Két hete a neves oknyomozó riporter, Seymour Hersh közzétett egy cikket, amelyben azt állítja, hogy az Egyesült Államok felelős az Oroszországból Németországba földgázt szállító Északi Áramlat vezeték tönkretételéért. Az állításokról a Jacobinnak beszélt, amit a Bennfentes.net szemlézett.
2022 szeptember 26-án az Oroszországból Németországba tartó Északi
Áramlat földgázvezeték nagyrészt megsemmisült több robbanás
következtében a Balti-tengeren. Két hete a díjnyertes oknyomozó
riporter, Seymour Hersh egyetlen névtelen forrásból származó
információkra alapozva cikket tett közzé, amelyben azt állította, hogy a
robbantásért a Biden-kormányzat és a CIA felelős.
Hersh 1970-ben
Pulitzer-díjat kapott a Mỹ Lai-i mészárlás történetének feltárásában
játszott szerepéért, egy olyan incidensért, amelyben amerikai katonák
három-ötszáz fegyvertelen civilt öltek meg. Fabian Scheidlerrel most
Hersh a Jacobin számára beszélt a legutóbbi cikkében megfogalmazott
állításokról, valamint a CIA és a nemzetbiztonság befolyásáról az állam
és az amerikai külpolitika életére.
FABIAN SCHEIDLER
- Kérem, kezdje el részletesen ismertetni megállapításait. Mi történt
pontosan a forrása szerint, kik voltak benne, és milyen indítékok álltak
a háttérben?
SEYMOUR HERSH - Amit én tettem, az
egyszerűen csak annyi, hogy elmagyarázom a nyilvánvalót. Ez egy olyan
történet volt, amely azért könyörgött, hogy elmeséljék. 2022
szeptemberének végén nyolc bombának kellett volna felrobbannia; hat a
víz alatt robbant fel Bornholm szigetének közelében a Balti-tengeren,
azon a területen, ahol az meglehetősen sekély. Az Északi Áramlat I. és
II. négy fővezetékéből hármat tönkretettek.
Az Északi Áramlat I.
hosszú évek óta nagyon alacsony áron szállítja a gázt [Németországba].
Aztán mindkét csővezetéket felrobbantották, és a kérdés az volt, hogy
miért, és ki tette. 2022 február 7-én, az ukrajnai háború előszobájában
az Egyesült Államok elnöke, Joe Biden, a Fehér Házban tartott
sajtótájékoztatón Olaf Scholz német kancellárral közösen azt mondta,
hogy megállíthatjuk az Északi Áramlatot.
FABIAN SCHEIDLER -
Joe Biden pontos megfogalmazása így hangzott: "Ha Oroszország betör,
nem lesz többé Északi Áramlat II., véget vetünk neki". És amikor egy
riporter megkérdezte, hogy pontosan hogyan szándékozik ezt megtenni,
tekintve, hogy a projekt Németország ellenőrzése alatt áll, Biden csak
annyit mondott: "Ígérem, hogy képesek leszünk rá".
SEYMOUR HERSH
- Külügyminiszter-helyettese, Victoria Nuland, aki 2014-ben mélyen
részt vett az általuk Majdan-forradalomnak nevezett eseményben, néhány
héttel korábban hasonlóan fogalmazott.
FABIAN SCHEIDLER -
Ön azt mondja, hogy a csővezeték kivezetéséről szóló döntést még
korábban Biden elnök hozta meg. A történetet a kezdetektől,
kronológiailag 2021 decemberétől kezdve fekteti le, amikor Jake Sullivan
nemzetbiztonsági tanácsadó az ön írása szerint összehívta az újonnan
alakult munkacsoportot a vezérkari főnökök, a CIA, a külügyminisztérium
és a pénzügyminisztérium képviselőiből. Ön azt írja: "Sullivan azt
tervezte, hogy a csoport tervet dolgoz ki a két Északi Áramlat-vezeték
megsemmisítésére".
SEYMOUR HERSH - Ezt a
csoportot eredetileg decemberben hívták össze, hogy tanulmányozza a
problémát. Bevonták a CIA-t és így tovább; egy nagyon titkos irodában
üléseztek. A Fehér Ház közvetlen szomszédságában van egy irodaház, amit
Executive Office Buildingnek hívnak. Ez a föld alatt egy alagúton
keresztül van összekötve a Fehér Házzal. A tetején pedig egy titkos
csoport találkozóhelye van, egy külsős tanácsadói csoporté, amelyet
Elnöki Hírszerzési Tanácsadó Testületnek hívnak. Ezt csak azért
jelentettem, hogy a Fehér Házban dolgozó emberek tudják, hogy tudok
valamit.
Az értekezletet azért hívták össze, hogy tanulmányozzák a
problémát: mit tegyünk, ha Oroszország háborút indít? Ez három hónappal
a háború előtt volt, 2021 karácsonya előtt. Ez egy magas szintű csoport
volt; valószínűleg más neve volt, én csak "ügynökségközi csoportnak"
neveztem - nem tudom a hivatalos nevét, ha volt ilyen. A CIA és a
Nemzetbiztonsági Ügynökség, amely figyeli és lehallgatja a
kommunikációt; a Külügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium, amely a
pénzt szállítja; és valószínűleg még néhány más csoport is részt vett
benne. A vezérkari főnökök közössége is képviseltette magát.
A
nagy feladatuk az volt, hogy ajánlásokat tegyenek arra vonatkozóan, hogy
mit tegyenek Oroszország megállítása érdekében, olyan intézkedéseket,
amelyek vagy visszafordíthatók, mint a további szankciók és a gazdasági
nyomásgyakorlás, vagy visszafordíthatatlanok, kinetikus dolgok - például
robbantások. Nem akarok konkrétan beszélni egy adott találkozóról sem,
mert védenem kell a forrásomat. Nem tudom, hányan voltak a találkozón,
érti, mire gondolok?
FABIAN SCHEIDLER - A
cikkben azt írta, hogy 2022 elején a CIA munkacsoportja jelentést tett
Sullivan ügynökségközi csoportjának, és azt mondták: "Megvan a módunk a
csővezetékek felrobbantására".
SEYMOUR HERSH -
Tényleg volt rá módjuk. Voltak ott olyan emberek, akik értettek ahhoz,
amit mi Amerikában "aknaharcnak" nevezünk. Az Egyesült Államok
haditengerészeténél vannak csoportok, amelyek a tengeralattjárókra
mennek - van egy parancsnokság is, amelyik a nukleáris mérnöki
tevékenységgel foglalkozik -, és van egy bányászparancsnokság. A föld
alatti bányászat nagyon fontos, és vannak képzett bányászaink. A
bányászok kiképzésének talán legfontosabb helyszíne ez a Panama City
nevű kis üdülőváros a semmi közepén, Floridában. Nagyon jó embereket
képezünk ki ott, és használjuk őket. A bányászok nagyon fontosak.
Például a kikötőkbe való bejutás ellehetetlenülhet, felrobbanthatnak
dolgokat az útjukban. Ha nem tetszik nekünk egy bizonyos ország víz
alatti olajvezetéke, akkor azokat is felrobbanthatjuk. Nem mindig jó
dolgokat tesznek, de nagyon titokzatosak. A Fehér Házban lévő csoport
számára egyértelmű volt, hogy felrobbanthatják a csővezetékeket. Van egy
C-4 nevű robbanóanyag, ami hihetetlenül erős, pusztító, különösen, az
általuk használt mennyiségben. Távolról irányíthatják és működtethetik
víz alatti szonár eszközökkel. Ezek nagyon alacsony frekvenciájú jeleket
küldenek.
Tehát lehetséges volt, és ezt január elejére közölték a
Fehér Házzal, mert két vagy három héttel később Victoria Nuland
külügyminiszter-helyettes azt mondta, hogy meg tudjuk csinálni. Azt
hiszem, ez január 20-án volt. És aztán az elnök is, Olaf Scholz előtt,
február 7-én azt mondta, hogy meg tudjuk csinálni. Scholz nem mondott
semmi konkrétumot; homályos volt.
De egy kérdés, amit Scholznak tennék fel, ha lenne egy parlamenti meghallgatásom, a következő: Biden elnök úr beszélt önnek erről? Elmondta önnek akkoriban, hogy miért volt olyan biztos benne, hogy fel tudja robbantani?
Még nem volt tervük, de tudták, hogy képesek vagyunk rá.
FABIAN SCHEIDLER - Milyen szerepet játszott Norvégia a műveletben?
SEYMOUR HERSH -
Nos, Norvégia egy nagyszerű tengerésznemzet, és rengeteg föld alatti
energiájuk van. Emellett nagyon igyekeznek növelni a Nyugat-Európának és
Németországnak eladható földgáz mennyiségét. És ezt meg is tették,
növelték az exportjukat. Tehát gazdasági okokból miért ne csatlakoznának
az Egyesült Államokhoz? Oroszországgal szembeni ellenszenvük is
megmaradt.
FABIAN SCHEIDLER - A cikkében azt
írja, hogy a titkosszolgálat és a norvég haditengerészet is részt vett a
munkában, és azt mondja, hogy Svédországot és Dániát mintegy
tájékoztatták, de nem mondtak el mindent.
SEYMOUR HERSH -
Úgy fogalmaztak nekem: ha nem mondták el nekik, akkor nem is kellett
volna elmondani. Más szavakkal, azt csináltad, amit csináltál, és ők
tudták, hogy mit csinálsz, és megértették, hogy mi folyik itt, de talán
soha senki nem mondott igent. Nagyon sokat dolgoztam ezen a kérdésen
azokkal az emberekkel, akikkel beszéltem. A lényeg az, hogy a küldetés
végrehajtásához a norvégoknak meg kellett találniuk a megfelelő helyet. A
búvárok, akiket Panama Cityben képeztek ki, nehéz búvárpalack nélkül
tudtak háromszáz láb mélyre menni a víz alá, csak oxigén, nitrogén és
hélium keverékével. A norvégok találtak nekik egy helyet Bornholm
szigeténél a Balti-tengeren, amely csak 260 láb mély volt, így tudtak
ott dolgozni. Lassan kellett volna visszatérniük. Volt egy
dekompressziós kamra, és a norvég tengeralattjáróvadászt használtak. A
négy csővezetékhez csak két búvár kellett.
Az egyik probléma az
volt, hogy hogyan kezeljék azokat az embereket, akik a Balti-tengert
figyelik. Nagyon alaposan megfigyelik, és rengeteg nyíltan elérhető
információ van, ezért mi, amerikaiak gondoskodtunk erről; három vagy
négy különböző ember volt erre. És amit ezután tettek, az nagyon
egyszerű. Huszonegy éve minden nyáron a haditengerészetünk Hatodik
Flottája, amely a Földközi- és a Balti-tenger felett is ellenőrzést
gyakorol, a NATO haditengerészeteinek gyakorlatot tart a Balti-tengeren
(BALTOPS). És mi egy haditengerészeti hordozót vagy nagy hajókat hozunk
oda. Ez egy nagyon nyílt dolog volt. Az oroszok biztosan tudtak róla. Mi
amerikaiak is reklámoztuk. És a balti-tengeri NATO-műveletnek a
történelemben először volt új programja. Tíz vagy tizenkét napon
keresztül aknák ledobását és aknakeresést gyakoroltak volna.
Több
nemzet küldött ki bányászcsapatokat, és az egyik csoport ledobta az
aknát, majd egy másik bányászcsapat az adott országból vadászni ment és
felrobbantotta azt. Tehát volt egy időszak, amikor aknák robbantak fel a
térségben, és ez idő alatt a norvégok mélytengeri búvárokat tudtak
visszaemelni a hajóikra. A két csővezeték körülbelül egy mérföldre fut
egymástól; egy kicsit a föld alatt vannak, de nem nehéz hozzájuk
eljutni, és ezt gyakorolták. A bombák elhelyezése nem tartott tovább
néhány óránál.
FABIAN SCHEIDLER - Tehát ez 2022 júniusában volt?
SEYMOUR HERSH -
Igen, körülbelül júniusban tíz napja csinálták, és a gyakorlat végén,
de az utolsó pillanatban a Fehér Ház ideges lett. Az elnök azt mondta,
hogy tart attól, hogy véghezvigye. Meggondolta magát, és azt a parancsot
adta nekik, hogy bármikor jogot akar arra, hogy a bombákat bármikor fel
lehessen robbantani távolról. Ezt egy hagyományos szonárral lehet
megtenni, ami egy Raytheon gyártmány. Átrepülsz és ledobsz egy hengert.
Ez egy alacsony frekvenciájú jelet küld - leírható úgy, mint egy fuvola
hangja, különböző frekvenciákat lehet vele létrehozni. De az volt az
aggodalom, hogy az egyik bomba, ha túl sokáig marad a vízben, nem fog
működni, és kettő nem is működött - a négy csővezetékből végül csak
hármat robbantottak fel. Szóval pánik volt a csoporton belül, hogy
megtalálják a megfelelő eszközt, és valójában más hírszerző
ügynökségekhez kellett fordulnunk, amiről nem írtam.
Nem gondolom, hogy Blinken és néhányan mások az adminisztrációból mélyebb gondolkodók lennének.
FABIAN SCHEIDLER - És akkor mi történt? Elhelyezték, megtalálták a módját annak, hogy távolról irányítsák...
SEYMOUR HERSH
- Akkor Joe Biden úgy döntött, hogy nem robbantja fel őket. Ez június
elején volt, öt hónappal a háború után, de aztán szeptemberben úgy
döntött, hogy mégis megteszi. Mondok én nektek valamit. Az operatív
emberek, azok az emberek, akik az Egyesült Államok számára a kinetikus
dolgokkal foglalkoznak, azt teszik, amit az elnök mond, és kezdetben úgy
gondolták, hogy ez [a robbanóanyag elhelyezése] egy hasznos fegyver,
amit a tárgyalások során felhasználhat.
De egy bizonyos ponton,
amikor az oroszok bevonultak, majd amikor a művelet befejeződött, ez a
terv egyre inkább ellenszenvessé vált azok számára, akik ezt csinálták.
Ezek jól képzett emberek; a titkos hírszerző ügynökségek legmagasabb
szintjén dolgoznak. Ők fordultak a projekt ellen. Úgy gondolták, hogy ez
egy őrült dolog. És egy héten belül, vagy három-négy nappal a bombázás
után, miután megtették, amit parancsba adtak nekik, rengeteg harag és
ellenségeskedés támadt. Ez nyilvánvalóan tükröződik abban, hogy ennyi
mindent megtudtam róla.
És mondok még valamit. Azok az emberek
Amerikában és Európában, akik csővezetékeket építenek, tudják, mi
történt. Mondok nektek valami fontosat. Azok az emberek, akiknek
csővezetékeket építő cégeik vannak, ismerik a történetet. Én nem tőlük
hallottam a történetet, de gyorsan szembesültem azzal, hogy ők tudják.
FABIAN SCHEIDLER
- Térjünk vissza a tavaly júniusi helyzethez. Joe Biden elnök úgy
döntött, hogy nem teszi meg közvetlenül júniusban, és végül
elhalasztotta. Akkor miért tették meg szeptemberben?
SEYMOUR HERSH
- A külügyminiszter, Anthony Blinken néhány nappal a csővezeték
felrobbantása után, egy sajtótájékoztatón azt mondta, hogy jelentős
gazdasági és ezzel szinte katonai erőt vettek el Vlagyimir Putyintól.
Azt mondta, hogy ez egy óriási lehetőség volt, mivel Oroszország nem
tudja többé fegyverként használni a csővezetékeket - vagyis nem tudja
Nyugat-Európát arra kényszeríteni, hogy ne támogassa az Egyesült
Államokat a háborúban. Mert félő volt, hogy Nyugat-Európa már nem fog
belemenni a háborúba. Szerintem azért döntöttek akkor így, mert a háború
nem ment jól a Nyugatnak, és féltek a tél közeledtével. Az Északi
Áramlat II-t korábban Németország szankciókkal sújtotta, és az Egyesült
Államok attól tartott, hogy Németország feloldja a szankciókat a hideg
tél miatt.
FABIAN SCHEIDLER - Ön szerint mik
voltak az indítékok, ha a színfalak mögé néz? Az amerikai kormány több
okból is ellenezte a vezetéket. Egyesek szerint azért ellenezték, mert
gyengíteni akarták Oroszországot, gyengíteni akarták az Oroszország és
Nyugat-Európa, különösen Németország közötti kapcsolatokat. De talán
azért is, hogy gyengítsék a német gazdaságot, amely végül is az amerikai
gazdaság versenytársa. A magas gázárak miatt a vállalkozások elkezdtek
az Egyesült Államokba költözni. Ön szerint mi lehet az amerikai kormány
indítéka, ha felrobbantják a gázvezetéket?
SEYMOUR HERSH -
Nem hiszem, hogy ezt jól átgondolták. Tudom, hogy ez furcsán hangzik.
Nem hiszem, hogy Blinken és néhányan mások a kormányól mélyen gondolkodó
emberek lennének. Az amerikai gazdaságban bizonyára vannak olyan
emberek, akiknek tetszik az ötlet, hogy versenyképesebbek legyünk. Az
LNG-t, a cseppfolyósított gázt rendkívül nagy haszonnal adjuk el; sok
pénzt keresünk rajta. Biztos vagyok benne, hogy voltak olyanok, akik azt
gondolták, hogy fiam, ez hosszú távon fellendíti az amerikai
gazdaságot.
De abban a Fehér Házban azt hiszem, ahol a
rögeszméjük mindig az újraválasztás volt, egyszerűen meg akarták nyerni a
háborút, győzelmet akartak aratni, azt akarták, hogy Ukrajna valahogy
varázsütésre győzzön.
Lehetnek olyanok, akik úgy gondolják, hogy
talán jobb lesz a mi gazdaságunknak, ha a német gazdaság gyenge, de ez
őrült gondolkodás. Alapvetően azt gondolom, hogy mélyen beleharaptunk
valamibe, ami nem fog működni. A háború nem fog jól végződni ennek a
kormánynak.
FABIAN SCHEIDLER - Ön szerint hogyan érhet véget ez a háború?
SEYMOUR HERSH
- Nem számít, hogy én mit gondolok. Azt tudom, hogy ez a háború
semmiképpen sem fog úgy végződni, ahogyan mi szeretnénk, és nem tudom,
hogy mit fogunk tenni, ahogyan tovább haladunk a sorban. Megrémít, ha az
elnök hajlandó lenne erre.
És azok az emberek, akik ezt a
küldetést végezték, úgy vélték, hogy az elnök felismerte, hogy mit tesz a
német emberekkel, hogy megbünteti őket egy olyan háborúért, amely nem
megy jól. És hosszú távon ez nemcsak az elnöki hírnevének, hanem
politikailag is nagyon káros lesz. Ez megbélyegzi Amerikát.
A CIA-nál köztudott, hogy ők a koronának dolgoznak, nem az alkotmánynak.
Tehát
egy olyan Fehér Házzal van dolgunk, amely úgy gondolta, hogy vesztésre
áll: Németország és Nyugat-Európa talán nem ad többé fegyvert, amit mi
akarunk, és a német kancellár visszakapcsolhatja a csővezetéket - ez
mindig is félelem volt. Sok kérdést tennék fel Scholz kancellárnak.
Megkérdezném tőle, hogy mit tudott meg februárban, amikor az elnökkel
volt. A művelet nagy titok volt, és az elnöknek senkinek sem szabadott
volna beszélnie erről a képességről. De ő mégis beszélt. Olyan dolgokat
mond, amiket nem akart.
FABIAN SCHEIDLER - Az ön
történetéről a nyugati média visszafogottan és kritikusan számolt be.
Néhányan támadták a hírnevét, vagy azt mondták, hogy csak egy névtelen
forrása van, és az nem megbízható.
SEYMOUR HERSH -
Hogyan is beszélhetnék forrásról? Sok történetet írtam már meg nem
nevezett források alapján. Ha megneveznék valakit, kirúgnák, vagy ami
még rosszabb, börtönbe kerülne. A törvény nagyon szigorú. Soha senkit
nem buktattam le, és természetesen, amikor írok, azt mondom, ahogy ebben
a cikkben is tettem, hogy forrás és pont. És az évek során az általam
írt történeteket mindig elfogadták. Ehhez a történethez ugyanolyan
kaliberű, képzett tényellenőrzőket alkalmaztam, mint akik a New Yorker
magazinnál dolgoztak velem. Természetesen sokféleképpen lehet
ellenőrizni a nekem elmondott homályos információkat.
És tudja,
az engem ért személyes támadás nem vezet a lényegre. A lényeg az, hogy
Biden úgy döntött, hogy ezen a télen Németországot inkább a hidegben
tartja. Az Egyesült Államok elnöke inkább szeretné, ha Németország
inkább fázna [az energiahiány miatt], minthogy Németország esetleg ne
támogassa az ukrajnai háborúban, és ez számomra pusztító dolog erre a
Fehér Házra nézve. Számomra, és azt hiszem, a misszióban részt vevő
emberek számára is megdöbbentő volt.
FABIAN SCHEIDLER
- A lényeg az is, hogy ez nemcsak Oroszország, hanem a nyugati
szövetségesek, különösen Németország elleni háborús cselekményként is
felfogható.
SEYMOUR HERSH - Fogalmazzunk
egyszerűen. Elmondhatom, hogy az akcióban részt vevő emberek úgy látták,
hogy az elnök rövid távú politikai céljai érdekében Németország hidegen
tartását választotta, és ez elborzasztotta őket. Olyan amerikai
emberekről beszélek, akik rendkívül lojálisak az Egyesült Államokhoz. A
CIA-nál úgy tudják, hogy - ahogyan a cikkemben fogalmaztam - a koronának
dolgoznak, nem az alkotmánynak.
A CIA egyetlen erénye, hogy egy elnök, aki nem tudja keresztülvinni a programját a Kongresszuson, és senki sem hallgat rá, sétálhat a Fehér Ház rózsakertjének hátsó udvarán a CIA igazgatójával, és nyolcezer mérfölddel arrébb valakinek baja eshet. Mindig is ez volt a CIA önigazoló érve, amivel nekem problémáim vannak. De még ez a közösség is megdöbbentőnek tartja, hogy Európát hidegen tartsák egy olyan háború támogatására, amelyet nem fognak megnyerni. És ez számomra förtelmes.
FABIAN SCHEIDLER
- Ön azt mondta a cikkében, hogy a támadás tervezéséről nem számoltak
be a Kongresszusnak, ahogyan az más titkos műveletek esetében szükséges.
SEYMOUR HERSH
- A hadseregen belül sem jelentették sok helyen. Voltak olyan emberek
más intézményekben, akiknek tudniuk kellett volna, de nem tájékoztatták
őket. A művelet nagyon titkos volt.
FABIAN SCHEIDLER
- Az ön cikkét kritikával illették azok az emberek, akik a Balti-tenger
térségében lévő hajókra és repülőgépekre vonatkozó nyílt forrású
hírszerzési adatok (OSINT) értékelésével foglalkoznak, mondván, hogy
egyetlen norvég repülőgépet sem észleltek közvetlenül a szeptember 26-i
vagy az azt megelőző napokban történt robbanások helyszínén.
SEYMOUR HERSH
- Minden komoly titkos művelet figyelembe veszi az OSINT-et, és ezért
ekörül dolgoznak. Mint mondtam, voltak olyan emberek a misszióban, akik
gondoskodtak erről a kérdésről.
FABIAN SCHEIDLER - Milyen szerepet játszik önnek a bátorság a szakmájában?
SEYMOUR HERSH -
Mi a bátorság abban, hogy elmondod az igazságot? A mi dolgunk nem az,
hogy féljünk. És néha csúnya dolgok történnek. Voltak olyan időszakok az
életemben, amikor... jobb nem beszélni róla. A fenyegetések nem a
hozzám hasonló embereket érik, hanem a hozzám hasonló emberek
gyermekeit. Voltak szörnyű dolgok. De ne aggódjunk emiatt - nem lehet.
Csak azt kell tennünk, amit teszünk.
0 Megjegyzések