A hétvégén őrizetbe vett két férfi mindegyike külföldről jött éppen haza, amikor a nyomozók elfogták őket. Mindketten ahhoz a bűnszervezethez tartoznak, amelyik gyógyászati segédeszközök után járó állami támogatásokat vett fel jogosulatlanul. Mint az az egyre szélesedő ügy nyomozása során kiderült, a gyógycipőkön túl különböző ortézisekkel kapcsolatban is történtek visszaélések.
A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodánál (KR NNI) tavaly ősszel indult költségvetési csalás ügyében a múlt héten elfogott 17 gyanúsított után a hétvégén még két orvoson ütöttek rajta a nyomozók. Egyiküket akkor fogták el, amikor egzotikus nyaralása után gépe landolt a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren. Míg a másik orvost síeléséből hazatérve lakásán várták a rendőrök. Majd gyanúsítotti kihallgatásukat követően mindkettőjüket bűnügyi őrizetbe vették, és kezdeményezték letartóztatásukat.
A náluk tartott kutatások során informatikai eszközöket, illetve különböző dokumentumokat foglaltak le. Ezen túl vagyonvisszaszerzés céljából lefoglalták nagyértékű autóikat, valamint ingatlanjaikat, és zárolták folyószámláikat, összesen 100 millió forint értékben.
A tavaly őszi és téli elfogásokkal együtt így az ügycsoportnak már összesen 28 gyanúsítottja van, akik közül 14 fő letartóztatásban van. A többiek bűnügyi felügyelet alatt állnak, vagy szabadlábon védekeznek.
A szerteágazó bűnügy felderítése érdekében az ország különböző pontjain létrehozott nyomozócsoportok folyamatosan elemzik és értékelik az újabbnál újabb adatokat, és továbbra is szorosan együttműködnek a Nemzeti Védelmi Szolgálat munkatársaival. Így vált ismertté, hogy a bűnszervezethez kötődő cégek nemcsak gyógycipők után járó állami támogatásokat igényeltek vissza a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől (NEAK), hanem más gyógyászati segédeszközök után is benyújtottak igényt. Az ortopéd orvosok által felírt vényeken így a gyógycipőkön túl szerepeltek még gerincortézisek, és ahhoz tartozó különböző járássegítő alkatrészek, illetve csuklóortézisek és térdortézisek is, mely eszközök mindegyikének a rögzítés, a támasztás és a tehermentesítés a funkciója.
A szervezetben mindenkinek megvolt a maga szerepe. Az orvosok írták fel a vényeket, többségében olyan emberek adatait felhasználva, akik erről mit sem sejtettek. A beteglistákat – amiket általában különböző szociális intézményektől és idősek otthonától szereztek be – a cégek alkalmazottai küldték el nekik. Majd az ortopéd orvosok érdemi vizsgálat nélkül írták fel a recepteket, rajta a különböző gyógyászati segédeszközökkel. A cégek ezeket a termékeket ugyan legyártották, de többségében nem megfelelő minőségben, és a vényeket benyújtva igényelték vissza a NEAK-tól az állami támogatások összegét. Olyan eset is számtalanszor elfordult, hogy egy páciens nevére mind a két lábra felírták a gyógycipőt, pedig az általában csak egy lábra lett volna indokolt. Vagy a beteg valóban használt korábban valamilyen gyógyeszközt, s azt mindenféle kontroll és vizsgálat nélkül ismét felírták neki, bár az eszközt volt, hogy meg sem kapta. Az önrész befizetésétől – mely ezen ortopédiai termékek kiváltásánál kötelezően a betegeket terhelte volna –, szinte minden esetben eltekintettek a cégek. A hangsúly azon volt, hogy társadalombiztosítási azonosító jellel, vagyis TAJ számmal rendelkező emberek szerepeljenek a vényeken, függetlenül attól, hogy szükségük van-e gyógyeszközre vagy sem.
Az államtól így kicsalt összességében többszázmillió forinttal közvetve az embereket károsították meg, tekintve, hogy a gyógyításra szánt erőforrásokat csapolták meg.
A büntetőeljárások mind a KR NNI-nél, mind több vármegyei rendőr-főkapitányságnál tovább folytatódnak, így a jövőben újabb elfogások és gyanúsítások várhatók.
0 Megjegyzések