Ki nyer teret Ukrajnában? Tulajdonképpen idén sem az oroszok, sem az ukránok nem nyertek területet a háborús országban. Az ukránok kényszerhelyzetbe kerültek, ugyanis az ellentámadást igencsak megnehezíti az, hogy az oroszok befészkelték magukat a már megszállt területekre, ha pedig nem támadnak, azzal megint csak Moszkvának kedveznek.
Mindkét fél nagyra törő célokkal kezdte az évet: Oroszország a keleti Donbasz régiót akarta elfoglalni, míg Ukrajna az orosz erők megosztását tűzte ki célul egy déli támadással.
Azonban egyik offenzíva sem a tervek szerint alakult. A frontvonal a hónapokig tartó harcok és súlyos veszteségek után nagyrészt változatlan maradt.
Augusztusban kevesebb terület cserélt gazdát, mint a háború bármely más hónapjában – derül ki a The New York Times elemzéséből, amely az amerikai Háborús Tanulmányok Intézete (ISW) adataira hivatkozik. Míg Ukrajna délen kisebb területet foglalt vissza, Oroszország összességében valamivel több területet foglalt el, főként északkeleten.
Ukrajna minimális
előnyre tett szert, a sűrű orosz aknamezők és erődítmények minden
támadást rendkívül költségessé tettek. A frontvonalon minden egyes
kilométernyi területért öldöklő harc folyt, és nem ismétlődött meg az a
gyors áttörés, amelyet Kijev 2022 szeptemberében ért el Harkivnál,
amikor Oroszország védelme összeomlott egy meglepetésszerű ukrán
ellentámadás után.
Oroszország és Ukrajna idén hasonló
kihívásokkal nézett szembe. Mindkét fél olyan pozíciókért harcol,
amelyek Kelet-Ukrajna egyes részein hónapok, sőt évek óta nagyrészt
megerősödve maradtak. A háború korábbi szakaszában elesett, tapasztalt
katonákat és parancsnokokat újoncok váltották fel, akik gyakran nem
rendelkeznek megfelelő kiképzéssel.
Az ukrán ellentámadás nehezen
tudott előrenyomulni a déli, tágas mezőkön. Kiterjedt aknamezőkkel és
több száz kilométernyi erődítmény rendszerekkel kell szembenéznie,
amelyeket Oroszország a télen épített ki, hogy lelassítsa az ukrán
járműveket, és olyan pozíciókba kényszerítse az ukrán csapatokat, ahol
könnyebben célba vehetik őket.
Ha mindkét fél területnyereségét összeadjuk, Oroszország az év elejéhez képest közel 520 négyzetkilométerrel nagyobb területet ellenőriz Ukrajnában.
Marina Miron, a londoni King’s College felsőoktatási intézet hadtudományi kutatója szerint az orosz hadsereg a gyors térnyerés helyett inkább a már ellenőrzött területek megtartására koncentrál. „Nem veszít semmit azzal, hogy nem mozdul előre” – mondta.
Az orosz erők közel háromszor nagyobbak Ukrajna haderejénél a harctéren, ezért
Oroszország úgy látja, hogy az elhúzódó védelem az ő érdekeit szolgálja.
„Az
egész ukrajnai stratégia az, hogy az oroszok hagyják, hogy az ukránok
nekifussanak az orosz védműveknek, ezáltal pedig minél nagyobb
pusztítást érjenek el soraikban, és minél több nyugati felszerelést
megsemmisítsenek” – fejtette ki.
Oroszország Ukrajna mintegy 18
százalékát ellenőrzi – egy Svájcnál nagyobb területet. Ez magában
foglalja a Krímet és Kelet-Ukrajna egy részét, amelyet 2014 óta
megszállva tart.
Azonban a lassulás hatalmas kockázatokkal jár Ukrajna számára. Ráadásul úgy tűnik, nem valószínű, hogy sikerül visszafoglalnia az ország komoly területeit, a nyugati támogatás pedig csökkenhet, akár a politikai akarat hiánya miatt, akár azért, mert nem hajlandó több fegyvert adni, különösen, mert évek óta várnak a pótfelszerelések szállítására.
„Oroszország megpróbálja kivárni, amíg a Nyugat hátat fordít”
– mondta Miron.
Némi sikereket azért elért Ukrajna, azonban az óra ketyeg
A
múlt hónapban sikeresen visszafoglalta Robotine falut, és az elmúlt
napokban páncélozott járműveket vitt át Oroszország fő páncéltörő
védelmi vonalán Verbove közelében.
Az óra azonban ketyeg, az ellentámadás elhúzódása Oroszországnak kedvez.
A
jövő hónapban heves esőzések várhatók, és a sáros terep
megakadályozhatja a nehéz járművek, például az újonnan érkezett amerikai
Abrams harckocsik és a Nagy-Britannia által szállított Challenger
harckocsik használatát. „Ha sár van, és van egy 75 tonnás Challenger, az
egyszerűen elsüllyed” – mondta Miron.
0 Megjegyzések