„Jézus keresztáldozata békét teremt Isten és ember között” – fogalmazott a bíboros.
Aki
valóban békében van Istennel, az képes kell, hogy legyen áldozatot
hozni a békéért a másik emberrel is – mondta Erdő Péter bíboros,
esztergom-budapesti érsek húsvét alkalmából az MTI-nek.
A bíboros kiemelte:
Jézus keresztáldozata békét teremt Isten és ember között,
és
aki ezt a békét igazi szeretetkapcsolatként éli meg, az testvérének
érzi embertársait, és képes áldozatot hozni azért, hogy békében éljen
velük.
„A béketeremtés mindig áldozatvállalást kíván, de Isten
színe előtt megmérve a dolgok valódi értékét, kiderül, hogy a
békességgel, az összhanggal már itt a földön is "nagyobbat nyertünk,
mint amiről lemondtunk mértéktelen ambícióink korlátozásával” –
fogalmazott a bíboros.
„Az utóbbi évben a segítő szeretet számtalan szép példáját láthattuk”
Az
ukrajnai háborúról szólva úgy értékelt: „az utóbbi évben a segítő
szeretet számtalan szép példáját láthattuk”. A magyar társadalom a
háború kezdetétől érezte és értette, hogy mit kell tennie: segíteni a
legnehezebb helyzetben lévőket és a menekülni kényszerülőket amennyire
csak lehet és ahogyan az nekik a legmegfelelőbb.
Arra kérdésre,
hogy a Szentszék képes-e közvetíteni ilyen és ehhez hasonló
konfliktusokban, a bíboros felidézte az 1970-es években Argentína és
Chile között kialakult konfliktust, amelynek megoldásában a Szentszék
fontos szerepet vállalt.
Megemlítette Ferenc pápa közbenjárását
is, amellyel segített elkerülni 2013-ban Szíriában azt a támadást,
amelyet az Amerikai Egyesült Államok helyezett kilátásba Szíria
állítólagos vegyifegyver-használatára válaszul.
Máskor is
előfordult a történelem során, hogy a Szentszék közvetített, de az
igazán nagy hatalmak igazán nagy háborúiban az utóbbi időben nem sokszor
hallgattak a Szentszékre. Ezzel együtt
lehetnek olyan pillanatok, amikor a Szentszék sokak véleményét, törekvését, vágyait tolmácsolja,
és ez olyan erőt ad a fellépésének, hogy képes közelebb vinni egymáshoz a konfliktusban álló feleket – vélekedett.
„A húsvéti szentgyónás különösen alkalmas arra, hogy Krisztussal találkozzunk”
Erdő
Péter húsvét ünnepéről szólva kiemelte: nagyszombaton ér véget a
negyvennapos bűnbánati idő, a felkészülés a föltámadt Krisztussal való
találkozásra. A bűnbánat legfőbb cselekedetei már az Ószövetségben is
világosan szerepelnek. Ezek az imádság; a böjt, ma inkább az
önmegtartóztatás, hiszen sok mindentől tartózkodhatunk, nemcsak az
evéstől, ivástól, hanem például a közösségi médiától is; és az
alamizsna, vagyis a segítő szeretet gyakorlása.
Megjegyezte: ez
is lehet sokféle, hiszen nemcsak természetbeni adományokat vagy pénzt
adhatunk, hanem személyes közelséget, társaságot, látogatást, fizikai
segítséget is. Továbbá a tárgyi adománynak sem a pénzbeli értéke a
döntő.
Jézus nagyon szépen beszél erről a szegény asszony két
fillérjéről szóló példabeszédben – idézte fel. Adakozhat valaki szerény
körülményei ellenére nagylelkűen, míg egy jómódú ember jelentős adományt
is adhat félkézzel, mellékesen. Ahogy valamikor egy gazdag ember
mondta, úgy kell adakozni, hogy „fájjon nekünk”. Tehát amikor felmerül
bennünk, hogy ez talán túlzás,
„akkor értük el a határt, ami már valóban épít, alakít bennünket”.
Erdő
Péter kitért arra: „nálunk, katolikusoknál az ünnepre készülés fontos
eleme a húsvéti szentgyónás, ami különösen alkalmas arra, hogy
Krisztussal találkozzunk és hozzá igazítsuk az életünket”. De már
nemcsak ahhoz a Krisztushoz, aki szeretetből még a szenvedést is
vállalta értünk, hanem ahhoz, aki győztesen föltámadt a halálból és
minket is örök boldogságra hív.
A pápa látogatása a figyelem és az elismerés jele is
A bíboros Ferenc pápa április végi magyarországi látogatásáról szólva azt mondta, a program – amelyben szegényekkel, menekültekkel, hajléktalanokkal és beteg gyerekekkel való találkozás is szerepel – kifejezi, hogy a Szentatya közösséget vállal a szenvedő emberrel, a halmozottan beteg gyerekek pedig különösen közel állnak a szívéhez.A pápa látogatása emellett a figyelem és az elismerés jele is a magyar nép iránt. Az egyházfő korábban volt a szomszédos országokban, Romániában és Szlovákiában is lelkipásztori látogatáson, magyarországi útjával pedig megmutatja, hogy egyformán szereti ezeket a népeket, és ez nagyon fontos – fűzte hozzá a bíboros.
Arról is beszélt, „Krisztus végtelen értékű áldozata” minden érvényes szentmisén megvalósul, de a pápa, Krisztus földi helytartója által bemutatott szentmisén az univerzális egyház, a világegyház képe jelenik meg látható módon.
A Kossuth téri pápai mise a bíboros reményei szerint megerősít minket abban, hogy egy nagy, világot átfogó közösség tagjai vagyunk,
és ez a közösség nem áll meg a földgolyó határainál: Isten az, aki akarta az emberiséget, ő az, aki elküldte Krisztust, hogy megváltson minket, ő az, aki célt tűzött az emberiség elé és mindannyiunk életét külön-külön is számon tartja.
0 Megjegyzések