Almási B. Csaba cikke a Mandiner.hu-n.
Egyáltalán nem meglepő, hogy hatalmas vita alakult ki a magyar közéletben amiatt, hogy a köztársasági elnök kegyelmet adott a Hunnia-perként ismertté vált ügyben jogerősen elítélteknek – azaz Budaházy Györgyéknek –, felfüggesztette a szabadságvesztés büntetésüket (tavaly december végén egyébként hét vádlottat már eljárási kegyelemben részesített). Novák Katalinnak ilyen esetekben nem kell megindokolnia a döntését, de most kivételt tett, arra hivatkozott, hogy a „pápalátogatás hete különleges alkalom arra, hogy az államfő kegyelmezési jogkörével éljen”. Ezzel minden bizonnyal egyetértett Varga Judit is, hiszen az igazságügyi miniszternek minden egyes alkalommal ellen kell jegyeznie az ilyen határozatokat.
Szexista és penetráns megjegyzések
Azon
sem csodálkozik senki, hogy a Mi Hazánk politikusai, szimpatizánsai
örömujjongásban törtek ki, Novák Előd, a párt meghatározó figurája
egyenesen azt írta, hogy Budaházyék „a 2006-os terrorral szemben kezdtek
el cselekedni; ők nem terroristák, hanem antiterroristák! Toroczkai
László pártelnök pedig úgy fogalmazott, „A Gyuriékat börtönbe
visszaküldeni szándékozó DK-nak pedig üzenem, ha viszont mi leszünk
kormányon, akkor a valódi terroristákat küldjük a fegyházba:
Gyurcsányékat és antifa barátaikat!” De a megafonos Trombitás Kristóf is
egy magyar zászlós emojival reagált a hírre.
Nem véletlen, hogy a Demokratikus Koalíció volt a Mi Hazánk elnökének címzettje,
a legdurvább kifejezésekkel ugyanis a Gyurcsány-párt bírálta a lépést,
bár
tény, többen vannak azok, akik szerint nagy hiba volt szabadlábra
engedni ezt a társaságot. Barkóczi Balázs azt mondta, Orbán Viktor
közveszélyes, szélsőjobboldali terroristákat szabadított rá újra
Magyarországra – szerinte ugyanis nem vitás, hogy mindez valójában Orbán
„parancsára” történt –, de a szóvivő belengette azt is, hogy az új
kormány hatalomra kerülése után ez a „banda” visszakerül a börtönbe.
Gréczy
Zsolt parlamenti képviselő még egy szexista megjegyzést is megengedett
magának, azt írta a Facebook-oldalára, „Amikor két nő – egy elnök és egy
miniszter (ez utóbbi Varga Judit, az igazságügyi tárca vezetője – a
szerk.) – még ha főnökük parancsára is, de kienged egy terroristát,
akkor még jobban látszik, hogy ez az ország súlyos beteg. És mindezt a
pápára hivatkozva. Gyalázat!”. NoÁr pedig egészen penetráns módon
szólalt meg: „Tehát nemcsak a bíróság, hanem a rendőrség több éves
munkáját is telibe szartad, Katalin!”
Csintalant a saját garázsában hagyták helyben
S
nagyon megdöbbent a Budaházyék egyik áldozata is, Csintalan Sándor,
akit 2007. december 11-én négyen vertek össze az óbudai háza garázsában;
a támadást később a magát Magyarok Nyilai Nemzeti Felszabadító
Hadseregnek nevező szervezet vállalta magára. Az MSZP korábbi ügyvezető
alelnöke, aki megmondóemberként ma is rendszeresen szerepel a
nyilvánosság előtt úgy fogalmazott, elborzasztotta a döntés, a kegyelem a
fasizálódó Magyarország felé vezető újabb szomorú lépés. S
kijelentette, egyfajta nemzeti hőst, Robin Hoodot faragnak egy olyan
emberből, aki ennek épp az ellenkezőjét érdemelné.
Az, hogy
ennyire szélsőséges vélemények alakultak ki a kérdésben, abszolút
belefér a demokrácia kereteibe, ennél sokkal nyugtalanítóbb, hogy a
magyar igazságszolgáltatás is csak nagyon nehezen tudott megbirkózni a
helyzettel. Az persze nehezen vitatható, hogy a hunniások követtek el
bűncselekményeket, Csintalan elagyabugyálása mellett például több
támadást hajtottak végre közéleti személyiségek ingatlanjainál –
rálőttek többek között a szocialista Hiller István akkori oktatási miniszter lakására,
Molotov-koktélokat
dobtak Kóka János épülő családi házára –, többször komoly összetűzésbe
keveredtek a rendőrökkel. Ám ezekben az ügyekben gyakran homlokegyenest
ellenkező ítéletek születtek, hol elmarasztalás, hol felmentés.
Budaházy
ellen a kétezres évek közepén eljárás indult például alkotmányos rend
erőszakos megváltoztatásának előkészülete miatt – mondván az akkori
hatalmat védő rendőrség ellen küzdő tömeget lelkesítő írást tett közzé. A
vádak alól a Fővárosi Bíróság 2009 januárjában felmentette, az
ügyészség fellebbezése után a Fővárosi Ítélőtábla új elsőfokú tárgyalást
rendelt el, amelynek végén 2009. szeptember 16-án egyéves, három évre
felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték. A Kúria 2012. június 26-án
azonban bűncselekmény hiányában szintén felmentő ítéletet hozott.
Bajban vannak a bíróságok
De Budaházy mostani ügyével – amelyben végül kegyelmet adott a köztársasági elnök – sem tudott nagyon mit kezdeni a bíróság, ezt bizonyítják az ítéletek különbözősége is, hiszen nem igazán alakult még ki a joggyakorlat a terrorcselekmény elbírálása kapcsán. 2016 nyarán a Fővárosi Törvényszék első fokon 13 év fegyházban letöltendő szabadságvesztést szabott ki – amelyből feltételesen sem szabadulhatott volna ki – társtettesként elkövetett terrorcselekmény, felbujtóként testi sértés és kényszerítés bűntette miatt, amelyet bűnszervezetben követett el. A védelem felmentésért, az ügyészség súlyosbításért fellebbezett, 2018 áprilisában a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet súlyos megalapozatlanság és egyéb eljárásjogi hibák miatt hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására kötelezte. 2022. március 16-án újabb elsőfokú ítéletet hozott a Fővárosi Törvényszék, ebben már tizenhét év fegyházra ítélte a férfit.
Idén március 9-én azonban a másodfok 6 évre enyhítette a szabadságvesztés időtartamát.
S ezt követte másfél hónap múlva a kegyelem.
A
köztársasági elnök döntésében nyilván az is szerepet játszott, hogy a
nemzeti radikalizmus eszméjét sajátos módon képviselő férfi az elmúlt
két évtizedben gyakorlatilag végig büntetőeljárás alatt állt, a börtönök
és az ingatlana között ingázott, de gyakran otthon is háziőrizetben
volt. S Novák Katalin elérkezettnek látta az időt, hogy pontot tegyen az
ügy végére, mintegy a társadalmi megbékélés – talán a megbocsátás –
jegyében.
Egyébként a köztársasági elnökök átlagban évi
legfeljebb egy-két tucat esetben kegyelmeznek meg, de voltak olyan évek,
amikor ez a szám a tizet sem érte el. Az összes kérelem 1-2 – olykor
kissé több – százalékát bírálják csupán el pozitívan, de volt rá
precedens, hogy az egy százalékot sem érte el.
Lelőtte a mostohaapját, megfojtotta a lányát
A
kegyelmi döntések általában megosztják a közvéleményt, még ha nem is
ilyen mértékben, mint Budaházyék esetében, hiszen olykor előfordul, hogy
az elkövető nem lát más kiutat, mint, hogy bűncselekményt követ el, más
úgy véli, amit tett, az nem is bűncselekmény. Nagy port vert fel Simek
Kitti ügye, a 13 éves lány agyonlőtte az alvó mostohaapját, aki
rendszeresen bántalmazta őt és az édesanyját, a gyereket szexuálisan is
zaklatta a férfi. Az emberölésért több mint két évre börtönbe kellett
volna vonulnia Simek Kittinek, de Mádl Ferenc köztársasági megkönyörült
rajta.
1993-ban Binder Györgyi a fürdőkádba fojtotta a 11 éves
gyerekét, a kislány ugyanis menthetetlen rákbetegségben szenvedett,
elviselhetetlen fájdalmai voltak, ezzel
a további gyötrelmektől kívánta megkímélni.
Az
anyát elítélték, első fokon a kétéves börtönbüntetést három időre
felfüggesztették, de a másodfok úgy döntött, börtönbe kell vonulnia.
Göncz Árpád azonban kegyelmet gyakorolt.
Geréb Ágnest pedig Áder
János kímélte meg a szabadságvesztéstől. A szülész-nőgyógyász az
otthonszülés apostola, az egyik esetben ikerszülésben segédkezett, de az
egyik gyermek holtan jött világra, a másik maradandó egészségkárosodást
szenvedett, és fél évvel később meghalt. Ugyanakkor a köztársasági
elnök döntése nem terjedt ki a szülésznői foglalkozás gyakorlásától való
eltiltásra, és a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítés
iránt benyújtott kérelmét is elutasította.
0 Megjegyzések