENSZ Biztonsági
Tanácsának rendkívüli ülését kezdeményezte az Egyesült Arab Emirátusok
küldöttsége. A New York-i ülésen a tervek szerint a többi között
meghallgatnák a világszervezet humanitárius ügyekért felelős
főtitkár-helyettesét.
Izrael ENSZ nagykövete vasárnap ugyanakkor
élesen bírálta az világszervezetet az Izraellel kapcsolatban elfogadott
közgyűlési határozat kapcsán, amely tűzszünetet sürgetett. Gilad Erdan
úgy fogalmazott, hogy a világszervezet „elveszítette legitimitását, és
relevanciáját”, amikor képtelen volt egységre jutni abban, hogy elítélje
a Hamász által az izraeli civilek ellen elkövetett
terrorcselekményeket.
A Közel-Keleten kialakult, eszkalációval
fenyegető háborús helyzet is szerepel Szaúd-Arábia védelmi miniszterének
hétfői tárgyalásain Washingtonban. Háled bin-Szalmán a tervek szerint
találkozik Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadóval, Lloyd Austin
védelmi miniszterrel, valamint Antony Blinken külügyminiszterrel. Az
Izrael és a Hamász között kirobbant háborút megelőző hetekben a szaúdi
kormányzat képviselői még előrehaladásról számoltak be az Izraellel
fenntartott kapcsolatok normalizálásának folyamatában.
Szombaton a rijádi külügyminisztérium közleményben arra figyelmeztetett, hogy
a Gázai övezetben bármilyen szárazföldi hadművelet „palesztin civilek életét veszélyezteti, és hatalmas kockázatot jelent”.
0 Megjegyzések