A tagállamoknak fel kell számolniuk a hatályban lévő energiatámogatási intézkedéseket 2023 végéig – hangoztatta Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos.
Az Európai gazdaság a
globális kihívások ellenére is ellenállóképességet mutat, az
alacsonyabb energiaárak, a kínálati korlátok mérséklődése és az erős
munkaerőpiac mérsékelt növekedést eredményezett az év első negyedévében –
közölte a kereskedelempolitikáért felelős biztos, az Európai Bizottság
által közzétett, európai szemeszter tavaszi csomagjának bemutatásakor
szerdán.
Valdis Dombrovskis a sajtótájékoztatón közölte, a
szakpolitikai iránymutatások a reformok végrehajtására, a beruházások
fenntartására összpontosítanak a jólét, a versenyképesség és az
ellenállóképesség biztosítására.
Paolo Gentiloni
gazdaságpolitikai biztos azt mondta: az európai gazdaság sokkal jobb
helyzetben van, mint azt várni, remélni lehetett.
Ennek ellenére
számos kihívás, köztük a nehezedő pénzügyi feltételek, a csökkenő, de
még mindig magas infláció, az orosz agresszió Ukrajnában, az
államadósságok magas szintje nehezíti a válságból való kilábalást.
Közölte,
az összes nemzeti helyreállítási és ellenállóképességet erősítő nemzeti
terv érvényben van, közülük eddig 24 kifizetési kérelmet dolgoztak fel,
és ez idáig több mint 152 milliárd eurót fizettek ki a tagállamoknak. A
tagállamoknak fenn kell tartaniuk terveik végrehajtásának lendületét.
Folytatniuk kell a kohéziós programok gyors végrehajtását, gazdaságaik
és ipari bázisaik szén-dioxid-mentesítését, a munkaerő- és
szakképzettség-hiány és az egyenlőtlenségek kezelését, a minőségi
munkahelyek teremtését, a kutatás és az innováció finanszírozásának
fokozását, valamint az EU hosszú távú jólétének és versenyképességének
biztosításához szükséges feltételek megteremtését – mondta.
A
tagállamoknak meg kell őrizniük a nemzeti finanszírozású állami
beruházásokat, és biztosítaniuk kell a helyreállítási eszköz, valamint
az egyéb uniós alapok keretében nyújtott támogatások hatékony
felhasználását.
Fel kell számolniuk a hatályban lévő energiatámogatási intézkedéseket 2023 végéig.
Amennyiben
az energiaárak megújítása miatt mégis ilyen intézkedések végrehajtására
van szükség, ezeknek a kiszolgáltatott háztartások és cégek védelmét
kell célozniuk, költségvetési szempontból fenntarthatónak kell lenniük,
és továbbra is az energiatakarékosságot kell támogatniuk. A 2024 utáni
időszakban a tagállamoknak folytatniuk kell a fokozatos és fenntartható
konszolidációt szolgáló középtávú költségvetési stratégiájukat a prudens
középtávú költségvetési helyzet elérése érdekében – tette hozzá.
Az
Európai Bizottság jelentése szerint az államadósságra vonatkozó uniós
kritériumokat 16 tagállam, köztük Magyarország nem teljesítette, míg az
államháztartás hiányára vonatkozó feltételeknek Franciaország,
Finnország és Olaszország nem felelt meg. A testület ennek ellenére úgy
véli, hogy a jelenlegi gazdasági körülmények között nem indokolt a
hiánycsökkentés.
A makrogazdasági egyensúlyhiány összefüggésben a
brüsszeli testület megállapította, hogy Magyarországon és Romániában a
kockázatok lefelé mutatnak, az egyensúlyhiány a jövőben túlzott
mértékűvé válhat sürgős szakpolitikai intézkedések hiányában.
Görögországban és Olaszországban továbbra is túlzott egyensúlytalanságok
tapasztalhatók, de sebezhetőségük a jelek szerint csökken.
Az Európai Bizottság ajánlásai Magyarország számára
Az uniós bizottság a foglalkoztatáspolitikára vonatkozó iránymutatásokat is javasolt az idei évre. Ezek közös prioritásokat határoznak meg a nemzeti foglalkoztatási és szociálpolitikákra vonatkozóan, annak érdekében, hogy azok igazságosabbá és befogadóbbá váljanak a koronavírus-járvány után, és az ukrajnai háború okozta jelenlegi helyzetben.Az Európai Bizottság Magyarországra vonatkozó ajánlásai között kiemelte, hogy az energiatámogatási intézkedések felszámolását követően keletkező megtakarításokat az államháztartási hiány csökkentésére kellene felhasználnia.
A költségvetési politikával kapcsolatban az uniós bizottság óvatosságra ösztönözte Magyarországot, és azt ajánlotta: jövőre is folytassa a fokozatos és fenntartható konszolidációra épülő középtávú költségvetési stratégiát, fenntartható növekedést elősegítő beruházásokkal és reformokkal kombinálva. Az ajánlások arra is buzdítanak, hogy a kormány fejlessze a szociális támogatási rendszert, javítsa a hatékony munkaerőpiaci intézkedésekhez való hozzáférést, különösen a leghátrányosabb helyzetű csoportok képzettségi szintjének emelését, és biztosítsa az aktív szociális párbeszédet.
0 Megjegyzések