A Mathias Corvinus Collegium (MCC) „Az EU és Magyarország között feszülő gordiuszi csomó” címmel tartott vitaestjén mondott beszédet Varga Judit igazságügyi miniszter hétfőn Brüsszelben. Az esemény középpontjában a hazánk és az EU között meglévő olyan vitás kérdések álltak, mint a gyermekvédelem, a jogállamiság és a szubszidiaritás elve.
Azt
szeretnénk, hogy szabadon kormányozhassuk saját nemzetünket, méghozzá
azon polgárok elvárásai szerint, akik kétharmados többséggel
választottak meg minket – fogalmazott Varga Judit igazságügyi miniszter
az MCC szervezésében tartott eseményen Brüsszelben. A tárcavezető
kiemelte, hogy a demokrácia az EU egyik értéke, amely nem jelentheti
azt, hogy a politikai kisebbség átveheti a többség által választott
kormány szerepét „mindenféle homályos nemzetközi hálózatokon és az
általuk generált politikai nyomáson keresztül”.
A magyar gyermekvédelmi törvényt ért bizottsági és tagállami támadásokról szólva a tárcavezető emlékeztetett:
mivel az uniós bürokraták nem találtak más fogódzót, ezért „az audiovizuális szabályok és a szolgáltatási szabadságra vonatkozó szabályok megsértését” kifogásolják.
Csak nekem hangzik furcsán,
hogy gyermekeink oktatását ugyanolyan törvényi előírás alapján
értékelik, mint egy termék aláírását vagy publikálást? – tette fel a
kérdést Varga Judit, majd rámutatott: valójában nem is ezek a szempontok
állnak a támadások mögött, hanem a magyar Alaptörvény értékei.
Alkotmányunk kimondja, hogy Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát. Valamint kimondja, hogy az anya nő, az apa pedig férfi
– hangsúlyozta.
Az igazságügyi miniszter elmondta, hogy Európa vezető politikusai érdemi párbeszéd nélkül támadják a magyar jogszabályt. Ugyanakkor azzal kapcsolatban már egyáltalán nem ilyen hevesek a reakciók Brüsszelben, hogy a 2022-es magyarországi országgyűlési választáson a magyar egyesült ellenzék 4 milliárd forint, hozzávetőlegesen 10 millió dollár külföldi finanszírozást fogadott el egy EU-n kívüli országtól. Mint mondta, „ez már egy szuverén ország belpolitikájának befolyásolására tett kísérlet”.
Varga Judit elmondta, hogy három hónappal ezelőtt nyílt levelet írt Vera Jurovának, az Európai Bizottság alelnökének, akinek profiljába tartozik az uniós polgárok szabadságának és szabad akaratának védelme. A tárcavezető azt is megkérdezte az alelnöktől, hogy az Európai Bizottság együttműködött-e a magyar egyesült ellenzéket finanszírozó amerikai Action for Democracy-val?
A tárcavezető rámutatott, hogy a
nemzetközi civilszervezetek jogosultak lehetnek a uniós finanszírozásra
például az úgynevezett jogok és értékek program keretében, ezért „az EU
gazdálkodása szempontjából kulcsfontosságú az átláthatóság”. Mint
mondta, arra kérte a Bizottság alelnökét, hogy az EU közös értékeinek
védelme érdekében tekintsék kockázatnak az Unión kívüli, a tagállami
választások befolyásolását célzó támogatásokat. Azonban Jurová asszony
azóta sem válaszolt.
Az Európai Bíróság elé citált magyar
gyermekvédelmi törvényről szólva az igazságügyi miniszter arra is
emlékeztetett, hogy hiába támadja 15 tagállam a magyar szabályozást,
„egy ilyen eljárásba nem a beavatkozók száma számít, hanem a minőség.”
Hangsúlyozta, a magyar kormány bízik az Európai Bíróság bölcsességében és abban, hogy képes ellenállni a politikai elvárásoknak.
Varga
Judit elmondta, hogy a folyamatban lévő perben amellett, hogy „az
Európai Unió Alapjogi Chartájára és az Európai Unió működési
szerződésére alapozva szilárd jogi érveink vannak, az áprilisi
népszavazáson 3,7 millió magyar fejtette ki álláspontját, megerősítve
azt a kötelezettségvállalást, hogy betartjuk törvényeinket és továbbra
is hatályba maradnak a saját gyermekvédelmi rendelkezéseink”.
Arra
is emlékeztetett, hogy a magyar kormány tervei szerint idén ősszel
további intézkedéseket terjesztenek a parlament elé, amellyel
Magyarországon lesz a legszigorúbb gyermekvédelmi szabályozás Európában.
Az európai szólásszabadság helyzetéről is szólva Varga Judit emlékeztetett, hogy Emmanuel Macron francia elnök is liberális össztűz alá került, miután pekingi látogatását követően nyíltan megfogalmazta, hogy Európának stratégiai autonómiára van szüksége.
Magyarországon
kívül Európában ma hány ország engedheti meg, hogy szembe menjen a
globális liberális fősodorral és beemelje az alkotmányába, hogy az anya
nő, az apa pedig férfi? – kérdezte, majd úgy fogalmazott: „erősen
gyanítom, hogy ezeknek az országoknak a száma pontosan megegyezik
azokkal a gyerekeknek a számával, akiket apa szült”.
Az eseményen
szintén beszédet tartó Frank Füredi professzor, az MCC ügyvezető
igazgatója, a magyar gyermekvédelmi szabályozást érő európai támadásokra
úgy reagált: idős emberként sosem gondolta volna, hogy valaha az
életben majd arról kell vitatkoznia, hogy kinek van joga a gyermek
neveléséhez.
Ez nem lehet olyan döntés, amelyet a családi élet
mindennapi tapasztalataitól távol álló bürokraták hozzák meg –
fogalmazott. Frank Füredi szerint azonban a 21. században egy olyan
világban élünk, „ahol az emberek a törvénnyel játszadoznak, szabályokat
hoznak menet közben, és úgy döntenek, hogy valahogy megmondják majd a
magyar embereknek, hogyan neveljenek gyerekeket”.
„A demokrácia
történetében egészen példátlan, hogy a magánszférába való behatolást, a
gyerekek elkobzását ilyen agresszív módon támogatják.”
Frank Füredi rámutatott, hogy míg az elmúlt évtizedekben a gyerekek iskolai szexuális edukációja a biológiai funkciók és a gyermeknemzés témájára fókuszáltak, addig a mai liberális irányzat már „szexualitás oktatást végez”. Ennek lényege pedig nem a biológiai funkciókra koncentrál, hanem az identitás meghatározására. A professzor szerint a legnagyobb gondot az jelenti, hogy a liberális mainstream és annak politikai hátországa ezekhez az ideológiai alapú elképzelésekhez igazítja a jogi szabályozást.- számolt be a hirado.hu.
0 Megjegyzések