A gazdasági évindító rendezvényen a kereskedelmi és ipari kamara elnöke kezdte beszédet, szóba került a háború, a vállalkozások helyzete, valamint az elkerülhetetlen gazdasági visszaesés is.
Varga Mihály: A gazdasági kilátások fokozatosan javulnak
Varga Mihály elmondta, hogy a célok között szerepel, hogy a vállalkozóknak egy helyre kelljen eljuttatnia az adatokat. A miniszter arról is beszélt, hogy a beruházások révén jelentős területi fejlettségi változások történtek az országban, és egyfajta észak-dél megosztottság alakult ki. Egyensúly melletti növekedés a cél a következő másfél évben - mondta Varga.
Elmondta a területfejlesztési szempontos érvényesítése fontos lesz a jövőben.
A pénzügyminiszter arról is beszélt, hogy az online kasszák kiépítésével jelentősen csökkent a feketegazdaság aránya, és hasonló segítséget jelentett az EKR-rendszer kiépítése is.
2023-ban is érvényben maradnak a családi adókedvezmények - mondta a miniszter.
Közölte, hogy 2021 óta ismételten csökkenő pályán van az államadósság, és 2026-ra 60 százalék alatt lesz a GDP-arányos államadósság aránya. A pénzügyminiszter rámutatott arra is, hogy a magas inflációban fontos szerepet játszik az energiaárak elszállása, de bízik benne, hogy az energiaárak csökkenése hozzájárul az infláció csökkenéséhez is. Szólt arról is, hogy már most futnak, de a jövőben újabb energihatákonysági lépések jönnek.
Arról is szólt, hogy 2020 óta 3 százalékos gazdasági visszaesés volt a világgazdaságban, jelentősen megemelkedtek az energiaárak és két számjegyűre nőtt az infláció. A jövőben is csökkenni fog az államháztartási hiány és az államadósság. 2020-ban 7,5 százalékos államháztartási hiány volt, míg 2023-ban 3,9 százalékos hiánnyal számol a kormány - mondta a miniszter. Varga rámutatott arra, hogy a gazdasági kilátások fokozatosan javulnak. 2024 nyarára 3 százalék körüli inflációt vár.
Nagy Márton: A magyar gazdaság nagyon nyitott
A gazdaságfejlesztési miniszter a hazai irányítású vállalkozásokról azt mondta, hogy a kiskereskedelmet és a logisztikát leszámítva emelkedett a cégek árbevétele. Szerinte a magyar tulajdonú vállalatok exporttevékenysége továbbra is alacsony. Elmondta, az exportba nem tud Magyarország teret szerezni.
Rámutatott arra is, hogy beszállítói szinten a magyar cégek továbbra is le vannak maradva.
Összességében az FDI egyre nagyobb szerepet kap majd a hazai beruházásokban, és erre a magyar állam 4000 milliárd forintot tud költeni. Nagy Márton szerint a banki hitelezés terén nagyon le van maradva Magyarország az uniós átlaghoz képest, és az a normális, ha piaci hitelezés valósul meg.
A magyar gazdaság nagyon nyitott, de a külföldi befektetések terén még van hová javulnunk - mondta. A jövőben az FDI még erősebb szerepet fog játszani.
Arról beszélt, hogy át fog alakulni a gazdaság finanszírozása. Nem érdemes letenni arról, hogy a magyar gazdaság eléri az uniós fejlettség 90 százalékát 2030-ra. A reális, hogy a 15. legfejlettebb gazdaság legyen a magyar 2030-ra az Unióban. Magyarországon a beruházási ráta elérte a 27-28 százalékot, és el lehet érni a 30 százalékot, és azt meg is kell tartani - mondta Nagy Márton. A beruházások hajtotta növekedés mindennek az alapja, és mindezek mellett egy minőségi ugrás is kell - tette hozzá.
Parragh László szerint szükséges a magyar gazdaság reorganizálása
Ennek részeként az energiaigényes ágazatok működtetését fenn kell tartani. Jó lépésnek nevezte a kata rendszerének átalakítását. A Széchenyi Kártya Programról azt mondta, hogy annak révén tavaly 1800 milliárd forintot sikerült kihelyezni. Magyarország az elmúlt évek nehézségeit azért tudta jól kezelni, mert az üzleti élet együttműködött - zárta.
Parragh László úgy fogalmazott:
Aggódva nézzük azt, hogy Ukrajna újjáépítése előbb utóbb elkerülhetetlen. Az Európai Unió kasszája pedig véges, azokat források amik ide jutottak volna felzárkózási céllal, nem ide jutnak, emellett a megrendelések sem ide érkeznek.
„Ezek a gazdasági realitások. Fontos lenne a kiszámíthatóság és az EU-s források. A kitettségünk óriási, hiszen erősen kötődünk mind az orosz mind az ukrán félhez.”
Hozzátette: Ha a számokat nézzük már tavaly is jelentős növekedési veszteséggel számolhattunk a háború miatt. A háború megroppantotta azt a gazdasági ívet és növekedést amit több éve produkál Európa es Magyarország.
Ez több százalékos GDP visszaesést jelent.
A gazdasági növekedés monetáris visszafogása zajlik. A gazdasági szereplők készek arra, hogy megkeressék a közös utat az infláció csökkentésére. A keleti tőkebefektetés nagyon fontos számunkra, és ez egy helyes irány. A magyar munkaerőpiac továbbra is feszített, míg a vállalatok számára ez egy kihívás is - mondta Parragh.
Permanensen változtatni kel a munkaerő-kínálaton, és ennek a felnőttképzés területén kell történnie
- mondta az MKIK elnöke.
Az infláció a legfőbb kihívás a gazdaságban - mondta Parragh. A koronavírus-járvány megbontotta a kereslet-kínálati viszonyokat, majd pedig az orosz-ukrán háború ezt megfejelte, és mindez jelentős inflációt okozott - tette hozzá. Gyilkos a gazdaság számára, hogy a forint árfolyama meglehetősen volatilis - mondta Parragh. Az MKIK elnöke szerint egy Magyarország folytathat unortodox gazdaságpolitikát, de egy unortodox monetáris politikát nem lehet folytatni. A jegybank korábban tagadta az inflációs veszélyt, de az élet nem így hozta - mondta Parragh.
Parragh László, az MKIK elnöke arról beszélt, hogy már hagyomány a gazdasági évadnyitó rendezvénye. Úgy látja, hogy jelentős hatása van az MKIK-nek a gazdasági forrásokra, a felsőoktatásra, a szakképzésre, a kis- és középvállalkozási stratégiára.
Elmondta, számos kihívással szembesülnek jelenleg a vállalatok, amelyek egyre gyorsabban és váratlanabbul érkeznek.
Hozzátette: Jelenleg a legnagyobb kihívás az infláció kezelés.
0 Megjegyzések